Egyetértés, 1924. január-április (6. évfolyam, 1-99. szám)

1924-03-28 / 73. szám

DEBRECZEN, 1924. VI. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM, péntek, március 20. Előfizetési ár helyben és vidéken: Egy hónapra 12.000 korona. Egyes szám ára 800 K, vasárnap 1000 K. POLITIKAI NAPILAP Kiadja: Debreczen sz. kir. város és a tiszántúli református egyházkerület könyvnyomda-vállalata. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth­ utca 2. szám alatt, városháza­­épület. Telefonszám: 4. Leleplezések szenzációitól voltak terhesek a legutóbbi nap újságja? s ha a nagy bemutatásokat nem egy­forma részletességgel ismertetik a közönséggel, azt bizonyára nem az olvasók szenzációra éh­ségének hiánya, hanem a lapok különböző pártállása okozza. Az a leleplezés, amelyik az amerikai szeretetadományok egy részének eltűnéséről beszél, egy csöppet sem hat az újság in­gerével. Ahhoz már nagyon hozzászoktunk az utóbbi évek­ben, hogy jótékonyság örve alatt a maguk zsebét tömik egyesek, és nincs okunk csodálkozni, ha ez a tengerentúliaknál is meg­történik. Sokkal érdekesebb a másik kettő, melyek mindegyike szo­rosan itthoni vonatkozású s an­nál figyelemreméltóbb, mert olyan emberektől származik, a­kik előbb elfoglalt helyzetüknél fogva nagyon jól bepillanthattak­ az események szinfal mögötti ré­szébe is. Az egyik leleplező azt tárja elő, hogy a kormány a válasz­tásokon való támogatásért je­lentékeny pénzösszegeket jut­tatott az Ébredő Magyaroknak. Még­is nevez közismert férfia­kat, egyetemi tanárt, volt állam­titkárt, akik ezeket az összege­ket átvették. Ha úgy volt, két­ségkívül megdöbbentő rotha­dási jelenség. De ne legyünk naivak. Mindnyájan emlék­szünk, hogy 1920-ban sem vol­tak kevésbbé válogatósak az eszközökben, mint 1922-ben. Sőt. Az 1920-iki általános­ vá­lasztásokon tapasztalt terror annál rettentőbb volt, mert ak­kor sikerült azt a látszatot kel­teni és azt a hangulatot terem­teni, hogy nem pártkérdés, ha­nem hazafiság kérdése, nem a fizikai erő iránti, hanem a szer­vezett hatalom iránti engedel­messég kérdése az uralmon levő párttal szavazás. Az interpelláló képviselő akkor főispán volt. Ha akkor emelte volna fel tilta­kozó szavát, sokkal nagyobb szolgálatot tett volna a hazá­nak, mint a mostani félbenha­­gyott interpellációjával. A másik leleplező a Somogyi —Bacsó gyilkosság ügyéről szól s azt mondja, már akkor meg­állapították a gyikosok szemé­lyét. Ő bizonyára tudja, hiszen akkor fővárosi főkapitány volt. Csak az a különös, hogy ez a volt főkapitány, aki a napokban vívott párbajt amiatt, mert azt állították róla, hogy nem járt el kellő eréllyel a Tisza István gyil­kosai ellen, most maga mondja el, hogy egy másik gyilkossági esetben sem történt meg az, a­minek történni kellett volna, ugyancsak az ő főkapitánysága idején.. Az igazság ugyan mindig igaz­ság marad, de a későn feltárt igazságnak sem ereje, sem ha­tása, sem haszna nem eg­y az idejében elmondottéval. A miniszterelnök beterjesztette a szanálási törvényjavaslatokat Budapest, in­­.re. 27. A nemzet­­gyűlés mai ülését csak egynegyed tizenkettőkor nyitotta meg Szci­­lovszky Béla elnök, mert a soros jegyzők elkéstek az ülésről. Az elnök bejelenti, hogy április 1-én IV. Károly király elhunyta alkalmából a koronázó templom­ban tartandó gyászünnepélyen a nemzetgyűlést Huszár Károly al­­elnök fogja képviselni. Gömbös Gyula kifogásolja, hogy a jegyzők meg nem jele­nése miatt a nemzetgyűlés ülé­sének késnie kellett. Áttérnek a középiskolák reform­járól szóló javaslat tárgyalására. Lukács György, Eötvös József és Trefort Ágoston érdemeiről beszél. Helyesli a miniszter ter­vezetét, amely a humáingimná­­­­zium mellett a reáliskolát meg­tartotta és ezek mellett harmadik­nak a reálgimnáziumot létesítet­te. A tanárképzést és a tanárok anyagi helyzetének javítását fon­tosnak tartja. Nagy súlyt helyez a művészettörténet, a zene, a köz­igazgatástan és egészségtan taní­tására. A vizsgák eltörlését kí­vánja. Eőry- Szabó Dezső a javaslat ellen szólal föl, azt nem fogad­ja el. Bethlen István gróf miniszter­­elnök beterjeszti az államháztar­tás egyensúlyának helyreállításá­ról, a Magyar Nemzeti Bank felállításáról, az államháztartás hiányának fedezése céljából fel­veendő belső kölcsönről, az olasz királysággal kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről, a francia hite­lezőkkel szemben fennálló ma­gyar tartozások tekintetében Pa­risban kelt szerződés becikkelye­zéséről szóló törvényjavaslatokat. Kéri a javaslatoknak a pénz­ügyi, közgazdasági és közjogi bi­zottságokba való kiadását és azoknak együttes tárgyalását.­­ Kéri továbbá a nemzetgyűlést, hogy a már benyújtott cseh­szlovák köztársasággal kötött pénzügyi egyezségről szóló tör­vényjavaslatot a pénzügyi bizott­ságon kívül a fent említett bizott­ságoknak is adja ki, mert ez a törvényjavaslat szoros összefüg­­ésben van az előbbi javaslatok-Az ellenzék és különösen a fajvédők egy sereg közbeszólás­­­­sal és nagy lármával egy kis za­vart rendeznek, aminek során Szilágyi Lajos vitázik Zsitvay Tibor elnökkel a tegnapi rendre­utasítások miatt. Néhány sze­mélyi kérdésben történt felszóla­lás után Csáky Károly gróf hon­védelmi miniszter válaszol Göm­­bös Gyulának Györffy hadbíró ügyében elhangzott interpelláció­jára. Kijelentette, hogy a hadse­reg és tisztikar tekintélyét, fe­gyelmét megóvja. Györffy ügyét alaposan áttanulmányozta s úgy döntött. Nincs oka, hogy elha­tározásán változtasson. Györffyt egyszer már felettes hatósága hir­telenkedése miatt elítélte. Elítéli Rupert felszólalását, amelyben a hadsereg elbocsátását ajánlotta. A nemzetgyűlés a választ tudo­másul vette, mire az ülés három­negyed háromkor véget ért. A helyreállítási terv az egyetlen kivezető út a jelenlegi bajokból. Budapest, márc. 27. Korányi F. báró pénzügyminiszter ma d. e. fogadta munkatársunkat, akinek a következőket jelentette ki: — Elvállaltam a pénzügyi tár­cát, mert meg vagyok róla győ­ződve, hogy az az út, amelyet a helyreállítási tervezet és a népszö­vetséggel egyetértőleg megállapí­tott programm épített ki az or­szág részére, az egyetlen út, amely a jelenlegi bajokból kivezethet. Meg vagyok győződve róla, hogy az újjáépítési tervezet és az azzal összefüggő pénzügyi intézkedések összege az egyetlen út, amelyen haladva, az ország gazdasági re­konstrukcióját, a helyreállítás munkáját elvégezhetjük. Elvál­laltam a pénzügyi tárcát, mert meg vagyok győződve arról, hogy az ország lakossága a gazdasági talpraállás érdekében a reá mért­ áldozatokat meg fogja hozni. Ha az az út, amelyet a helyreállítási tervezet megállapít, bármilyen ok­ból járhatatlanná válna, ebben az esetben elkerülhetetlen volna a katasztrófa. Szabolcska Mily jubileuma, Temesvár, márc. 27. Szabolcska Mihály negyvenéves költői jubi­leumát tegnap ünnepelte a temes­vári Arany János Társaság a színházban rendezett ünnepség keretei között. A jubileumon Temesvár és a Bánság vezető magyarságán kí­vül megjelentek Goste Gyula pre­ fék­tus és Gyorgyevics György fő­polgármester is. Kolozsvárról a Magyar Pártot Paál Árpád és dr. Grandpierre Elmil alelnökök és Fekete Nagy Béla képviselték.­­ Képviseltette magát az Erdélyi Iro­dalmi Társaság és számos kultu­rális intézmény. A jubiláns Szabolcska költésze­tét dr. Sztura Szilárd, a temes­vári Arany János Társaság elnöke ismertette és méltatta nagy hatás mellett. Az elnöki megnyitó után Ezután Sipos Zsigmond temes­vári színművész néhány Sza­­bolcska-verset szavalt, dr. Láng Béla pedig román fordításban mutatta be a költő néhány költe­ményét. Iskolaszéki gyűlés a ref. egyháznál. Foglalkozott a Hajduföld támadásával. Tegnap este Molnár Ferenc lelkész, iskolaszéki elnök elnök­lése mellett tartotta meg gyűlé­sét a református iskolaszék. Molnár Ferenc megnyitó beszé­det mondott, mint új iskolaszéki elnök elkötelezte magát az igaz szolgálatra, mely anyaszentegy­­házunk felvirágoztatásáért kedves neki is a maga terheivel együtt. Iskolaszék tudomásul vette az el­nökváltozást, de célja egy ma­rad : az egyház szolgálata. A gazdag tárgysorozatban ott láttuk a város megkeresését az egyházhoz azért, mert a Csapó­­kerti iskolában egy függöny el­kallódott. A debreczeni föld­munkások, gazdasági cselédek egyesülete­ továbbra is kér egy tantermet. Iskolaszék hozzájárul. A legfontosabb tárgy volt a „Hajdúföld“ c. lap március 11-én a Leány­ utcai iskola ellen inté­zett támadása. A tanítók kérik maguk ellen a vizsgálatot. Elő­adó Karsay János igazgató beje­lenti, hogy Dávid István t­ábla­­bírónál megjelent információ vé­gett. Dávid István kijelentette, hogy a Hajdúföld támadásával nem azonosítja magát, nem mondta, hogy a Templomegyesü­let liberális politikai szövetkezet vagy egyesület. A felekezeti uszí­tásra vonatkozólag azt jelentette ki, hogy Iványi Béla egyetemi ta­nár mondotta el, hogy egy nő je­lentkezett nála, akinek nevét nem árulhatja el s ennek gyermeke beszélt valami katholikus ellenes és zsidó-barát oktatásról. íme a homály, mely falusi vén asszonyi pletykán komoly táma­dássá fajul. Iskolaszék bizottsá­got küldött ki, melynek tagjai dr. Lencz Géza, dr. Szabó Ferenc és Ormós Lajos, az ügy felderíté­sére és az elégtételadás felől gon­doskodik az iskolaszék, ha kell, bírói után. Még több kisebb tárgy elinté­zése után gyűlés véget ért a ko­moly munka eredményével, a békességgel.

Next