Egyetértés, 1924. május-augusztus (6. évfolyam, 100-199. szám)

1924-07-31 / 174. szám

1924 Julius 31. EGYETÉRTÉS 6 Közszemlére tették a városi központi választ­mány határozatait. A központi választmány elnöke a következő hirdetményt adta ki: Értesítem a város lakosságát, miszerint a központi választmány naiv a képviselőválasztói ideigle­nes névjegyzék elleni felszólalá­sokra és észrevételekre hozott ha­tározatai, az ideiglenes névjegy­zékben észlelt hiányokra és he­lyesbítésekre vonatkozó összes ha tározatokkal együtt a 2200—1922. M. E. számú rendelet 41. §. értel­mében a f. évi augusztus hó 1-től augusztus 15-ig bezárólag a vá­rosháza könyvtárszobájában, I. emelet 3. sz. ajtó naponként reg­gel 8 órától déli 12 óráig köz­szemlére kitétetnek. A központi választmánynak ezen határozatai ellen a választó­­jogi rendelet 42. §-a értelmében panasznak van helye. A panasz joga azt illeti meg, akinek felszó­lalása felett a központi választ­mány határozatot hozott, végül mindenkit, aki az illető választó kerület ideiglenes névjegyzékébe j fel van véve. Az, akinek a határozat kézbe­­sittetett, a kézbesítést követő 15 nap alatt panaszát a központi vá­lasztmány elnökénél Írásban nyújthatja be. Minden panasz csak egy személyre vonatlcozhalik. A panaszban uj okirati bizonyíté­kok i? felhozhatók. A központi választmány a pa­naszokra és bizonyítékokra meg ­teheti észrevételeit s azokat kel­lően felszerelve, a közigazgatási bírósághoz terjeszti fel. Debreczen, 1924 julius 30. , Dr. Vargha Elemér, polgármester h., közp. vál. elnök h., tb. főjegyző. Svédország nagy részét elöntötte az árvíz. Berlin, jul. 29. Óriási esőzés kö­vetkeztében Svédország nagyré­szét elöntötte az árviz. Az ár igen súlyos károkat okozott. A partok mentén teljesen megbénította a hajózást. Az ár állandóan emelke­dik, mert az esőzés még mindig tart. Svédországban súlyos ka­tasztrófától félnek. A korona 0*0069 Zürich, julius 30. Berlin 129 és fél Hollandia 207 és háromnyolcad, New york 541, London 2382, Paris 2725, Milánó 2340, Brüsszel 2470, Prága 1605, Budapest 69, Belgrád 645, Bu­karest 235, Varsó 106, Bées 76.35, Szófia 392 és fél. Bizottság vizsgálta meg a sátoralja­újhelyi határincidens ügyét. Megemlékeztünk arról a kínos in­cidensről, ami a napokban a sátor­aljaújhelyi' határátlépő állomáson játszódott le. Egy Molnár nevű cseh szogálatban álló renegát magyar detektív, a szolgálatból hazainduló Schvartzer vámtisztet hátulról or­vul megtámadta és véresre verte. Nem első eset, hogy a magyar tiszt­viselőket hivatalos teendőik végzése közben cseh részről inzultusok érik és az ilyen ügyek annál kínosabbak, mert a magyar tisztviselők még a védekezés lehetőségétől is meg van­nak fosztva. A csehek ugyanis a magyar tisztviselőket csakis teljesen fegyvertelenül engedik he a kikállo­­másra, ahol ők viszont fegyveresen, karddal, szuronyos puskával és re­volverrel ellátva teljesítenek szol­gálatot. Hétfőn reggel szállott ki a ma­gyar bizottság Sátoraljaújhelyre lrogy a helyszínén állapítsa meg a tényeket. A magyar kir. pénzügy­minisztérium képviseletében Fad­­gyas Lajos pénzügyi főtanácsos, a fővámigazgatóság képviseletében dr. Nagy József pénzügyi titkár, az államvasutak igazgatósága képvise­letében Priehradny Kálmán igazgató helyettes és Tamás Ferenc felügye­lő, az államvasutak miskolezi üzlet­vezetősége részéről SJefanovits Ist­ván főfelügyelő, a kerületi főkapi­tányság képviseletében Tasnády Antal rendőríőtanácsos, az újhelyi kapitányság részéről pedig Spéczián Gyula rendőrtanácsos, az újhelyi kapitányság vezetője és Borbás Géza rendőrtanácsos, a határszéli rendőr­kirendeltség vezetője vettek részt. A bizottság délelőtt tizenegy óra­kor ment át a kisállomásra, ahol a prágai minisztérium utasítására ki­küldött cseh bizottság már várta őket. Hétfőn és kedden folytak a tár­gyalások a kisállomáson, amelyen mindenekelőtt megállapították az in­zultus tényét, és abban Molnár de­tektív provokáló szerepét. A cseh bizottság tagjai elvben hajlandóságot is mutattak arra, hogy a magyar hatóságoknak megfelelő elégtételt adjanak. A magyar bizottság első föltételül azt kérte, hogy Molnár detektívet távolítsák el a kisálbomásról, mert jelenlegi beosztási helyén mo­dorával és sértegető megjegyzései­vel továbbra is veszélyeztetné a ha­tóságok békés együttműködésének a lehetőségét. A feltételek második pontjaként a magyar hatóságok ra­gaszkodnak a nemzetközi egyez­ményben biztosított fegyverviselési jogukhoz. A tárgyalásról vezetett jegyző­könyv egyik példányát a magyar bi­zottság, másik példányát pedig a cseh bizottság terjeszti fel a budapesti, illetve a prágai mi­nisztériumokhoz jóváhagyás végett. Valószínű, hogy néhány napon belül ez az incidens végre békésen fog el­intéződni és a magyar hatóságok új­ból elfoglalhatják hivatali helyiségü­ket a kisállomáson, a kanadai rossz termés miatt drága a búza. Pan's, julius 30. Az Informa­tion jelenti Londonból: A gabona áraknak a világpiacon pár nap ó'ta jelentkező emelkedése úgy látszik Kanadából indul ki, ahol a termés a szárazság következté-1 ben sokkal kevesebb lelt. Kana­dában az idei gabona termés 318 millió 640 ezer busel. Tavaly 477 millió 390,000 busel volt a termés. Kanadának kiviteli feleslege az idén 218,640 busel. Maróczy Géz a sakkbajnok: vendégszereplése Debrecenben. Maróczy Gézát, a magyar sakk- ,* élet legnagyobb kiválóságát látta vendégül kedden és szerdán a debreczeni sakkor. A mester tisz­teletére a sakkor kedden délután a Kereskedelmi Csarnokban ver­senyt rendezett, amelyen Maróczy Géza egyszerre 21 ellenféllel mér­kőzött. A verseny iránt óriási ér­deklődés nyilvánult meg és á Csar nők termei zsúfolásig megteltek érdeklődőkkel. A közönség óriási ‘érdeklődéssel kisérte Maróczy küzdelmét 21 el­lenfelével, aki a legnagyobb köny nyedséggel ment táblától-tábláig, egyre könnyebben verte meg el­lenfeleit. Este 10 órakor már csak 5 ellenfele volt Maróczy Gézának és a verseny 11 órakor ért véget. A verseny eredménye a következő: 21 ellenfél közül legyőzött Ma­róczy 16-ot, 4 eldöntetlen, egy el­lenfélétől pedig kikapott. A ver­seny után a jelenlevők meleg ün­neplésben részesítették Maróczy Gézát, a magyar sakkvilág büsz­keségét. Szerdán délután 3 ellenfelével tábla nélkül játszott Maróczy. Az egyes húzások között könnyedén diskurált Maróczy és végül mind a három ellenfelét legyőzte. Csü­törtökön a Sakkor bankettet ren­dez az illusztris sakkmester tisz­teletére, aki pénteken utazik el Győrbe az ottani sakkversenyre. Kíséretében utaznak a győri sakk­versenyre : Nagy Géza, Kulcsár Kálmán, Szabados Sándor Dalmy Barna, a debreczeni Sakkor jóké­­pességü versenyzői. Felemelik a betétek kamatlábát. Budapest, jul. 30. A pénzügy­minisztériumban ma Korányi pénzügyminiszter elnökletével "a pénzintézeti érdekeltségek bevoná­sával értekezlet volt, amelynek tárgya a betéti kamatok felemelé­sének és a pénzintézetek részéről nyújtott kölcsönök után felszámí­tott kamatok leszállításának kér­dése vqlt. Az értekezleten megál­lapítottak, hogy á pénzérték sta­bilizációjával kapcsolatosan bizo­nyos eredményt e téren máris el­értek, mert a pénzintézetek beje­lentették a pénzügyminiszternek, hogy a közel múltban szokásban volt kamattételekkel szemben a betétek után járó kamatot az előző napokban máris ú jra felemeltek a kihelyezések után felszámított ka­matokat viszont l'eszállitották. — Megállapították továbbá, hogy re­mélni lehet, hogy ez a folyamat a betéteknek a pénzérték stabilizá­ciójával kapcsolatosan meginduló gyarapodása kapcsán folytatódni fog és e téren belátható időn belül további jarn.á' áll be.'Biztató je­lek mutatkoznak a tekintetben, — hogy a nagyközönség megtakarí­tott pénze gyümölcsöztetésére a kosztpénz címén nyújtott maga­sabb kamatok helyett méltányos kamatozású betéti elhelyezésekhez fog folyamodni, ami a kosztpénz­­héz fűződő kockázatai szemben a feltétlen biztonságot tartva szem előtt, az olcsóbb hitel nyújtását teszi majd lehetővé. Tömeges halál légy­­csipéstől Szabolcsban. Nyíregyháza, jul. 29. Az utóbbi időben egymást érik Szabolcsban a halálesetek, amelyekét légycsi­­pés okoz. Úgyszólván minden nap ra esik egy ilyen tragikus halál­eset. Különösen faluról szállíta­nak be légycsipett betegeket, akik régi szokás szerint már akkor for­dulnak orvoshoz, amikor már menthetetlenek. Hirdetések felvétetned az „Egyetértés“ kfadéhi­­vatalában. mely az egész élet-üzemet megindítja és tempóban tartja. Állam szempont­jából : jobb kéz a bal kézhez, a cse­lekvések harmonikus, egyensúlyozott keresztülvitelére. Erkölcs szempont­jából : nagyszerű keret, mely határt szab a jónak, és talajt ád a legszebb erények kivirágzásához. Művészet szempontjából : hataknas tőke, mely az álmodok elkülönülő csapatát min­den régi földi gondtól megmenti* és szuverénné teszi. IV. Uj erköícs. Ennek az uj társadalomnak meg­újul az erkölcse is. A régi vallás, a régi szokás ál­­szeniéremmel pótolta az igazi sze­mérmet és áligazsággal az Igazsá­got. Az uj erkölcs, minthogy szeretet ébreszti és öröm táplálja, mindenek­­fölött őszinte. A két korlát, a sza­bad és a nem szabad, mindig áthi­dalható, mert a nemes lélek té­vedése sohasem bűn s a javító szándék nagyobb erő, mint a vakon "büntető ridegség. A szabad formák közt nevelkedő ember ösztöne egész­ségesebb, mint az örökké bűnöktől rettegőé; az egészséges ösztön nem törhet értékek rombolására, leg­többször megtalálja az igaz utat. Nem lesz külön úri morál és sze­gény morál, erősek erkölcse és gyöngék erkölcse , ez a társadalom csak egy mértékkel mérhet : a leg­magasabb szempontból, a lélek sza­badságát tartva szem előtt. Ahogy már Renan mondta : az ember er­kölcsös, ha szép a lelke. A két ellentétes pólus, a jó és a rossz, egymást ellensúlyozó harcá­val az erkölcsi világrend kettős lényegének egybemükö'dését jelenti. Éj és nap, hideg és meleg, mélység és magasság azért váltogatja egy­mást, mert ez a természet elemi tör­vénye. A kiegyenlítődés, a teljesség eszméje rejlik benne. Minthogy az ember teste, lelke a Természet egy parányi darabja, természetes, hogy ugyanazoknak a törvényeknek enge­delmeskedik, mint a nagy egész. Rossz azért van, hogy nekifeszülésé­­vel kifejlessze a lappangó jót. Két ellenkező erő kell ahhoz, hogy7 moz- j galom, élet, haladás álljon elő. Az ] örök jó és örök rossz váltakozó hul­lámvonalával az emberiség története belekapcsolódik a természettan ele­mi törvényeibe. Valószínű, hogy mint az ingának két szélső kilengési pontja, a kettő között sejthető nyu­galmi helyzet megteremtésére való az erkölcsi jó és erkölcsi rossz. Aki az ember életét a világegyetem szempontjából nézi, nem gyilkolhatja meg egyik erőt sem, mert mínda­­kettő szükségszer ü. Az életnek és a halálnak, mint a legfőbb jónak és a legfőbb rossz­nak kérdése is meg van oldva. Az uj társadalom uj erkölcsű embere magáért az életért él; nem siralom völgyének, hanem a boldogság te­­tőjének tartja, mert annak érzi. Tud­ja a természettudomány tanításából, hogy az élet oly7 erő, mely nem sem­misül meg, legfölebb átváltozik. A hő, a fény, az elektromosság egy erő három változata. Ilyen az élet és a halál lényege is. A fény látható, az elektromosság láthatatlan ; az élet látható formák egymásutánja, — a halál miért ne lehetne ugyanennek a folyamatnak láthatatlan része ? A szellemiség, a lélek az örök termé­szetben ép oly szétáradó, mindenütt jelenvaló erő, mint a villamosság. A test, az agy csak fölfogó gépezet, amelyik elromlik, megsemmisül, de maga az erő, melyet fölfogott és nyilvánvalóvá tett, megsemmisithe­­tetlen. A lélek él — halál után ta­lálkozunk. így az őrök rettegés, mely a halálnak, a megsemmisü­lésnek gyászos lieroldja volt eddi^, az uj életet élő ember leikéről le­szakad, nem az ő eleme. A szeretet tulajdonképen az örök összetartozás érzése, mely egybeköti a születés előtti létet a halál utánival. Ezért nincs a földön nagyobb, mint a sze­retet. Ez az uj erkölcs a vallás szem­pontjából a halhatatlanság kulcsa, melyet a Teremtő a legutolsó em­bernek is ingyen ad. Állam szem­pontjából a hétköznapok szürke rendjét egybekapcsoló vasárnapok ünnepi sora : nyugalmat hoz a fá­radó telkekre. Társadalom szem­pontjából az a közős jel, amelyről egy csillag emberei lelkileg ráis­mernek egymásra. Művészet szem­pontjából az a tündéri tó, melyben a Szépség megtisztultan láthatja sa­ját arcát. — Vége következik. —

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék