Egyetértés, 1923. szeptember-december (5. évfolyam, 197-294. szám)
1923-11-15 / 259. szám
4 Tudja Isten, kedves Szerkesztő Úr, meg kellett volna fogadnia a tanácso.mai s nem kellett volna közreadni azt a tréfás kis gonoszko- tidósomat Zsigmond tanár úrról és a Karthausiról. Látja most haragszik Zsigmond tanár és tegnap délután kiprédikált az egyetemen, amiért unalmasnak ! találtam a Karthausit. Mondhatom, fájlalom a dolgot. Nincs ! Zsigmond professzor úrnak őszintébb tisztelője nálam, akik szeretnék újra az egyetemen ! padjaiba fiatalodni, hogy hallogathassam az ő szellemes és finoman elmélyülő irodalom, elemzéseit — és tessék, most éppen én rám haragszik. Kérem, Szerkesztő úr, tessék elhinni, hogy én csak a Zsigmond tanár úr közönségének a megrökönyödéséből akartam tréfát csinálni, mert ez a közönség, amelynek 90 percentje sohasem olvasta a szóbanforgó regényt, sáppadt kétségbeesés, sem vette tudomásul, hogy csak a szorgalmas Karthusi olvasók intelligenciája fémjelezhető. — No, megvallom még, hogy egy kicsit a tudós előadót is meg akartam csipkedni, mert — hát bizony a Karthausi nem az a klasszikus regény,ideál, ame. Igét mindenek előtt és mindenekfölött olvastatni kell! Kedves Szerkesztő Úr, bizonyos kellemetlen szorongást érzek, hogy ön különcködőnek és megbízhatatlan extravagánsnak tart engem, miután Zsigmond tanár úr kathedrai auktoritásának teljes súlyával taposta szét elménckedő és ártatlan ellenvéleményecskémet. Szerkesztő Úr, engedje meg, hogy idecitáljam magam mellé Pintér Jenő méltóságos adadémiai tag urat, Beöthy Zsolt méltó,ságos ur áldott szellemét, megboldogult Péterfy Jenő tanár urat és néhai Endrődy Sándor költő urat. Pintér ezt írja a Karthausból: „A mese szövésében s a hősök jellemzésében nincs sok dicsérni való. A főhős olykor szinte elviselhetetlenül érzelgő alak, akiből hiányzik minden férfiasság és akarat. A gyámoltalan ifjú mellett lelketlen férfiak és gyarló nők tünedeznek fel, akik hol patetikusan szónokolnak, hol gonosztetteket visznek véghez. A kártékony szenvedélyek és a beteges érzelgés rabjai valamennyien. A sok hasonlat, körmondat, stilvilág özönében az olvasó szinte megszédül, az ünnepélyes hangú kesergések tömege elfojtja az érdeklődést“. Beöthy Zsolt nem habozik kimondani, hogy a Karthauzi nyelve nehézkes, sokszor dagályos és sohasem magyaros. Péterfy szerint a regény hősei nyálkás alakok, a jellemzés, az elbeszélés és a stílus egyhangú. Érzelmes áradozás, állandó zokogás: ez az Eötvös beszédének minden változata. Endrődy Sándornak kedvenc olvasmánya volt ugyan ez a regény, de ő is kénytelen elismerni, hogy „kétségkívül tele van hibával és tévedéssel“. Tehát, kedves Szerkesztő Úr, amaz éles ellenkezés nem volt parlagi, öreges értetlenség, sem Vig%-HOjuri*n--^Idilli ^TirVnn E G Y i: 7 E; f{ T E s 1923 november 15, Aki levelezőlapon kapta Amerikából a diplomáját. Pieineszberger Jenő táblabíró, a debreceni kir. törvényszék vizsgálóbirája, igen érdekes ügyben folytatott vizsgálatot. Bodnár József nagyrábéi gazdálkodó még augusztus 25-ikén gyanús körülmények között megbetegedett és egy pár nap múlva meg is halt. A tünetek : hányás, erős hasmenés és a lábikra megmerevedése az ázsiai kolera jelenlétére engedtek következtetni. A kerületi orvos beküldötte a tüneti anyagot a debreceni egyetemi klinikára megvizsgálás végett. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az illető nem kolerában halt meg. Bodnár József halála után az a hír terjedt el a faluban, hogy Bodnár nem természetes halállal múlt ki, hanem eltették láb alól. Pár nappal ezelőtt pedig egy névtelen levél érkezett Preineszberger Jenő vizsgálóbíróhoz, melyben azzal a súlyos váddal illették Bodnár feleségét hogy férjét ő mérgezte meg. Elmondta a névtelen levélíró azt is, hogy Bodnárné férje halála előtt egy pár nappal Bárándon járt egy ott lakó kuruzslónál, aki már régebben foglalkozik azzal, hogy egyes környékbeli embereknek — őszerinte — oly orvosságot ad, mit ha az iszákos emberek bevesznek, az alkoholt megutálják. Bodnárné állítólag ettől a kuruzslótól hozott méreggel mérgezte meg az urát. Az ázsiai kolera tünetei hasonlatosak az arzén mérgezés tüneteivel s ezért az a gyanú merült föl, hogy arzén mérgezés történt. Ennek alapján Preineszberger Jenő vizsgálóbíró megindította a vizsgálatot. A vizsgálat során kiderült, hogy Bodnár Józsefné valóban járt Bárándon a férjével együtt és egy orvosságot kértek és hoztak a kuruzslótól, mely az erősen iszákos fiukat „kigyógyítja“. Azonban a gyilkosság vádja mindjárt megdőlt, mert Bodnárék még májusban jártak Bá-rándon, Bodnár pedig augusz- tus 25-ikén halt meg.. Az „orvosságot“ pedig a Bodnár fiú néhány nap alatt elhasználta a nélkül, hogy valami baja esett volna. A vizsgálat során kiderült az is, hogy Nagyrábén abban az időben több hasonló eset fordult elő, melyek mind arra engedtek következtetni, hogy ott valóban ázsiai kolera lépett fel, mely azonban szerencsére nagyobb mérvet nem öltött. A vizsgálóbíró kihallgatta a báradi kuruzslót, Fekete Olivért, aki ezt a nevet mondta a vizsgálóbíró előtt: — Fekete Olivér arc- és tájképfestő, okleveles delejes lélekgyógyász és hipnotizőr vagyok. — Hol szerezte a diplomáját ? — kérdezte a vizsgálóbíró. — A rochesteri amerikai egyetemről levelezőlapon kaptam. A „doktor“ úr kihallgatása során beisérte, hogy Bodnárék jártak nála, de ő nekik semmiféle mérget nem adott. A „doktor“ úr különben cukros vízzel és más hasonló ártalmatlan szerekkel gyógyítja „betegeit.“ És egyáltalában nem tételezhető fel róla, hogy mérgeket gyártana. Kihallgatta még a vizsgálóbíró Bodnárék szomszédait és ismerőseit is és ezeknek a vallomása szerint is Bodnárék ártatlanok. Ezen megállapítások alapján Preineszberger Jenő vizsgálóbiró Bodnárnét és Fekete Olivér „doktort“, kit csendőrök kisértek Debrecenbe, — nyomban szabadlábra helyezte tanárnak, a „Német protestáns misszió“ vezetője, ki már többször mondott beszédeket Japánban, Kínában és más országokban is a protestantizmus érdekében, e hónapban Magyarországra jött és jelenleg Budapesten tart beszédeket a Kálvintéri és Deák téri luteránus templomokban, a hét végén Debrecenbe érkezik. Részletesen fogja tájékoztatni Debrecen közönségét a németországi, de főképen a német protestánsok helyzetéről. A Templomegyesületben, a Nagytemplomban és az egyetemen fog előadásokat tartani. Azonkívül meg fogja látogatni a többi vidékii városokat is dr. Lencz Géza egyetemi tanárral egyetemben, ki tolmácsolni fogja Melker Rudolf beszédeit. Ezen előadások fő célja, hogy Debrecen és általában az egész Magyarország protestáns közönségét megnyerje a „Német protestáns misszió“ céljainak. Az előadások pontos idejét később fogjuk közölni lapunk hasábjain. Elhunyt községi főjegyző. Tegnap este hosszas szenvedés után elhunyt Péczely Sándor, a szabolcsmegyei Kisléta község 21 éven át volt községi főjegyzője, Szabolcs vármegye törvényhatóságának tagja. — Az elhunytban Péczely Sándor kollegánk édesatyját gyászolja. A család a következő gyászjelentést adta ki: Szívünk mélységes fájdalmával, de Isten bölcs akaratán megnyugodva tudatjuk, hogy forrón szeretett fiam, férjem, apáink, apósom és jó rokon Péczely Sándor nyug.községi főjegyző, Szabolcs vármegye törvényhatósági bizottságának tagja életének 53-ik, házasságának 17-ik évében egy havi súlyos szenvedés után, folyó hó 14-én az Urban csendesen elhunyt. Szeretett halottunk földi tetemeit folyó hó 15-én délután fél 3 órakor fogjuk a Széchenyiutca 52. számú háznál a református egyház szertartása szerint tartandó rövid ima után, a Hatvan utcai temetőben pihenőre helyezni. Emléke örökké közöttünk él ! Bánatos özvegye : özv. id. Péczely Sándorné Ujváry Ilona. Gyermekei : Sándor nejével Tanos Irénnével, László, Endre, Katóka, Évike. Édesanyja: özv. legidősb Péczely Sándorné Csegeldy Zsuzsara. Unokahuga: Erdélyi Ilonka. Sógorai és sógornői: Szalontai Nagy Béla családjával, özv. vállaji Sipos Béláné családjával, Ujváry Béla családjával, Kálnay Sándor családjával, özv. Kriston Gáborné. Valamint számos közeli és távoli rokon nevében is. Debreczen, 1923 november 14. 103 éves halott. Debreczenben, a Csap utca 5. szám alatt elhunyt a napokban özv. Temesvári Péterné szül. Kozák Juliánná. A megboldogult nagy időket élt, 1820- ban született s igy a százharmadik évében tért örök nyugalomra. Öt élő gyermeke maradt, kik közül a legidősebb ma 73 éves, a legfiatalabb 55 éves. Unokái, dédunokái is mind felnőttek. Egyetlen testvére még él, a 90 évesi Rákóczi Andrásné. Hozzátartozói díszes temetést rendeztek számára. Tegnap délután 2 órakor a Nagytemplomban volt a végtisztességtétel, melyen Baja Mihály debreczeni lelkész mondotta a halotti imát, Nagy András kántor énekelte el s gyászdalokat zengett felette a Kossuth-dalkör. Nyugodjék békében ! Mindig hossz csak a Korzó nagykávéházban van, mert estétől hajnalig ott csak emelkedik a hangulat. ifjonti, borzas titánkodás, hanem a magyar irodalmi kritika általános vélekedése. Mindezt csak a magam mentségére hordtam itt össze s kizárólag csak önnek, — az Istenért, valahogy ki ne tessék rrtegint nyomtatni! Egyházkerületi bizottsági ülések. A napokban tartatnak a kollégiumi tanácsteremben a szokásos egyházkerületi bizottsági ülések. Szerdán d. e. a középiskolai tanügyi bizottság ülésezett, melyen Dóczy Imre felügyelő a középiskolákról, dr. szentpéteri Kun B. pedig a jogakadémiákról tett jelentést. Ugyanezen nap délutánján az egyházkerületi pénzügyi bizottság is gyűlést tartott. Csütörtökön d. e. a kollégiumi igazgatótanácsi, pénteken az egyházkerületi népiskolai tanügyi bizottság tart ülést, előbbin a kollégium folyó ügyeit, utóbbin az összes kerületi népiskolák dolgait tárgyalják meg. Bizonyára sok fontos erkölcsi és anyagi ügy kerül majd elintézés alá. A német protestáns misszió vezetői Debrecenben. Dr. Merker Rudolf Ferenc müncheni egyterűs magántanár, kit annak idején a debreceni egyetem theológiai fakultására is hívtak sss.l. I , -B!-------- --- — Figyelem ! SILBERSTEIN ÉS ADLER a legolcsóbb szövet bevásárlási forrás Kossuth utca 2. (Városház épület) Kirakat hiányában tessék az üzletbe fáradni. Figyelem ! Munkás fehérneműt főz, olcsón csak Franknál, Csapó u. 11. vásárolhat.