Egyetértés, 1923. január-április (5. évfolyam, 1-97. szám)

1923-01-14 / 10. szám

1938 január 14. EGYETÉRTÉS Petőfi. Most, amikor a magyar szív úgy fáj s a lelkünk úgy sajog, mikor könybeborult szemmel siratjuk mindazt, ami elveszett, mikor csüggeteg fővel bólintunk istenhozottat a ránk virradt uj esztendőnek , mintha a sötét éjszakába valahogy biztató hajnalfény pirkadna bele s mintha égi szózat hallatszanék valahonnan, mely belekiáltja az agyunkba, egész valónkba, hogy magyarok, emeljétek fel a fejeteket, ez az esztendő, mely most rátok virradt, nem olyan, mint a többi, jobb, szebb, igazabb, sugárzóbb és ígéretteljesebb a többirtél, mert ezelőtt száz esztendővel könyörült meg a gondviselő Isten a magyar nemzeten s adott nekünk egy felséges ajándékot ; ezelőtt száz esztendővel adta nekünk Petőfi Sándort. Ez a gyönyörű név ragyog ma a borúlátás magyar ég zenitjén ígéretes fénnyel. Az ő neve világítja be ma nagy Magyarországon a kunyhót és a palotát. Ez a fénylő sugár megüli a Kárpátok ormait, a „Fenyvesekkel vadregényes“ tájakat, az „Erdei lak“ titkos csendjét, a magyar puszták kétgémes, vadvirágos fövenyét s megcsókolgatja az Adria hullámait is, hol egykor — hajh, de rég volt — „Magyar tenger vizében hunyt el Észak, Kelet és Dél hulló csillaga“. A Petőfi lelke mintha most újból alászállana a halhatatlanság örök Panteonjából, hogy megvigasztaljon, megnyugtasson és fölemeljen bennünket. Ezt a népet, a magyar népet, amelyet ő úgy szeretett, amely most igazán „Legelhagyottabb a föld kerekén“. Az ő lelkének sugárözönétől fényes a nagy városok utcája, aművészetek fölszentelt templomaiban ő az örökmécs, de nem halvány, pislogó fénnyel világos, hanem ragyog, mint az üstökös, mely pályájának kellős közepére érve, hódolatot kér s a nagy idők jöttét jelentve, fölrázza az alvó lelkiismeretet. De van-e a világ hatalmasainak lelkiismerete ? Azok a kulturországok, ahol manapság ünnepet szentelnek Petőfi nevének, nem érzik-e a rajtunk esett nagy gyalázat súlyát a maguk lelkére nyomkodni ? Nem gondolják-e meg, hogy Isten ellen való vétket követtek el, amikor azt a nemzetet taszították a Gyehenna tüzébe, amelyet Petőfi a magáénak vallott s azt a nemzeti géniuszt akarják megfojtani bennünk, amely Petőfiben incarnálódott a világ egyik legnagyobb lánglelkévé ? S nem gondolják-e meg, hogy ezzel maguk felett mondanak kárhoztató ítéletet s mikor az örökéletü magyar költő nevét ajkukra veszik : „Nem rettent bennetek e félisten neve ?“ — kérdhetjük magával a költővel. Óh, bárha jobb belátásra bírná őket az ő géniusza ! S mikor világszerte örömtüzek gyúlnak nevének dicsőségére: megfélemelveés magukba szállva hajolnának le a hatalmas elnyomók a drága magyar földre, amely bölcsője volt a világ egyik világító lángelméjének szerette — mint szent fiáért az Isten a bűnös emberiséget — újra a szeretet közösségébe emelnék ezt a sorig alázott nemzetet. Hajh, de mindez csak meddő kivánság és jámbor óhajtás. Ellenségeink játszhatták ideig-óráig a nagylelkű kulturbarát szerepét s lehetnek is közöttük tiszta szándékú, megértő és szánakozó lelkek, de a politika hiénáimeg nem tagadhatják magukat s a vérünket szívó piócák le nem hullanak rá,élünk az imádság varázsszavára. Nekünk tehát ismét csak a magunk erejére kell támaszkodnunk s a magunk hitében kell bizakodnunk. Azokhoz az ősforrásokhoz menekülünk tehát, amelyeknek a vize egyedül képes eloltani fájdalmunkban égő szomjúságunkat. A Petőfi költészete ilyen hömpölygő folyam, amelynek nincs megapadása. Habjaiban ifjúi meg az álétt nemzeti öntudat. Ez a szomjatoltó forrás, melyet a népek vezére, Mózes fakaszt a puszták bujdosó népének. Ebből az ősforrásból igyál édes magyar népem. Ez a Léthe vize, mely ujult erőt önt tagjaidba, ez az a csodálatos nektár, melynek tüzétől még a halott is feltámad. Tied, a te szent örököd az ő neve is az az isteni gazdagság, melyet számodra ez a név jelent. Ennek a névnek az égi lajtorjáján fel kell, hogy emelkedj újra a nagy nemzetek fénylő magasság I gába. Néked adósod a világ e né- I vért s ha adósságát most el is tagadta , lesz még idő, amikor kamatos kamattal fog fizetni. Csak te légy hű önmagadhoz s e névhez, mert te a Petőfi népe vagy. Baja Mihály. Budapest, január 12. A magyar társadalom együttes országos Petőfi hódolása, amely január 21-én lesz az országház kupola csarnokában, programmján egyesíti a hivatalos és társadalmi Magyarországot. Az elnöki megnyitót Szcitovszky Béla, a nemzetgyűlés és az előkészítő bizottság elnöke mondja. Bethlen István gróf miniszterelnök pedig Petőfit, mint politikust, Vitéz Nagy Pál báró, a honvédség főparancsnoka, mint katonát, Herczegh Ferenc mint költőt, írót és újságírót méltatja. Az ifjúság áldozatát Nagy Iván, a MEFHOSz elnöke, az ipari munkásságot Horváth Gergely vast&in stare...,munkás, a földműveseket és gazdákét Lovász János nemzetgyűlési képviselő méltatja. P. Márkus Emilia a Nemzeti Színház örökös tagja pedig, mint a művészek képviselője Petőfinek a Magyarok Istene és Álmodtam szépet, gyönyörűt című verseit szavalja el. A programra élén az Acélhang már gépgyári daloskor énekkara a Hiszekegyet, végül a budai dalárda a Himnuszt adja elő. Az előkészítő bizottság valamenynyi közreműködő bevonásával jan. 18-án, csütörtökön délben 12 órakor tartja utolsó tanácskozását, amelyen még fontos részletkérdéseket döntenek el. EGYHÁZ ÉS ISKOLA A Petőfi a népiskolákban. Az iskolák minisztere elrendelte, hogy az ország összes elemi iskoláiban iskolai ünnepély rendeztessék Petőfi Sándor emlékezetére. A mi iskoláink nem e rendelet parancsára, hanem tanítóink lelkes szavára ünnepelik Petőfit, ki mint a szülőföld, a haza s anyaszeretet ragyogó példája állítható oda a fogékony gyermeki lélek elé. Az iskolai ünnepélyek műsorát a Himnusz, Hiszek egy Istenben s Petőfi dalainak (Rég veri már a magyart a Teremtő, Cserebogár, Ilit születtem én ezen a tájon stb.) éneklése s hazafias verseinek (Honfidal, Élet vagy halál, A magar nemzet, Ledőlt szobor stb.) szavalása, meg a tanító beszéde teszi. Minden iskola nagy lelkesedéssel készül az ünnepélyre, hova a szülőket is meghívják. Ma d. e. 9 órakor a Vígkedvű Mihály-utcai iskolában, d. u. a Csapó-utcai iskolában 2, a Csonkautcai iskolában fél 3 órai kezdettel lesz Petőfi iskolai ünnepély. Petőfi-ünnepély. A debreczeni ref. tanítóképző-intézet ifjúsági önképzőköre Petőfi Sándor születésének 100 éves évfordulója alkalmából január 21-én, d. u. 5 órakor, a kollégium dísztermében műsoros ünnepélyt tart. Műsor : 1. Petőfi—Lányi: Rég veri már a magyart a teremtő. Énekli a Csokonai énekkar, Bodnár Lajos tanár vezetésével. 2. Petőfi : Dalaim. Szavalja Milák Jenő III. o. t. 3. Petőfi-dalok. Énekli Váczy Géza IV. o. t., zongorán kiséri Zsadon Antal II. o. t. 4. Ünnepi beszéd. Tartja Bede Géza, az ifj. önképzőkör elnöke. 5. Jókai Liszt : A holt költő szerelme. Melodráma. Szavalja Szalay Gyula IV. o. t., zongorán kiséri Nemes Imre II. o. t. 6. Humoros Petőfi költemények. Szavalja Gaál István IV. o. t. 7. Egybeteg a „János vitéz“ című dalműből. Előadja az ifj. zenekar, Bodnár Lajos tanár vezetésével. A jegy ára 50 korona, karzatjegy 20 korona. Jegyek a „Méliusz“ könyvkereskedésben kaphatók. Felülfizetések az önképzőke javára köszönettel vézetnek. IPAROSOK ÜGYEI Felkéretnek a lakatos mesterek szövetkezet tagjai január 21-én, vasárnap délelőtt 10 órakor az Ipartestületnél megjelenni. Tárgy: felszámolás: Juhász István, igazgató s. k. A buza ára A terménytőzsde zárlata a következő : A mai terménytőzsdei üzletben kenyérmagvakban az irányzat a keresletnek nagyarányú tartózkodása miatt kissé gyenge volt. A tőzsdeidő második felében a kínálat is hajlandónak mutatkozott alacsony árakon eladni és így a tőzsdeidő vége felé a forgalom búzában megélénkült. Végeredményben a kenyér magvak ára változatlan. A mellékcikkek piacán az irányzat szilárdabb, kivéve a zabot, amelyben kötés nem jött létre. A takarmányárpa is üzlettelen volt, azonban az árpafélék és a többi takarmánycikkek a tegnapihoz képest kissé magasabb árfolyamon keltek el. A mai terménytőzsdén leginkább csak promt áruban jött létre kötés későbbi szállításra alig volt üzlet. Hivatalos árfolyamok : Búza, rozs változatlan, takarmányárpa 7600— 1 800, sörárpa 7700—8000, köles 8500— 9000, zab 7800—900, tengeri változatlan, korpa 5200—250, őseim van. Sakkverseny. A ,,Debreczeni Sakk-kör” mai és jövő vasárnapi szokásos öszszejövetelén igen értékes sakkönyvdíjakkal kidülős tornát rendez. A játékosok mai napon erő szerinti csoportokban mérkőznek, s az egyes csoportok győztesei pedig megfelelő előnnyel a jövő vasárnap a díjakért döntőt játszanák. A rendkívül érdekes versenymindkét napon délután fél 6 órakor kezdődik a Bikában (a kávéház József kir. herceg utca felőli külön részében) s azt az érdeklődők díjtalanul tekinthetik meg. Köztisztviselőknek szénkiosztás ismét megkezdődik. Folyó hó 15. és 16-án azon elmaradottak kapják a szenüket, akiknek a szénátvételét jelző értesítő levelező-lap már kezükben van, f. h. 17-től folytatólag a befizetés sorrendjében levelező-lappal leértesítettek az értesített napon vehetik át a szenet a Máv. pályaudvron. A zöld utalvány és leve tező lap felmutatása és átadása a szénátvételnél megkívántatik. Skammda* nagy választéké a legolcsóbb Arak Poldholm és Welsz Paro-utca 78. sajtm Beszámolt a debreczeni és mentői egy évi Roncsik Jenő dr. a debreczeni hivatásos tűzoltóság főparancsnoka most terjesztette be a tanácshoz a tűzoltóság és a mentők 1922. évi működéséről szóló jelentését. A jelentés szerény szavakkal, szinte csak felsorolással és számokkal adja elő az év történetét, de e felsorolás és a számok is erős bizonyítékai annak, hogy a hivatásos tűzoltóság és annak vezetősége csekély eszközökkel milyen nagy értékű munkát végzett. Mert sajnos, csekély és avult eszközökkel felszerelten dolgozik a mi kitűnő tüzérségünk és őrködik 100,000 lelket meghaladó népességű város biztonsága felett. A sajtó munkásai, akik állandóan figyelemmel kísérik e testület működését, legjobban tudják és bizonyítják is, hogy a debreczeni tűzoltóság hivatásának magaslatán áll s annak vezetése Roncsik Jenő dr. főparancsnok kezében a legjobb helyen van. Az ő lelkes, fáradtságot nem ismerő, nagy szaktudással és ambícióval végzett munkájának mindenben meg van eddig is és megfelelő anyagi erők hiányában is a legszebb eredménye. Kétségtelen, hogy ha jobb időkben több anyagi eszköz áll rendelkezésére, a debreczeni tűzoltóságot Magyarország egyik legelső tűzoltóságává fogja fejleszteni. A jelentésből kitűnik, hogy a hivatásos tűzoltóságnak, amely tulajdonképen csak 1922 január hó 1-től kezdve áll fenn, legénységi létszáma 48, tiszti létszáma három. A szereknek, amelyek a legelemibb követelményeknek sem felelnek meg, száma csekély s azok 1902 óta javítva nem voltak, most azonban generálisan kijavíttattak, átfényeztettek. A győri vagon- és gépgyárban a főparancsnok javaslatára megrendelt 2 drb. 800 1. turbinás autófecskendő a hozzávaló felszerelési tárgyak az 1923. év elején kerülnek leszállításra. A laktanya, mely a helyiségek kevés és szűk volta miatt nem megfelelő és közegészségügyi szempontokból is kifogásolható, az átvétel alkalmával a legelhanyagoltabb állapotban volt, az év folyamán azonban teljesen rendbe hozatott. Könyvtár és múzeum létesítése vézetett tervbe a szakoktatás elősegítésére, a könyvtár állománya 226 darab, amely ez évben szereztetett be részint vétel, részint adományozás útján. A város lakosainak száma 103,228 tehát 2023 lakosra esik egy tűzoltó. A tűzoltóság működési körzete a belterületre (1046 hold), a kertségekre (3131 hold) és a telepekre (ca. 1000 hold) terjed ki. Az évi tűzrendészeti szemlék a tűzoltóságon kívül álló okokból csak 30 gyár- és ipartelepen tartattak meg, melyeken kívül a tűzoltó parancsnokság részt vett még 166 tűzrendészeti szemlén és tűzvizsgálaton. Az őrségek száma 1207 volt. Az év folyamán a vízszerzési források, kutak 4 és fél hónapi munkával felmérettek és ennek alapján vízszerzési térkép készült. Gyakorlat volt 620, elméleti oktatás 187, riasztás 12 esetben. Tüzesetek a következőkép oszlanak meg: nagytüz 5, középtűz 12, kistűz 17, kéménytűz 47, összesen 81 tüzeset és 8 vaklárma. A tűzkárok összege kb. 3.266.000 korona, amelynek csak kis része térült meg biztosítás révén. Egyéb segélynyújtás : 1 esetben házbeomlásnál, 4 esetben állatmentésnél, 2 esetben hullának vízből való kiemelésénél. Mentői tevékenység a következő volt : 227 sérülés, 152 hirtelen megbetegedés, 1956 beteg szállítás, 88 öngyilkossági, 41 mozgó őrség, öszszesen 2464 eset, melyek közül nappali 2128, éjjeli eset pedig 336 volt. A mentőállomás felállításától (1906 szept. 1.) az esetek száma 57,733. Költségek : Személyi kiadás 4.051.900 K, dologi kiadás 5.371.427 K, összesen 9.423.327 K volt, amely összegből a város közönségét terhelő részt véve alapul egy lakosra 54 K 09 fillér esik. i Az EGYETÉRTÉS szerkesztőségének és kiadóhivatalának telefonszáma: 4.