Egyetértés, 1923. szeptember-december (5. évfolyam, 197-294. szám)
1923-09-01 / 197. szám
tervezetet, sőt az emléktábla gipsz mintáját is elkészítette. A múzeumi bizottság most jelentette ezt a körülményt a tanácsnak, azzal a hozzáadással, hogy a műkőből faragott emléktábla is készen lesz szeptember 24-re. A múzeumi bizottság a jelentés kapcsán javaslatot is tett az emléktáblán elhelyezendő feliratra nézve. — A felirat a következőkép hangzik : „Itt járt Petőfi 1842-ben. — Emelte Debreczen város közönsége 1923-ban“. A városi tanács dr. Csűrös Ferenc kulturtanácsnok indítványára a következőkép változtatta meg a szöveget: „Itt járt Petőfi 1842-ben. Megörökítette Debreczen város közönséget. Az emléktábla leleplezését a tanács szeptember végére tervezi s tekintettel arra, hogy a városnak igen nagy kiadásai vannak, minden nagyobb s országos jellegű ünnepség mellőzésével egyszerű kis helyi jellegű ünnepség" keretében akarja a lelplezést megtartani. Az emléktáblát a Hortobágyi csárda vasút felőli oldalán helyezik el s a tervezet szerint előtte egy kis kertet csináltatnak. A tanács az ünnepség előkészítésével ugyanazt a bizottságot bízta meg, amely az emléktábla elkészítésének ügyét intézte s a bizottságba a maga részéről Zöld József tanácsnokot delegálta. a debreceni iparkamara a statáriális uzsorabíráskodás ellen. Megírtuk tegnap, hogy a debreczeni kereskedelmi és iparkamara tegnapelőtti közgyűlésén Radó R. dr. rendkívül értékes előadása nyomán a kereskedő- és iparostársadalom foglalkozott az árdrányitási rendelettel. Feszült figyelemmel hallgatta meg a közgyűlés dr. Radó Rezső főtitkárnak az utánpólási ár felszámításáról, az uzsorabíráskodás új rendjéről és az árvizsgálás kérdéséről tartott, ezen kérdések egész anyagát és történetét felölelő előadását és az annak alapján előterterjesztett határozati javaslatot, amelynek lényege, hogy a kamara sürgős felterjesztésben kívánja a kereskedelemügyi minisztertől az utánpótlási ár számítási alapulvételének elismerését, mert az utánpótlási ár számítási alapulvétele nem más, mint a kereskedőnek és iparosnak jogos védekezése a korona értékcsökkenése és vagyonának elvesztése ellen. Bár a kamara azon az állásponton van, hogy az az árdrágítókat meg kell rendszabályozni, ismételten óvást emel az uzsoratörvény és az uzsorabírósági rendeletek amaz intézkedései ellen, amelyek a tisztességes üzletemberek alaptalan meghurcolására alkalmat nyújtanak. Figyelmezteti a kamara a fogyasztó közönséget, hogy senki se várhatja az uzsorabíróságok még oly gyors és általában helyes működésétől az áremelkedés megfékezését vagy enyhülését amikor az általános drágulás okait másutt kell keresni és amíg minden irányú termelésünk fokozásával szükségleteink fedezésére elegendő értéket nem termelünk s a koronát nem stabilizálják. Tiltakozik a közgyűlés az uzsorabíróságok oly irányú kialakulása ellen, minek folytán az árdrágítási törvény osztálytörvénnyé, a kereskedők és iparosok üldözésének egyodalú eszközévé válnék. Nyomatékosan kívánja épen azért a közgyűlés a gyorsított eljárás mellőzését, de mindenesetre olyan módosítását, amely a felebbezésre módot nyújt. Fentartja a közgyűlés azon korábbi álláspontját, hogy külön uzsoratörvényre és uzsorabírósági eljárásra már nincsen szükség, de miután ez intézmények fennállanak, okvetlenül szükséges a napi beszerzési, másképen utánpótlási ár elvének elismerése. A rendelet szerint kötelezővé tett szakértők pedig ne hivatalnokok legyenek, hanem gyakorlati szakemberek. Ellenmondást állapít meg a közgyűlés abban, hogy illetékes tényező az ősszel kilátásba helyezte az árdrágítási törvény revízióját, mert maga is elismeri az árdrágítás fogalmi meghatározásának hiányait s ennek dacára már most az anyagi jogszabályok helyesbítése előtt drákói szigoruságú statáriális s alaki jogszabályokat léptet életbe. A kereskedők és iparosok dolgozó, adófizető szorgalmas polgárok, akiknek teherviselésére az állam fennállása érdekében van szükség, a kereskedelmet és ipart fejlesztő rendelkezések hozatalát várhatnák el teljes joggal s nem működésükben bénító statáriális jogszabályokat érdemelnek. Tűrhetetlennek tartja a közgyűlés azt a helyzetet, amikor dolgozó polgárokra ily jogszabályokat léptetnek életbe, ellenben nem történik gondoskodás olyan fórumról, amely a hozzáforduló kereskedőnek és iparosnak megmondaná, megnyugvást keltően, hogy mikor nem követhet el árdrágítást. A kereskedelem és ipar megunta már, hogy az általános drágaságért állandóan a „prügel knabé“ szerepét viselje s hivatása fontosságának tudatában teljes önérzettel követeli a polgárokért létesített kormányhatóságok részéről a védelmet, megértést és igazságos eljárást. A kereskedelem és ipar, mint a közgazdasági élet nélkülözhetetlen tényezője nem lehet még oly tiszteletreméltó intenciókból fakadó kísérletezések területe. Békés Lajos kamarai beltag őszin- EGYETÉRTÉS 1923 szeptember 1. Letartóztattak egy sereg ébredőt politikai bűntény miatt. Tegnap délelőtt fél 11 óra tájban a főkapitányságon Andréka detektívfőnök előszobájába berendelték a rendőrség politikai osztályának vezetőit és mindazokat a tisztviselőket, akik a bűnügyi osztályban néhány héttel ezelőtt a Kovácsügyben, a Három Kapás politikai összeesküvésben, annak idején a Reismann gyilkosság ügyében, a Club-kávéházi bombamerénylet, majd az Erzsébetvárosi merénylet ügyében a nyomozást folytatták. Ugyancsak a délelőtti órákban hire terjedt annak is, hogy estére valami komolyabb politikai összeesküvés leleplezését fogja végrehajtani a rendőrség, úgy, hogy 11 óra tájt a legnagyobb izgalommal várták a főkapitányhelyettes intézkedéseit. A munka úgy volt kiosztva, hogy Horváth rendőrfőtanácsos vezetésével két rendőrtisztviselő 18 rendőrrel s néhány detektivvel elindul arra a helyre, ahol a puccsot le kell leplezni s innen fogja a gyanúsítottakat a Szerb-utcai kapitányságra szállítani. Magától értetődő, hogyha nem is közölték a politikai puccs szervezőinek politikai irányát, mindenki tudta, hogy a rajtaütés vagy a Sorház utcában, vagy az ÉME egyesületében vagy ennek közvetlen közelében lesz, mert az egész rendőri apparátus maga már megjelölte a politikai irányt. Háromnegyed 9 órakor a rendőrtisztek és rendőrök meglepetésszerűen hirtelen berontottak a korcsmába, körül fogták a 25—30 embert és megkezdődött az igazoltatásuk. Percek alatt kiürítették a korcsmát és 12 embert a Szerbutcai kapitányságra szállítottak. Kihallgatták Apor Viktor tart. főhadnagyot, az ÉME egyesületének működő nemzetvédelmi osztály helyettes vezetőjét, Raáb Árpádot, Nagy Albertet, Zsíros Jánost, Raló Jánost az ÉME alkalmazottait és még 8 embert. A letartóztatókkal szemben az a vád, hogy jogtalan toborzást végeznek körülbelül hat hét óta. A jogtalan toborzást területenként eszközük, meg nem nevezett politikai célokra. A toborzásoknál fegyvereket és meg nem engedett veszedelmes anyagokat gyűjtenek és a társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény szakaszaiba ütköző cselekedetekre készülnek. A rendőrség azt akarja megtudni, mi igaz a toborzásból, kik állnak a hátuk mögött, honnan szerezték a pénzt és mennyire haladtak előre a munkában. Vallomásukban mindössze anynyit ismertek be, hogy alakulatokat akartak szervezni, amellyel a megszállt terület felszabadulásakor elsőnek mentek volna be és átvették volna a területek közigazgatását és azoknak a megbüntetését, akik véleményük szerint a megszálló ellenséggel paktáltak. A 20 fiatalember 5 6 újabb tagot szerzett toborzás révén ezekhez az alakulatokhoz és arról semmit nem akarnak tudni, vagy vallani, hogy fegyveres előkészülteteket tettek volna, sem pedig azt nem ismerik be, hogy rejtett fegyverkészleteik volnának. Intézkedés történt abban az irányban, hogy néhány olyan ismert nevű embert, akiknek névjegye vagy írása a toborzók lefoglalt aktái között szerepelnek, azonnal jelenjenek meg a kihallgatás végett a főkapitányság épületében. Jól informált helyről szerzett értesülésünk szerint a most elfogott fiatalemberek egytől egyig komoly államellenes bűncselekmény elkövetésére szervezkedtek. Je elkeseredéssel mutatott rá arra a tűrhetetlen helyzetre, hogy a kereskedelemnek és az iparnak becsületes munkában megőszült művelői ellen statáriális rendszabályokat léptetnek életbe, mint rablók és gyilkosok ellen szokás. Büntessék meg azt, aki tudatosan árdrágítást követ el, csináljanak vele akármit, de polgári önérzete fellázad minden, a maga munkáját valamire becsülő embernek, amikor az ilyen szabályokat úgy léptetik életbe, hogy senki sem mondja meg előre, hogy ki és mikor követhet el árdrágítást A kereskedők és iparosok ne kérjenek védelmet, mert joguk van azt követelni. Elvégre azok, akik az ügyeket vezetik, a legfelsőbb hatósági helyeken is az adózókért vannak ott és nem az adózók éreztük. A kereskedelemnek és iparnak saját megbecsülésével szemben kötelessége, hogy az ilyen eljárások ellen tiltakozzék. Az élénk helyesléssel kisért felszólalás után Kepes berettyóújfalui kültag mutatott rá arra az anomáliára, hogy a kereskedőket, iparosokat bárki feljelentheti, nekik így keserű napokat szerezhet, őket meghurcolhatja, ellenben ha az illetőt felmentik, az alaptalan feljelentőnek nem történik semmi baja. Szent-Királyi Tivadar elnök rámutatott arra, hogy elszomorító jelensége a közéletünknek, hogy a kereskedelem és iparellenes hangulat mennyire visszatükröződik az ilyen és hasonló kérdések rendezésére hivatott intézkedésekben s ez történik olyan időkben, amikor az ország történelmének legválságosabb idejét éli, amikor mindenkinek elő kellene vennie legjobb belátását s minden becsületes dolgozó embernek lehetővé kellene tenni, hogy tisztes tevékenysége eredményes legyen s ezáltal az ország helyzete is javuljon. Kereskedelem és ipar nélkül nincs fejlődés, nincs kultúra és nem lehet megtalálni a rettenetes gazdasági helyzetünkből kivezető utat. Reméljük, hogy becsületes akarással sikerül az illetékes tényezők téves nézeteit helyesbíteni, a tisztes kereskedő és iparos üzletében és műhelyében ismét nyugodtan dolgozhat. Ezek után a közgyűlés egyhangúlag helyesléssel elfogadta a határozati javaslatot. Olasz-görög háború veszedelme fenyeget. London, aug. 31. A háború veszedelme fenyeget Olaszország és Görögország között. Kormány- körökben és a parlamenti pártok kebelében Olaszország ultimátuma minden más problémát háttérbe szorít. Mussolini követelései a lehető legrosszabb hatást váltották ki. Kárhoztatják az olasz imperializmus megnyilatkozását és az aggodalom épen olyan nagy, mint volt a régi monarchia ulti-mátumának elküldésekor. Hivatalos helyről sugalmazott cikkek jelentek meg a lapokban, melyek szerint ha Olaszország újból fel akarná idézni a háború rémpt ropri»/»calco "halkan aulszmrvtul?" hanem Anglia és Francziaország is minden erejükkel szembe helyezkednének az olasz imperializmussal és azzal a kísérlettel, hogy Olaszország az albániai eseményt Görögország teljes megalázására ürügyül használja fel. Londonban és Párisban egyre erősebb az elhatározás, hogy Olaszország diktátorának világosan s értésére adják, hogy Anglia és Francziaország nagyon könnyen f el tudja rendezni a maga dolgát Olaszország feje felett, van erejük arra, hogy hathatósan elejét vegyék közös elhatározással, hogy az ifjú olasz imperializmus lángba borítsa a világot, amely gyújtó- s anyagokkal van tele. Déri Frigyes Debreczenben. Déri Frigyes, a kiváló műgyűjtő, akinek Debreczen a Déri-múzeum létesítését köszönheti, szombaton délben Debreczenbe érkezik. Útjára Czakó Elemér dr. államtitkár, Tihamér Lajos dr. miniszteri osztálytanácsos és Györgyi Dénes műépítész kisérik el. Déri Frigyest a városi tanács testületileg fogja a vasútállomáson fogadni, ahonnan Déri a nagyerdei Lápossyféle villában részére berendezett lakosztályba fog menni. Déri Frigyes útja a létesítendő Déri-múzeummal van kapcsolatban. Ittléte alkalmával megszemléli a helyet, ahova a múzeumot fel fogják építeni. Györgyi Dénes műépítész magával hozza a terveket. Szombaton délután a városi tanács meg fogja látogatni Dérit a lakásán és ott megtárgyalják a további teendőket . Györgyi felvilágosító magyarázata után döntenek a múzeumi épület felemelése ügyében. Déri Frigyest vasárnap délután a városi tanács a Wolff-féle szőllőtelepre viszi ki s látja vendégül Dérit, aki valószínűleg hétfőn, vagy kedden tér vissza Budapestre, illetőleg Bécsbe. Déri Frigyes pár napi ittléte s minden valószínűség szerint hatalmas lépéssel fogja előbbre vinni a múzeum felépítésének ügyét. Mint értesülünk, a Déri-múzeum épületéhez még ez év őszén hozzájődenek, úgy, hogy jövő év nya- I rán már az új helyiségben lesz elhelyezve a múzeum milliárdokat érő régiségei.