Egyetértés, 1924. január-április (6. évfolyam, 1-99. szám)

1924-04-26 / 96. szám

Egyes szám ára 1000 korona. DEBRECZEN, 1924. VI. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM. SZOMBAT, ÁPRILIS 26. E­GYETÉRTÉS POLITIKAI NAPILAP Előfizetési ár helyben és vidéken: Egy hónapra 20,000 korona. AVAV Egyes szám ára 1000 korona, avav Kiadja: Mimenn az. kft. város és a tiszántúli református egyházkerület könyvnyomda-vállalata. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth-utca 2. szám statt, városháza­­épület. Telefon­szám: 4. Magyarországot nem ismertek a külföldön ! Lakonikusan, de tel­jes határozottsággal állapította meg ezt a Debreczenben járt an­gol szociológusok vezérszónoka. Nem ismerték a magyarság­nak, mint államfentartó nemzet­nek azt a kulturális fejlődését, melyet rohamosan ért el az 1867- iki kiegyezés után, beállott békés időkben s amely fejlődés, — ki tudná megmondani, — milyen magas szintre emelkedik, ha a háború és az ezt követő igazság­talanul ránk kényszerített trianoni szerződés holt­pontra nem juttat­nak minden ez irányban való kul­turális törekvést és további meg­mozdulást. Az angol szónok előtt a beszéd­re dr. Verzár Frigyes, a kiváló egyetemi tanár, nem boncolgat­hatta mélyebben azokat az oko­kat, amelyek miatt nem ismer­hette meg a magyar kulturális fölényt, a szomszédos balkán és bátran mondhatjuk, az Ausztriába beékelt cseh­ náció felett is. A magyar államférfiak a hábo­rút megelőző h­árom évtizedben ez irányban, élükön gróf Tisza Ist­vánnal, sok mindent megcsele­kedtek, de az állami hegemóniára féltékeny Ausztria a mi ránk néz­ve szerencsétlenül közös külkép­viselet majdnem minden ez irány­ban jelentősebb törekvésnek út­ját állotta. Tudományos előretörésünk, művészetünk, irodalmunk osz­tráknak lett feltüntetve, vagy leg­alább is osztráknak minősítették. Egyébként is nagyon kevés haj­landóság mutatkozott a nagyha­talomért szereplő nemzeteknél, hogy a mi kulturális értékünket őszinte fokmérés szerint állapítsák meg s hogy annak a magyar ki­rályság jogara alatt élő nemzeti­ségekre való hatását elismerjék. A Magyarország területén élő román, szerb, tót stb. alattvalók szellemi fölényességét az u. n. re­­gátbeliek felett csak most kezdik észrevenni a Középeurópában utazó világjárók s most látják be, hogy Magyarország megcsonkítá­sával nemcsak nemzetünknek okoztak mérhetetlen gazdasági ká­rokat a trianoni békeszerződést összetákolók, hanem az általános kulturális fejlődésnek is. Nem mondjuk, hogy a régi múltban nem voltak hibák Ma­gyarország megismerése körül a magyar kormányok illetékes té­nyezőinél is és hogy kizárólag az osztrák­ politika rovására írandó maiden, mulasztás. Tény az azonban, hogy most már e tekintetben a jövőben minden eszközt és alkalmat meg kell ragadnia a magyar kor­mánynak, hogy azt a munkát, amit Bethlen, miniszterelnök, Ko­rányi pénzügyminiszter meg­kezdtek, intézményesen és a leg­nagyobb energiáival építhesse ki a m­i porig levert nemzetünk kor­mányzata, tudományos, művé­ szeti és irodalmi egyesülései, utóbbiak a kormányok legmesz­­szebbmenő támogatásával. És akkor minden, a fegyverek által veszendőbe ment javainkat bizonyosan vissza fogjuk szerezni. Ha ugyanis a magyar nemzet kulturális fölényét olyannak is­merik meg, amilyen, a valóság­ban. (Szíj.) Az ellenzék nem hivatja össze a nemzetgyűlést. Bethlen István gróf miniszter­­elnök ma délelőtt egy órakor hosszan tárgyalt Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszterrel, majd Petrisevich Horváth Emil báró államtitkárt fogadta, aki a tegnapi minisztertanács által el­fogadott új lakásrendelet szöve­gét mutatta be a miniszterelnök­nek. A rendeletet a Budapesti Közlöny vasárnap reggel megje­lenő száma fogja közölni. Az utóbbi napokban a jobb- és baloldali ellenzéki sajtó útján az a hír terjedt el, hogy az ellen­zéknek néhány polgári tagja a nemzetgyűlés elnapolása óta tár­gyalásokat folytat arra nézve, hogy a törvényhatósági választá­sokra vonatkozó törvényjavaslat sürgős letárgyalására összehivas­sák a Házat. A hírek szerint az említett tárgyalások élén Hegy­megi Kiss Pál és Szilágyi Lajos képviselők állanak. A lapok sze­rint mára lépéseket is tettek vol­na a miniszterelnöknél ez ügy­ben. Szilágyi Lajos erre nézve ma nyilatkozatot tett, amelyben a Ház összehívásáról szóló híreket kategorikusan megcáfolja. Kije­lentette ugyanis, hogy egyáltalán nem volt szándéka a Házat a rendes ülésszak megkezdése előtt összehivasni és tudomása szerint a polgári ellenzék egyetlen tagja sem foglalkozik és nem is fog fog­lalkozni azzal a kérdéssel, hogy a nemzetgyűlést a törvényható­sági választásokra vonatkozó tör­vényjavaslat sürgős letárgyalásá­ra összehivassák. A Ház összehívására vonatkozó híreket ugyancsak megcáfolta a nemzetgyűlés elnöksége is. Magyarország újjáépítése fontos része Európa helyreállításának. London, április 25. J. Smith amerikai bankár a következő nyi­latkozatot tette : — Miután elintéztem odahaza minden üzleti- és magánügyemet, most előbb két napra Pakisba megyek, onnan Genfbe és azután­ Budapestre utazom. Budapesten szándékozom tartózkodni mind­addig, amíg támogatásomra szük­ség van. Nagyon megtisztelő reám nézve meghívásuk,­­t­eljes lelkese­déssel és bizalommal fogok hozzá feladatomhoz, amely abból áll, hogy Magyarország pénzügyeit talpraállítsam. Meg vagyok győ­ződve róla, hogy a nemzetek szö­vetségének erre vonatkozó terve feltétlenül egészséges terv, amely minden politikától mentes és a legkitűnőbb üzleti elveken épül fel. Ha ez a terv megvalósul, en­nek okvetlenül nagy hasznát fog­ja látni úgy Magyarország, mint E Európa többi része. Az amerikai üzleti világ meg van győződve Európa általános újjáépítésének szükségéről. Ennek a feladatnak Magyarország újjáépítése fontos részét alkotja. Ismétlem, hogy a legjobb szándék és a legkomo­lyabb becsvágy vezet abban, hogy Magyarországnak legjobb tudá­­­­somhoz képest segítségére legyek. A lakók tiltakoznak az új lakbérrendelet ellen A kereskedők, a munkások és a vidék több városa csatlakozik a lakók szövetségének memorandumához. Budapest, április 25. A lakók szövetsége elhatározta, hogy még a mai nap folyamán sürgős lépé­seket tesz úgy Bethlen István mi­niszterelnöknél, mint Vass József népjóléti miniszternél, hogy a lakbérrendeletnek a béremelésre vonatkozó szakaszait valamilyen módon enyhítsék és a szövetség megbízásából dr. Várady Ernő és dr. Fáy Sándor memorandu­mot adtak át, amelyben kéri a szövetség, hogy a májusi lakbér­negyedre tervezett lakbéremelést, csak az augusztusi lakbérnegyed­­től kezdődőleg léptessék­­életbe.­­ Ugyanis a gazdasági helyzet a szövetség szerint ilyen nagymér­tékű lakbéremelést nem tesz in­dokolttá. A szövetség a maga ré­széről okul hozza fel azt is, hogy a kereseti viszonyok ezidőszernt rendkívül kedvezőtlenek és a kü­lönböző terhekkel teljesen kimé­rhették már a lakók teherbíró ké­pességét. Az életbelépő új lakásrendelet első híre úgy az ipar és a keres­­kedelem­, mint a szellemi mun­kásság soraiban nagy nyugtalan­ságot okozott. A vidékről már­is jelentenek bérmozgalmat, így Kör­mendről, Szombathelyről és több vidéki városból. Ma délben a kereskedelmi ér­dekeltség az OMKE­ helyiségében értekezletet tartott, amelyen Bar­csai Gábor, a Baross Szövetség alelnöke elnökölt és részletesen megvitatták a tervezett lakbér­rendeletnek az üzlethelyiségekre és irodákra vonatkozó szakaszait. Az értekezleten elhatározták,­­ hogy a lakbérrendelettel szemben megindítandó mozgalmukat hoz­zácsatolják a lakók szövetségének akciójához. a gazdik valuta előleget kapnak a jegybank remények jegyzésére. Budapest, április 25. Schandl Károly földművelésügyi államtit­kár a jegybank felállításával kapcsolatosan a gazdatársada­­lommal legutóbb folyt tárgya­lásairól a következő felvilágosí­tást adta: A gazdatársadalommal a jegy­bank részvényjegyzése ügyében a napokban folytatott tárgyalások teljes eredménnyel végződtek.­­ Ellentétek nem merültek fel, sőt a legutóbbi tárgyaláson a gazda­­szervezetek részéről elismerő nyi­latkozatok hangzottak el, hogy a kormány mindenáron megköny­­nyíti a “ gazdáknak a részvény­­jegyzést. Gondoskodás történt arról, hogy a gazdák külön va­lutaelőleget kapjanak, amivel minden nehézség elhárul a gaz­dák jegyzésének útjából. A gaz­dák a kedvezmény révén, amit a valutakölcsön jelent, saját szer­vezeteiknél jegyezhetik a részvé­nyeket, tehát nem bankoknál,­­ hanem a szövetkezeteknél és a Földhitelintézetnél. Ehhez a va­­lutakölcsönhöz a malom kon­­centrációnak semmi köze sincs. Szerencsére a szövetkezetek és a Földhitelintézet a gazdatársada­­lmari szervezeteivel karöltve a kor­mánnyal tökéletes harmóniában teljes készséggel karolták fel a jegybank részvényeinek a gazda­­közönség körében való propagá­lását és minden remény megvan arra, hogy nemcsak a nagyobb birtokosok, de a Hangya és az OKrt. szövetkezetei útján a kis­gazdák is nagy számmal vesz­nek részt majd a jegyzésben.­­ Minden kilátás arra vall, hogy a jegybank jegyzésénél is vissza fog tükröződni az ország agrár jel­lege, de megvan a kilátás arra is, hogy a jegybank alaptőkéjét bel­földi jegyzés útján sikerül fedez­ni és nem szorulunk a külföld érdeklődésére. Románia mozgósítani akar Nagyvárad, április 25. Tegnap román nyelvű plakátokat ragasz­tottak ki, amelyek elrendelik,­­ hogy 42 éves korig a férfi lakos­ságnak készenlétben kell állani katonai behívó esetére. Szilágy megyében kifüggesztett plakát szerint 42 éves korig a mozgósí­tási parancs után 24 óra alatt mindenki tartozik bevonulni.

Next