Egyetértés, 1924. január-április (6. évfolyam, 1-99. szám)

1924-04-30 / 99. szám

Egyes szám ára IOOO korona. Előfizetési ár helyben és vidéken: § KM­». | Saarfcesztőcég­re ki­adó hivatal. Egy hónapra 20,000 korona. I „ «.JEK^SAS- Jjjhézti,«« I AVAV Egyes szám ára 1000 korona. avan/ I könyvnyomda-vállalata. I épület. Telefonsz*)«. a. Mozgalmas nap lesz a városházán a mai; a köz­gyűlés tárgysorozata nemcsak számszerint gazdag, hanem az ügyek jelentőségénél fogva is. Az évi költségvetés megállapítása magában véve olyan nagyfontos­­ságú feladat, amellyel behatóan foglalkozni elsőrendű hivatása a törvényhatósági bizottságnak. Ugyancsak általános érdeklő­désre tart számot a vásárpénz­tár létesítésének a város gazda­sági életét fellendíteni hivatott reformja. Van néhány nagyér­­dekű önálló indítvány is a tár­gyalandó ügyek közt, amelyek­nek egyike, a gazdasági közép­iskola megsürgetése tárgyában benyújtott, különösen megér­demli úgy a gazdasági, mint a kulturális haladás óhajtóit. Az álalános érdeklődés köz­pontjában fog állani egy válasz­tás is : a tiszti főügyészi állás be­töltése. Ennek a különben ma­gában véve is a jelentős tisztség­nek nálunk talán feleslegesen is nagy súlyt tulajdonítanak, annál a nagy tekintélynél fogva, me­lyet az állásnak előbbi betöltője adott. Pár évtizeden át meg­szokta úgy a tisztikar, mint a kö­zönség, hogy minden fontosabb kérdésben a tiszti főügyészhez kell fordulni, aki mindenre em­lékszik, mindent pontosan tud. Ez azonban egyáltalán nem szük­ségképeni állapot, sőt erre töre­kedni nem is kívánatos. A fő­ügyész tisztsége minden körül­mények közt nagyon jelentős ugyan, de azt az előtérben állá­sát, amelyet az egyéniség kivéte­les súlya adott, állandósítani ter­mészetszerűen nem lehet és a választóknak a jelöltekkel szem­ben, olyan igényekkel lépni fel, amelyek a közvetlenül megelőző idők viszonyaihoz alkalmazkod­nak, egyáltalán nem volna he­lyén­való. A tiszti főügyészi állásra pá­lyázók mindegyike egészen mél­tó erre a tisztségre és bármelyi­­kőjük megválasztását teljes meg­nyugvással fogadhatja úgy a tör­vényhatósági bizottság, mint a város egész közönsége. Csütörtökön érkezik Budapestre a népszövetség főbiztosa. Budapest, április 29. J. Smith magyar főbiztos május 1-én csü­törtökön reggel a keleti expresszel érkezik Génfből Budapestre. A főbiztos társaságában lesz Mr. Taylor, a nemzetek szövetsége pénzügyi bizottságának volt tag­ja és ugyanezzel a vonattal érke­zik Budapestre Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter is. Május másodikéra összehívták a nemzetgyűlést. Budapest, április 29. A nemzet­gyűlés elnökségénél ma délelőtt 12 órakor megjelent a szociáldemok­rata­ párt megbízásából Peidl Gyula, Esztergályos János és Ki­­tajka Lajos, a függetlenségi Kossuth-párt megbízásából pedig Rupert Rezső és átnyújtották Szcitovszky Béla elnöknek azt az ívet, amelyen harmincnál több képviselő kéri a Ház azonnali összehívását. Szcitovszky Béla házelnök a házszabályoknak megfelelően in­tézkedett, hogy a Ház május 2-án délelőtt 11 órára összehivassék. Az ülés tárgya az egybehívás in­dokolása és a további teendők megbeszélése. A Ház sürgős ösz­szehívását kérő ívet a 25 szociál­demokrata képviselőn kívül Ru­pert Rezső, Drózdy Győző, Nagy Vince, Szilágyi Lajos, Hegymegi Kiss Pál és Nagy Ernő képviselők írták alá. Beavatott forrásból vett értesülés szerint a Ház pénteken fog ülést tartani és utá­na az el­nök indítványára újra elnapolja magát. Budapest, április 29. M. T. I. jelentése : A nemzetgyűlés elnök­ségéhez a mai napon 31 képviselő aláírásával ellátott beadvány ér­kezett, melyben a Ház azonnali összehívását kérik. Szcitovszky Béla a házszabályoknak megfele­lően május hó 2-án, délelőtt 11 órára egybe hívta a Házat. Pénteken véget ér a nyomdász­sztrájk. Budapest, április 29. Nincsen kizárva, hogy a pénteki napon véget ér a nyomdászsztrájk, amennyiben most már mint ille­tékes helyről értesülünk, úgy a munkások, mint a munkaadók Hetényi főkapitányhelyettest kér­ték fel a közvetítésre. A mai nap folyamán az újságírók egyesülete nevében Pakots József nemzet­gyűlési képviselő, Lázár Miklós és Czebe László fent jártak a mi­niszterelnökségen, ahol a sajtó­főnökkel tárgyaltak arról, hogy a miniszterelnök lépjen közbe és ő közvetítsen a munkások és mun­kaadók között. Ennek folytán bi­zonyos, hogy rövidesen megin­dulnak a tárgyalások, amelyek minden valószínűség szerint ered­ményre fognak vezetni. Budapest, április 29. A Magyar Nemzeti Bank részvényjegyzésé­nek első napja a legnagyobb ér­deklődés mellett folyt le. Noha a nyilvános részvényjegyzések ese­tében a jegyezni kívánók rendsze­rint nem valami nagyon sietnek a jegyzéssel, ezúttal feltűnő nagy érdeklődés mutatkozik a jegyzés iránt. A pénzintézetekhez tömege­sen érkeznek be a részvényjegy­zésre vonatkozó igénybejelenté­sek és az azokkal egyidejűleg alá­írt mennyiségű részvények feig értéke nemes valutában. A rész­vényjegyzéshez szükséges valuta és deviza befizetés céljából a de­vizaközpont bizonyos könnyítése­ket hozott, azonban a pénzintéze­tek még az eddigi könnyítéseket is túlmenő intézkedéseket várnak. Ezzel kapcsolatban megállapít­juk, hogy a TÉBE körlevélben hívta fel üzletfeleit a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek jegy­zésére. A körlevél szabatos for­mában ismerteti az alakuló bank üzletkörét és szervezetét és ki­emeli a jegybank részvényeinek, mint értékpapíroknak különleges értékét. Budapest, április 19. Tegnap kezdődött meg a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek jegyzése. A jegy­intézet a Pénzintézeti Köz­pont Főintézete, valamint az ösz­­szes vidéki kirendeltségek teljes felkészültséggel kezdtek hozzá a munkához és a Pénzintézeti Köz­pont tagjai sorába tartozó bankok is már megkezdték az összes elő­készületeket a részvényjegyzésre. Az egész országban fokozott ér­deklődés nyilatkozik meg. Illeté­kes helyen az első nap eredmé­nye felől azt a felvilágosítást ad­ták, hogy a közönség legszélesebb­­rétegeinek egyre fokozódó érdek­lődéséből következtetve, a részvény­jegyzés előreláthatólag igen szép eredménnyel fog járni. A TÉBE­ részéről hasonlóképen informál­tak bennünket és kijelentették,­­ hogy a pénzintézeteknél is egyre nagyobb számban érdeklődnek a részvényjegyzés iránt. Budapest, április 29. A Magyar Nemzeti Bank részvényeinek jegy­zésével kapcsolatban az állami jegy­intézet budapesti főintézete arany rudakat is átvesz, még­pe­dig kilogramm szinaranyonként 3280 aranykorona értékben a kö­vetkező feltételekkel: Az arany­­­rudaknak legalább 898—1000 szinaranyat kell tartalmazniok, — ellenkező esetben kilogramm nyers súlyonként 4 aranykorona választódíjat szá­mítanak le. Le­számítanak továbbá kilogram­monként 6 aranykorona pénzve­­rési díjat, megtérítendő még a fémjelzéssel járó összes díj és mivel a Magyar Nemzeti Bank alapszabályai értelmében köteles a részvénytőkéjének túlnyomó íté- t­szét külföldi letétben tartani, a fél­­ ******* A legnagyobb érdeklődés mellett kezdő­dött a nemzeti bank részvény­jegyzése. viseli a külföldre való szállítás költségét is. Az arany felajánlása tekintetében az érdeklődők a jegy­intézet részvényjegyzési csoport­jánál az érmepénztár helyiségé­ben kapnak felvilágosítást. Bethlen miniszterelnök a távozó angol követről. Budapest, április 29. MTI. je­lenti : Bethlen István gróf mi­niszterelnök, amikor Hohler B. Thomas angol követ magas ki­tüntetéséről és a mexikói kikülde­téssel megizásáról értesült, a következőképen nyilatkozott: — Sir Hohler Thomasnak, az angol királyi követnek Budapest­ről való távozása a magyar kor­mányt és engem, valamint Ma­gyarország egész közvéleményét őszinte mély sajnálkozással tölti el. Hohler magyarországi fárad­hatatlan és sikeres működésének négy nehéz esztendeje alatt őszin­te és lejális barátja volt nemze­tünknek, aki mindig a legjobb indulatú és rokonérzéssel teli ta­náccsal állt mellettünk. Tudom azonban, hogy ha a további pá­lyafutása, melyen legjobb kíván­ságunkkal kísérjük Nagybritan­­nia távozó követét, más súlyos feladatok megoldására és más fontos helyre szólítja, Sir Hoh­ler Thomas ép oly meleg és őszin­te barátja marad Magyarország­nak, mint amilyen meleg és őszinte barátja itteni diplomáciai működése alatt volt. Hohler Thomas biztosítva le­het arról, hogy azt a meleg ro­konérzést, amellyel én és a kor­mány iránta viseltetünk, tár­sadalmunk legszélesebb körei, elsősorban pedig azok, akik az angol követ tevékenységét is is­merték és értékelték, teljes mér­tékben osztják. Sir Hohler Tho­mas ezt a rokonérzést mint a ma­gyar nép emlékét és mint legszebb diplomáciai sikereinek egyikét vi­szi magával. Petőfi ünnep Páduában, Róma, április 29. Páduában hétfőn az ősi egyetem védnöksége alatt rendkívül sikerült Petőfi ünnepséget tartottak.. Az állami zeneakadémia nagy dísztermét ez alkalommal zsú­folásig megtöltötte az előkelő közön­ség. Bodrero tanárnak Pádua fascis­­ta országgyűlési képviselőjének megnyitó szavai után Székely Gyula, a Journal D‘ Italia magyarországi tudósítója ismertette Petőfi életét és méltatta költészete jelentőségét.­­ Olasz művészek után Hubay, Tarnay és Homonnay Petőfi­ dalait énekelték olasz fordításban. Egy olasz művész pedig Petőfi verseket szavalt. Befe­jezésül Székely Alice magyar nem­zeti ruhában olasz nyelven Petőfi verseket és dalokat adott elő. A páduai sajtó nagyon melegen méltatja az ünnepélyt és Petőfi mél­tatásával kapcsolatban igen rokon­szenvesen ír a magyarságról, ame­lyet mindig hagyományos szeretet fűzött Olaszországhoz.

Next