Egyetértés, 1924. szeptember-december (6. évfolyam, 200-298. szám)

1924-11-18 / 264. szám

2 EGYETÉRTÉS 1924 november 1­L Szegeden lesz felállítva az aradi vértanú szobor. Budapest, nov. 17. A kormány tárgyalni kezdett a román kor­mánnyal, hogy adja ki Magyar­­országnak az aradi vértanúk szobrát. A román kormány haj­landónak mutatkozik a szobor­nak Magyarországba való átszál­lítását megengedni. Értesülésünk szerint a szobrot Szeged város kapja meg. Itt ál­lítják fel rövidesen az aradi vér­tanúk szobrát. A Csokonai-kör ünnepélye. Vasárnap délután tartotta meg a Csoknai-kör ünnepi ülését a kollégium dísztermét színültig megtöltő előkelő közönség jelen­létében. Az ünnepélyt a kollé­giumi kántus éneke nyitotta meg, nagy hatással adták elő a „Tiha­nyi echó“-t. Dr. Kőrössy Kálmán mondta el ezután tartalmas megnyitó beszédét, amelyben ke­­gyeletes szavakkal emlékezett meg Csokonai Vitéz Mih­ályról,­­majd azt a problémát fejtegette, hogy lángész volt-e Csokonai, vagy sem. A nagy tetszéssel foga­dott beszéd után Csatlvó Kálmán olvasta fel pompás humorral írott novelláját Csokonairól, a közönség nagy érdeklődése mel­lett. Mihal­ovics-Szűcs Erzsébet nagy sikerrel szavalt Csokonai­­verseket, Tóth Béla pedig né­hány klasszikus értékű, irredenta versét olvasta fel. A kollégiumi kántus éneke zárta be a szép ün­nepélyt. A nyíregyházai kath. kongresszus, Nyíregyháza, november 17. Az Or­szágos Katholikus Népszövetség rendezésében Nyíregyházán lefolyt kongresszus második napja Énekes János nyíregyházai prépost kano­nok uj harangjainak felszentelésével vette kezdetét. Az egyházi funkciót a felszenteléskor, valamint az azt követő főpapi misénél Kriszton End­re helyettes egri püspök végezte. A Samassa-templomban tartott áj­tatosságok befejezése után az ün­neplő közönség átvonult a várme­gyeház dísztermébe, ahol a kon­­resszu­s első szónoka Frühwirth Má­tyás volt, utána Halász Cézár és Névery János dr. beszélt, majd Hu­szár Károly, a nemzetgyűlés alel­nöke emelkedett szólásra és mon­dott nagy beszédet, amelyben többek közt ezeket mondotta : — Az ország gyeplőjét ki nem ad­juk kezünkből semmi áron. Ez az üzenetem a baloldalnak, de jobbr­a is van üzenetem, azoknak, akik nem elég higgadtak, hogy nem zavarják azok munkáját, akik a tiszta hazafi­­ságban felőrlik életerejüket. Az or­szágot kormányozni százféle észjá­rás alapján nem lehet. .Semmiféle egyéni akciónak, puccsnak helye nin­csen ebben az országban. Kibonta­kozni a forradalmakból csak alkot­mányos úton lehet és a magyar al­kotmányt vissza is kell állítani tel­jes egészében. Kriszton Endre püspöknek a val­lási élet ki­mélyítését hangoztató szavai és a Himnusz hangja zár­ta be a nyíregyházai és a szabolcsvár­­megyei katholikusok kongresszusá­nak második napját. LEGSZEBB URIDIPAT­ARUK: FRANK IMRÉNÉL Elegáns hölgyek! Ha szőrmére van szüksége, avagy prém-bundára; S ha nem volna elég pénze A megvásárlásra, Nem kell azért szaladgálni Bankba, zálogházba; Megkaphatja részletre is A Lipcsei szőrmeáruházba. József kir. herceg-utca, Bika alatt. Református keresztyén szellemben kell nevelni az ifjúságot. A református tanáregyesület konferenciája. A debreceni református lelkészi , kar, illetve lelkésztestül­et által rendezett sieti középiskolai peda-­­ gógiai konferencia első gyűlése­­ tegnap délután folyt le. A konfe-­­ rencián megjelent a lelkész testü­­­­let, a református főgimnázium, a református leánynevelő intézet és­­ a református tanítóképző-intézet­­ tanári kara. Azonkívül részt vet­tek a konferencián többen, mint érdeklődők. A konferenciát áhítat vezette be, mely bibliamagyarázatból és imából állott, — ezt a funkciót Nagy István vallástanár végezte. Ennek elhangzása után Szele Gy. lelkész emelkedett szólásra, aki az egész heti konferencián, mint el­nök fog részt venni. Nem lehet kö­­­zömbös, — mondta ő, ma, hogy ki milyen világnéz­etet vall. — A társadalom azon rétegében sem, ahol a nevelés foly. A vallásos vi­lágnézetek között is mi a legtisz­tábbnak a református keresztyén nézetet valljuk. Ez a református keresztyénség a háború romboló hatása és más világnézetek­ ha­tása alatt színében meghalvá­nyult. Pedig nekünk arra kell tö­­redeznünk, hogy a tiszta reformá­tus keresztyén nézetet tartsuk fenn, ápoljuk, fejlesszük magunk­ban és másokban. A népiskolai ta­nítói, a presbiteri konferencia után határozta el a lelkésztestület ennek a konferenciának a létre­hozását is. Nem azért van ez a konferencia, hogy a lelkészek fö­lényes oktatást adjanak, hanem egymás gondolatainak és eszméi­nek kicserélésével az útnak tiszto­gatása, mely a tiszta református­­ keresztyénséghez vezet. Mint el­nöknek két kérése van, az egyik : látogassuk buzgón a konferenciát,­­ a másik a jó Atyához szól, hogy­­ tegye kegyelemmel gazdaggá a gyű­lést. Uray Sándor lelkésztestületi moderátor a gyűlések menetét ál­lapította meg, mely után dr. Ka­rácsony Sándor budapesti állami légimn­­tanár tartotta meg elő­adását arról, hogyan lehet a re­formátus keresztyén világnézetet a magyar nyelv és irodalom taní­tásába bevinni. Előadása bőven volt ellátva tanári praxisából vett példákkal, melyekkel illusztrálta, hogy lehet hozzáférkőzni a tanuló lelkéhez. A mi gyermekeinknek tudatosan kell tanulni. Ennek a módszerét át kell itatni az ok­­és okozat közli összefüggés keresésé­vel. Bizonyos önkormányzatra is kell törekedni. Minden tanár tol­mács a felnőttek és a gyermekek között. Az előadáshoz elsőnek dr. Dóczi Imre szólott hozzá. Minden baj okát abban látja, hogy nincs re­formátus tanárképző. Az egységes tankönyvek nem református szel­leműek, amivel szemben egységes református tankönyveket kell írni. Némi aggodalmat okozott nála,­­ hogy miért budapesti előadók sze­repelnek. Különben kívánja, hogy a konferencia áldásos legyen. Dr. Ferenczy Gyula a protestáns erők hanyatlását látja, de nem csüggedve, mert a legalkalmasabb pillanatban, ime, a lelkészek és tanárok összefognak. Dr. Révész Imre lelkész, mint a konferencia előkészítő bizottságá­nak tagja, mindenek nagy meg­nyugvására elmondja a konferen­cia célját. Felszólaltak még dr. Bessenyey Lajos helybeli főgimn. tanár és S. Szabó József főgimn. igazgató­­és zárszó jogán előadó. A jelek teljesen biztatók ahhoz, hogy a konferencia menete meg­felelő lesz és a célt kitűzők elérik céljukat. Megalakult az Országos Közegészségügyi Egyesület debreceni szakosztálya. Több heti előkészítő munká­lat és propaganda után vasár­nap délelőtt megalakult Debre­cen legfiatalabb közegészségügyi egyesülete. Többször szenteltünk már helyet az egyesületet létre­hozó eszmék számára és kimu­tattuk, hogy a világháborút kö­vető általános egészségügyi le­romlás nyomán csakis egy töme­geket megmozgató komoly moz­galom mentheti meg a még meg­levő értékeket a nemzet szá­mára. Reméljük, hogy a vasárnap d. e. megalakult új egyesület való­ban meg fogja találni a kellő eszközöket e nagy horderejű kér­dés szolgálatára és nem fog szá­raz és tudományos jellegű bürök­rácia útvesztőjében eltévedni. Hadházy Zsigmond főispán el­­nöldésével vasárnap délelőtt tör­tént a megalakulás a városháza nagytermében. Dr. Tüdős Kálmán tiszti főor­vos hosszabb előadás keretében ismertette az egyesület múltját és jövőben elérni kívánt célkitű­zéseit . — Az Országos Közegészség­­ügyi Egyesület 1886 óta fennáll s azóta a közegészségügyek fej­lesztésével és azok általános is­mertetésével foglalkozik. Egyik célja az is, hogy vidéki szakosz­tályokat alakítson. A vagyonta­lan, szegény embereknek ugyanis sokkal nehezebb azokhoz az esz­közökhöz hozzájutniuk, amelyek a tökéletes egészségügy kifejlő­déséhez vezetnek, mint a vagyo­nos osztálynak.­­ Két igen fontos feladata van a társadalomnak. Az egyik a be­tegek gyógyítása terén a gyógy­intézeteknek megfelelő számban való létesítése, a másik fontos fel­adat pedig szociális oldala a kér­désnek. Csonkamagyarországnak is érdeke, hogy minden fia ép erőben és egészségben éljen. Ez ma nincsen meg sehol. A sta­tisztika szerint még mindig nagy és egyre jobban növekszik a gyermekhalandóság, pusztít a tuberkulózis, az alkohol és a ne­mi betegségek. E három utóbbi már elegendő ahhoz, hogy az egész társadalmat megfertőzzék. Javítani kell tehát a helyzeten, mert a közegészségügy előbbre­­vitele az egész magyar társada­lomnak érdeke. — Az­­egyesületnek két fő fel­­adata lesz: egészségügyi ismer­tető előadások tartása; a másik feladat az, hogy elsősorban an­nak a helynek egészségügyi vi­szonyaival legyünk tisztában, ahol a szakosztály megalakul. — Debrecenben például rendkívül rossz a helyzet. Itt a lakásínség és a vízellátás teszi kritikussá az állapotokat. Ezeknek a tökélet­lensége okozza azt is, hogy októ­ber havában 34 tifuszeset fordult elő s ebből 4 esett a város belte­rületére, míg a 30 a Nyilas-, Emerich- és Bihari-telepekre, ahol az őszi és tavaszi esőzések alatt sokszor hónapokig állanak a vízállások, melyek fertőznek.­­ Ezért elsőrendű feladat a népnevelés. Feltárni a lakosság előtt a hiányokat, azokat meg­tárgyalni s javaslatokat tenni a hatóságoknak a hiányok pótlásá­ra. Ezután az egyesület alapsza­bályait ismerteti, majd felszólít­ja a jelenlevőket, hogy minél töb­ben lépjenek be az egyesületbe. Dr. Mitrovics Gyula egyetemi tanár felszólalása után dr. Had­házy főispán javaslatára kimon­dották, hogy az egyesület meg­alakulását szükségesnek tartják és erre az előkészítő lépéseket megteszik. A kiosztott tagsági íveken még a gyűlés alatt 85 rendes tag irat­kozott be a szakosztályba, 20.000 korona rendes tagsági díj befize­tése mellett. Az egyesületi munka megszer­vezésére és előkészítésére bizott­ságot küldtek ki, melynek tagjai lettek: Dr. Tüdős Kálmán, dr. Szele Zsigmond, dr. Bélák Sán­dor, dr. Sághy Ferenc, Ollinger Béláné és dr. Szenes Zsigmond. Vasúti mizéria. Kevés bölcsességgel igazgatják a vasutat. A Világ tegnapelőtti száma szóvátette ezt s különösen a győri állomásról emlékezett meg. Mi pedig emlékezzünk meg a debreceniről, hol a másodosz­tály várótermében két kályha van beállítva. Egyikbe sohase gyújtanak be, a másikban pislog a szén, de nem melegít, utasok kezüket, lábukat, sőt még arcu­kat is ráteszik és elbírják annak melegét. Midőn reggel fél nlégykor megjön a budapesti vonat, szen­­­vednek a hidegtől azok, akik csak egy, két, sőt Tiszalök felé 3 óra múlva mehetnek tovább. A vonal meleg, itt pedig szibériai hidegségben kell nyomorogni. A vonat­díjat az elviselhetetlensé­­gig felemelték, de az utasok egész­ségével ki törődik? Hát az nem borzasztó, hogy Tiszalök felől bejön a vonat fél­hétre. Nincs későbbi vonat reg­gel. Akkor se korcsma, se ven­déglő, se üzlet, se hivatal nincs nyitva. Tessék a hidegen fagyos­­kodni 9 óráig. Volt egy későbbi vonat, mely 9 óra után érkezett be. Beszüntették, azt mondják, a szanálás miatt. Az okoz kárt a szanálásnak, ki ezt beszüntette. Ennél a vonatnál jövedelmezőbb nem volt. Ezreket hozott be min­dennap, kik milliókat fizettek. Most a vonat melletti községek újból kérik e vonat beállítását. A közig. biz. felszólítására még a nagy alvó város, — hol az élet mozgalmának oly csekély jele van, — Hajdúböszörmény is ho­zott egy szűkszavú határozatot. Elvették vasárnapra a Debre­cenből Tiszalök felé induló 7 óra 40 perces vonatot, mely d. u. visszajött. Ma már ha valaki Bu­dapestről szombaton este vagy éjjel érkezik meg, másnap dél­utánig Debrecenből Tiszalök felé ki se mozdulhat. Vámospércs fe­lől reggel és délután jön vonat, de a tiszalöki 14 perccel előbb el­megy, úgy, hogy aki reggel jött délutánig, aki délután jött, más­nap reggelig üdüljön a téli hi­degben Debrecenben. Szállodára nem mindenkinek telik, így ezzel a szegélységet büntetik legjob­ban. Több baj is van, de talán elég most ennyit felemlítenünk. HIRDESSEN AZ EGYETÉRTÉS VERSES HIRDETÉS-rovatában. Kiadósabb, hatásosabb, te­hát olcsóbb is minden más hirdetésnél. A közönség legjobb bíró. Döntött is már az irányban . Utolérhetetlen — Biró Festésben és tisztításban. Bika-udvar, Mozgó bejárat.

Next