Egyetértés, 1924. január-április (6. évfolyam, 1-99. szám)
1924-04-16 / 89. szám
Előfizetési ár helyben és vidéken: I Ktoq*: I Szerkesztésig és kiadóhivatal: Egy hónapra 80,000 korona. I m t[| lE^JlMVlnMiiEtM auyjuu^alalel I •• •**•" ■*«**. »árvaháza-AVAV Egyes szám ára 1000 korona. AVAV I könyvnyom*a válalata. I ápOHrt. Telefonszám: 4. Tűz és víz. A fizika törvénye szerint nagyon ellentétes két elem. Az egyik mindent felperzsel, eleget ami útjába akad, a másik pedig, ha egyszer áttöri a gátakat, rombol, pusztít feltartóztathatatlanul. Együtt a kettő egyszerre azonban egyazon helyen nem pusztíthat. És mégis történnek csodák. Mint a magyar politikai életben, ahol két politikai párt, amelyet érzésekben, gondolatokban egy egész világ választ el egymástól, amely olyan ellentét, mint a tűz és víz, egy táborba került. Egy táborba terelte őket a politikai érvényesülésre törekvés, a közös cél, a szanálási törvényjavaslatok elbuktatásával a Bethlen-komány elbuktatása. Már most, ha sikerülne a kormány megbuktatása, várjon hogy képzelik el ezek a politikai pártok a kibontakozást ? Az októbrista programm alapján-e, vagy a Gömbös Gyula által hirdetett fajvédelem alapján ? Erre a kérdésre elfogadható választ adni sem a fajvédő, sem pedig az októbrista politika alapján álló párt nem tudna. Szomorú, amikor politikai pártok csak azért fognak össze, hogy ország-világ előtt bizonyítsák a maguk dacos ellenzéki mivoltát és másodrendű kérdéssé alacsonyul előttük az, várjon használnak-e ezzel a hazának. Egész társadalmi és politikai életünk jellemzése benne van ebben a társulásban. Fajvédő, aki siet a segítségére annak a tábornak, mely lehetetlenné akarja tenni a sajtó működését. Szociáldemokrata, aki siet segítségére lenni annak a sajtóterméknek a megjelenésében, amely a marxi törekvéseket a pokolra kívánja. Itt a tizenkettedik órája annak, hogy végre hallgassanak el a hangzatos, üres frázisok. Ejtsen gondolkodóba minden magyar embert a jövő, mert ha továbbra is csak csöndes szemlélője akar lenni a politikai arénában rendezett játéknak, ne csodálkozzék azon, ha a jövő nagyon sivár és vigasztalan lesz. Az ország közgazdasági épülete romokban hever. Fel kellene újra építeni. A közéleti erkölcsöt rongyokká tépte a forradalom vihara! Újat kellene teremteni. Az emberszeretetbe belecsepegtették a gyűlölet mérgét. Ezt a mérget el kellene távolítani. Magyar és magyar közt válaszfalakat húztak aszerint, hogy ki református ki katholikus, ki zsidó. Ezt a felfogást a magyar közéletből ki kellene operálni De várjon hogy ? Ugye, hogy két szélsősége a politikai irányzatnak összefogjon és a vád, a kicsinyeskedés, a bizalmatlanság vesszőparipáján lovagolva intézzen rohamot a közgazdasági kibontakozást keresők ellen ? Alig hisszük, hogy a cél így elérhető volna. Hiszen ha a fajvédők vagy a szociáldemokraták kerülnének uralomra, akkor is mi történnék ? Az, ami eddig történt a forradalom óta. Az új uralom, az új eszméknek megvalósítására új terheket rakna a polgárság nyakába. Új emberek kerülnének a vezető pozíciókba, akik éppen olyan tehetetlenül vergődnének ennek a szerencsétlen, eladósodott országnak üres kincstári kamarájában, mint azok, akik legjobb akaratuk mellett sem tudtak a papírpénzből csengő aranyat teremteni. Szónoklati gyakorlatokkal, durva sértegetésekkel, egymás sebeinek mutogatásával bizony célt érni nem lehet. Ezzel nem segítünk sem a középosztály, sem a munkás, sem az iparos és kereskedő nyomorult helyzetén. Pénz nélkül újjáépíteni közgazdasági életünket nem lehet. Szomorú valóság, de szemet hunyni előtte nem lehet, hogy a kamaránk üres. Ha tehát segítségre van szükségünk, fogadjuk el a segítséget. Nem megalászkodva, hanem önérzetesen, abban a biztos tudat-ban, hogy becsületesen megfizetünk. Megfizetünk anélkül, hogy nemzeti öntudatunkból, önállóságunkból csak egy jottányit is feladnánk. De a segítő kezet durván, esztelenül elutasítani csupán taktikából nem szabad. Ezrei mentek tönkre az ipari vállalatoknak, kereskedőknek. Százezrei nyomorognak munkanélkül e hazában a munkásoknak. Miért ? Mert nincs pénz! Nincs munkaalkalom, nincs kereset, tehát nincs fogyasztás sem. Nem politikai harc kell ide, hanem összetartás, egyetértés. Nem színes jelszavak tobzódó harsogása és az ember és ember közti különbségek, ellentétek mesterséges szitása, hanem megértése a sivár helyzetnek és szorgalmatos munkálása a jobb jövőben vetett magyar hitnek. És ha ezt mindannyian megértenék, néhány év múlva álmélkodva gondolnánk rá, hogy miként akarhatott a tűz együtt rombolni a vízzel. —s —y. Tovább folytatták ma is a szanálási javaslatok vitáját. Budapest, április 15. A nemzetgyűlés ma is folytatta a szanálási javaslatok tárgyalását. Farkas István : A kormány oly messzemenő felhatalmazást kap, hogy ellenőrző szerv kell melléje. A pénzügyi politika hibája, hogy nem mer a nagyvagyonhoz nyúlni s minden terhet a kisemberekre hárít. Osszák ki a földet a szegény emberek között. Bírálja a javaslat egyes rendelkezéseit. A javaslatot nem fogadja el. Sándor Pál: A javaslatokat elfogadja. Nem azért, mintha a javaslatokkal minden tekintetben egyetértene, de nem vállalhatja az ódiumát annak, hogy a kormány ő rá hárítsa a felelősséget azért, ha nem valósulnának meg a javaslatok. Demokratikusai!) kormányok mellett azonban könynyebben kapcsolódhattunk volna bele a külföldi érdekközösségbe. Titkos választás alapján kellett volna választani és akkor Bethlen István sokkal nagyobb többséghez jutott volna. A forradalmak óta jött kormányok politikája okozta azt, hogy a külföldön nem érhetünk el sikereket. Elismeri, hogy a miniszterelnök becsületesen igyekszik a rendezettebb állapotok megteremtésére, de nem tudott teljes eredményt elérni. Tisza István óta Hetiben az egyetlen tradicionális államférfiú, aki produktív eredményt tudott elérni. Ki jöjjön helyébe? Andrássy semmi eredményt sem ért el és a királypuccs idején való szereplése ártalmára vált magára a királyságra is. Apponyi tanácsát nem követték és nem akceptálták politikai irányát. Ez a két tradicionális állant férfi van ma Magyarországon. Felvetődött a kérdés, ki jöjjön Bethlen után. Ezért nem kívánta Bethlen távozását. Meg kell szüntetni a rendeletekkel való kormányzást, a törvény uralmát kell biztosítani. A javaslatokat nem taktikából fogadja el, hanem azért, mert életet és új lehetőségeket jelentenek. Elfogadott volna 150 milliós kölcsönt is, mert az a fő, hogy az ország fejlődését biztosítsuk. Elfogadja azért is, mert tudja, hogy ebben az országban sok a gazdasági erő. 23 éves tagja a Háznak, de sohasem látott még olyat, mint ami most történik ebben a teremben, hogy a képviselők a legdurvább szavakkal illették egymást. 1920-ban veszítettük el a háborút, mert akkor még Franciaország hajlandó lett volna visszacsatolni a magyar területeket, ha Magyarország biztosítékot nyújt arra, hogy szomszédaival jó viszonyban fog élni. A béketárgyalások idevonatkozó részleteiről egy cikksorozatban számolt be egy újságíró a Magyarország hasábjain. Ez a hírlapíró benfentes volt a francia hivatalos körökben. Annak idején az államvasutak és a hajózás ellenőrzését követelték tőlünk, hogy ne mozgósíthassunk, a nehézipar ellenőrzését, hogy ágyukat ne gyárthassunk, a nemzetközi kikötő átengedését. Ezek fejében felajánlottak 1 milliárd franknyi kölcsönt és 100 millió frankot a kikötő építésére. Akkor azonban azt mondották, hogy nem engedik át a vasutak ellenőrzését akkor sem, ha az egész Magyarország területét visszaadják. Franciaország vitális érdeke a Duna-monarchia visszaállítása, akár konföderáció, akár a Habsburg-restauráció útján. Csak abban habozik Franciaország, hogy ezt a tervét Csehországon vagy Magyarországon keresztül valósítsa-e meg. Most természetesen Csehország felé hajlik. Ha nem dolgozott volna Mgyarországon titkos kormány, nagy eredményeket lehetett volna elérni. Ezután áttér a javaslatok bírálatára. Ahelyett, hogy 20 évig fizessünk 50 millió aranykoronát, inkább vonjon el a kormány a vagyonváltság földekből 250 holdat és megoldotta ezzel az egész kölcsön kérdést. A külföldi kölcsön sorsa bizonytalan. A lakás- és boltbérek felszabadítása kapcsán kijelenti, sok kereskedő fog tönkre menni a bérpótlék miatt. Csökkenteni kell a tisztviselők és képviselők számát, át kell térni a szabad forgalomra. Dénes István folytonos közbeszólások és derültség közben beszél a kormány és a javaslat ellen. Az elnök az ülést délután 3 óráig felfüggeszti. A délutáni ülés: Dénes István folytatja beszédét. Bogya János: A"gazdasági élet talpraállításának legfőbb követelménye a termelés fokozása. Nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a külföld Magyarország gazdasági erejét már helyesebben látja. Anglia és Olaszország mihamar teljesen a pártunkra fog állni. A javaslatot elfogadja. Kassai Károly nem fogadja el a javaslatot, mert a kormány bizalmi kérdést csinált belőlük, de nem gördít akadályt a megszavazás elé. Propper Sándor : Nincs szükség a külföldi kölcsönre, hiszen a nagytőke intenzívebb megadóztatásával nagyobb összeget is elő lehetne teremteni. A javaslatot nem fogadja el. Szeder Ferenc kéri, hogy beszédét holnap mondhassa el. Pubinek István a mentelmi bizottság előadójának jelentése után az ülés háromnegyed 12 órakor véget ért. Június 30-án szűnik meg az árvizsgáló bizottság. Budapest, április 15. Beavatott helyről szerzett értesülés szerint a kormány június 30-án megszünteti az árvizsgáló bizottságot, ezzel áttérnek a belföldi szabadforgalomra. Az árvizsgáló bizottság tisztviselőkarát elbocsájtják és végkielégítésül 4 hónapi fizetésüket kapják. Az uzsorabíróságnak az OKAB-hoz beosztott detektív-csoportja előreláthatólag továbbra is folytatni fogja működését. Földrengést jeleztek. Hamburg, április 16. (Wolff.) Az itteni földrengést jelző intézet tegnap délután 3 óráig tartó erős földrengést észlelt 8500 km. távolságból. A földrengések délután 6 órakor kezdődtek meg. Santiago da Chila, április 16. (Havas.) Itt földrengést éreztek.