Egyetértés, 1923. szeptember-december (5. évfolyam, 197-294. szám)
1923-11-18 / 262. szám
1923 november 18. EGYETÉRTÉS *45 Nobel-díjas költő verseiből. Az egész műveit világ meglepetéssel vette tudomásul, hogy az irodalmi Nobel-díjat William Butler Yeats angol költő kapta meg, akinek verseit a kontinensen alig, Magyarországon meg egyáltalán nem ismerik. Az egyszerre világhíressé lett költő verseiből itt mutatunk be néhányat az Egyetértés olvasóinak, megjegyezvén, hogy e fordítások a költő legelső magyar tolmácsolásai. Szerelmi kín. Madár riadt a sűrű lombok alján, Jött csillag és hold, öntve szent derűt; S a méla fák csitító, mély morajján A földi kín nyugodni szenderült. S ekkor Te jöttél a fájó édes ajkkal, És könyet ontva jött az éj veled ; Nyomod vak gondcsapat követte halkkal És átkos terhű, zord hajó-sereg. Madárka csattog-cseng a lágy homályon, A hold vén útját rójja bágyatag; S a zizzenő lombok közt félve, fájón A régi búsir régi vágyakat. Hulló levelek. Ládd itt az ősz, meghalt a zöld levél is, A rozishalomban friss egérke rág, Az égre szórja színeit a kőris, Cserjés közt hull a szamócavirág. Tudjuk, a múlás jó, halálos óra Oson felénk, szívünk riadva ráng. Jöjj hát, mosollyal jöjj a búcsúzóra, Míg el nem hagy minden szerelmi láng. A kertben fűzek állnak... A kertben fűzek állnak, susogva kedvesen, Ezüstfehér bokákkal surran ki kedvesem . És Szól: „Viseld szerelmedet, mint lombját e fa itt. De én ifjú s bohó valék s más álom üdve hitt. A parton álltunk ketten, mely zölddel szerteszét, e vállaimra ejtő kis hófehér kezét És szólt: „Ne búsulj, légy vidám, akár a gyönge gyep“. De — ifjú és bohó ! — szememben könycsepp remegett. Csokonai emlékezete. November 17-ike immáron szokásos ünnepévé válott Debreczen városának s a debreczeni Csokonai-körnek v így az egész magyar irodalomnak is. Áhítattal ünnepük a XVIII. század legnagyobb lírikusát, Csokonai Vitéz Mihályt. Élete : a magasbalendülés útja volt; halála , költészetének megdicsőülése. Életének utolsó éveit egy nagy feladatra szánta: meg akarta irni Háztulajdonosok figyelmébe ! Hatszobás konfortos villámat adom annak csekély ráfizetéssel, ki nekem belterületen 10—15 évre öt—hatszobás lakást átenged lehetőleg magánházban. Ajánlatokat: „Ritka alkalom“ jeligévé kiadóba kérem. a Csokonai ünnepe debreczeni Csokonai-kidben. Egy éve lesz, hogy az ország Petőfi emlékének áldozott, majd a Madách-centenárium, most pedig Csokonai születésének másfélszázados évfordulója következett. Az emlékezés, elragadtatás, a sűrűn váltakozó alkalmak megünneplése ma valóban jelentős, hiszen magyarságunk erejének ilyenséges, felejthetetlen gennek mind dicsőségei és bizonyságai, ám jogos az ünneplés úgy is, ha a boldogtalan jelen e nagyjaink kultuszában visszakívánkozik az elmúlt nagyszerű évszázadok emlékezetéhez. Ünnepelni óhajt felbátorodva hitben és reménykedésben. Bizonyos, hogy Csokonai ma — hosszú utak, évek, mérhetetlen küzdelmek után is — a magyar szellem egyik legdrágább valósága: örömeinek, bánatainak költőisége kísért az örök, magyar harmóniákban. A mai ünneplés fényében, de bensőségében is sok minden volt, ami azt mutatta, hogy magyar sorsunknak, lelkünknek féltett titkaiban mily sokan érzünk valamit, aminek kiváltságait e poétának köszönjük és amiért nemcsak mi s nemcsak korunk, de az eljövendő nemzedék is mélységes hálát érez. * A Csokonai Kör s Csokonai városa méltón áldozott a Hatvan utcai temetőben porladozó halhatatlan emlékezetének. Az ünnepi felolvasó ülést, melynek nagy, igazán megértő s díszes közönsége gyűlt össze a kollégium dísztermében, a kollégiumi kántus nyitotta meg : „A tihanyi echóhoz“ egész hangulati mélyét, csodálatos poézisét kifejező, művészi előadásával. Utána dr. Pap Károly megnyitója s nagyhatású felolvasása következett Csokonairól. Dr. Pap Károly irodalomtörténeti prosperativájában és megragadó érdekességében méltatta Csokonai jelentőségét, mint a kora honfoglalás eposzát, a magyar Aeneist s meghalt mielőtt az előmunkálatokon túljuthatott volna. Csokonai mindenkor tisztelettel és igazában rajongással közeledett kora irodalmi vezéréhez, Kazinczyhoz s az meggyalázta emlékét! S ami mindezt betetőzte: tői hatások fejlesztőjéét, a magyar szellem nagystílű megtermékenyítőjét. Méltatta Csokonait magyarságában s európai nívójú értékeiben is. Úgy a kántus szereplését mint dr. Pap Károly’felolvasását a közönség meleg ünneplése fogadta. Majd Csapó Máriának, a színház művésznőjének finom jelensége tűnt fel a virágokkal ékesített emelvényen. Csak két Csokonai verset szavalt, de előadásának nüanszokban s kivételes szépségekben gazdag ereje és kedvessége nagy hatást ért el. Most dr. Mitrovics Gyula rendkívül érdekes koncepciójú előadása következett az esztétikus Csokonairól. A magyar esztétikai irodalom úttörőit, Péczelyt, Verseghyt, Kármánt jellemezte megkapó eredetiséggel, aztán Csokonairól szólt, aki elsősorban költő volt, de komoly tanulmányozásai során a lángész instuiciójával nem egyszer talált oly szempontokat, amelyekben megelőzte korát, a nyugati irodalmak akkori értékeit és sok olyan motívumot érintett, amelyet korunk nagy esztétikusa, Croce fejtett ki rendszeresen. Jellemezte Csokonai mellett e kor másik kiváló esztétikusát, Szerdahelyit, akinek genialitása bizonyára kisebb, de fontos érdeme, hogy tudományos módszert alkalmazott. Csokonai a református kollégiumban élt s alkotott. Szerdahelyi katholikus pap volt, így láthatjuk az alkotó szellemnek azt az egységét, amelyet Mitrovics Gyula dr. oly pompásan jellemzett nagysikerű előadása végén. Még Balogh György egyetemi hallgató, mint a kör vendége adta elő „A magasztossághoz“ c. nevezetes Csokonai verset szép hatással s nemes felfogással. Az ünnepélyt a kollégiumi kántus zárta be „A reményhez“ megragadó, tökéletes hatású interpretálásával, mérhetetlen irói becsvágy lakozott szivében, lelkében egyaránt, a halhatatlanság és az önközlés mérhetetlen vágya. Lázas buzgalommal rendezte munkáját sajtó alá. S egy pár kisebb művén kívül csak az egy Dorottyáját láthatta nyomtatásban, a többi csak halála után jelenhetett meg, — együtt mind, csak most, 117 évvel elkésve. Csokonai, azédes-busongások, a mély érmések, a könnyed érzelmek poétája. Vannak a modern ember szemléletéből fejlett költői képei, — így az esti holdfényben bemutatott gyertyánerdő, szinte Kacziány ecsetével festve , vannak modern érzésrezdülései, így az érzékiség bevitele a költészetbe, finoman, diszkréten és mégsem bántóan. Csokonai Vitéz Mihály nagyon sokoldalú tehetség volt. Fordított Terentius, Rácz Károly, Schikaneder, Tasso, Goldoni s főleg Metastasio színdarabjaiból. Kéziratai azonban, sajnos, nagyrészben elkallódtak. Prózairói munkássága is közismert volt a maga korában. Eredetisége jellemző műveire. Tősgyökeres magyar környezetben nőtt fel, ennek a környezetnek a hatása meglátszik irói munkásságán is. Csokonai mélyenérző lelkében érzékenység, szilajság, kétségbeesés és a kitörő jókedv váltakoztak. Mint lírikus, különb volt minden elődénél. Első szerelmi verseit a debreczeni Rozáliához, a másik részét komáromi eszményképéhez, Vajda Juliánnához írta, az imádott Lillához. Szerelme azonban szerencsétlen volt, ami a mélységesen érző költőt nagyon boldogtalanná tette. Busongó dalai, egy gyöngédlelkű, lágy kedélyű, édesajkú költő vallomásai. A Lilla-dalok egyharmadrészén Bürger hatása látszik ugyan, de ezek a versek mégis eredetiek, igazak és mélységesek. Csokonai utat tört Petőfi és Arany előtt. Ahogy Pintér Jenő írja róla nagy kézikönyvében: „Líránk vértelen nyelvét a népnyelv erejével tette színessé, ifjúvá, üdévé. Költői nyelvének felötlő jellemvonása az érzéki hűség, a realizmus“. Igen nagy érdeme, hogy a sok hatás alól is, ki tudta fejteni eredeti magyar költői karakterét. Költői nyelve igazi, nagy érték. Mint Bürger, ő is a nép költőjének vallotta magát, fölkutatta, fölfejtette a magyar népnyelvi kincseket s azután dalaival, munkáival a magasságba emelte. Most ünnepeljük és áldott ünnepén újra leborulunk halhatatlan nagysága előtt! ... Ifj. Radványi Sándor. 5 NAPIG a budapesti piacnál is olcsóbb árakon árusít Stark, IPiac-u. J. Áraim a következők: S. vászon la............................................................................. . Mosott Schifon la...................................................................... 7600'— Vékony szaru vászon, mint a Liliom..................................... 7800'— Pasztell-Zefir minden szinben.....................................f • • 6800‘ Csodás, divat Voálok.............................................................. 6850'— Angol sport-flanelek pasztell- és divatszinekben..................... 8750'— Legdivatosabb mintás bársonyok .............................................. 25000' Zefir és flanel ingek, két gallérral..................................... 28,000•— Hosszú, férfi Köpper alsónadrág.................... 25500'— Angol gyapjúszövet, férfi ruhára, 150 cm. széles ..... 36000'— 120 cm. széles Gabardin kelme, minden szinben................. 16800'— Pepita és Schottis szövetek legszebb színekben, 120 cm. széles 17800'— Gyapjú Kazán, minden szinben . '.......................................... 27500'— S 9 vasárnapi box-estély részletes programmja. 1. Ismeretterjesztő rövid előadás a boxoló sportról. — 2. Bernard Elemér—Halász Bernáth hat round. 3. Milton Róbert — Rózsa Mihály, 10 round 4. Rózsa Jenő (magyar bajnok) és Egon Guttfreund (osztrák bajnok) 12 round, hat unciás keztjük. A verseny pontosan 6 órakor veszi kezdetét az Arany Bika dísztermében. Pénztár délelőtt 11 és délután 4 órától. Gyémánt Testvérek Bankháza Piac utca 61. sz. Félemelet. Telefon 112. működését megkezdte. Apróhirdetések az Egyetértés részére felvétetnek.