Egyetértés, 1925. január-április (7. évfolyam, 1-97. szám)

1925-03-18 / 63. szám

á­ sának nagy jelentőségét, az értéke­lés szabályait, végül rámutat az aranymérleg várható hatásaira. A felszólalásra Versényi Tibor vezérigazgató reflektál először. A­míg a végleges valutareformot meg nem csinálják, a mérlegvalódiság megvalósítása nem időszerű, akár a felér­tékelés, akár a leértékelés for­májában, mert nem gyógyulást, ha­nem még rosszabbodást idéz elő. Létay Lajos bankigazgató is ugyan­ilyen értelemben szólal fel. Nem helyes az aranymérleg bevezetése, mert kimutatva szegénységünket, a kisebb vállalatok bukásával a na­gyokat is magával rántja. Dr. Szántó Sámuel fakultative tartja megoldhatónak a kérdést. —­­Nem szabad Németország után men­nünk, mert ott egészen más viszo­nyok vannak, melyek nem illenek a hazai­ állapotokra. Szántó Sámuel felszólalása után az elnök az értekezletet berekesz­tette , az előjegyzésbe vett felszóla­lások egy újabb ülés keretében fog­nak elhangzani. E§JETÉRT iS HHÄ »ar«nts If. A kormány sürgeti az aradi Szabadság­­­ -­ szobor kiadását. A magyar kormány újból meg­sürgeti az aradi szabadságszobor kiszolgáltatását. A román kor­mány hivatalosan a leghatározot­tabb ígéretet tette a m­agy­ar kor­mány bukaresti követségénél, hogy az aradi Szabadság szobrot ki fogja szolgáltatni Magyaror­szágnak. Több mint három hó­napja húzódik a román kormány ígéretének teljesítése elől. A ma­gyar kormány most újabb lépést tesz, hogy ezt az ügyet dűllőre vigye. Hazajönnek az utolsó hadifoglyok Oroszországból. Budapest, márc. 17. A főkapi­tányságra ma leirat érkezett a külügyminisztériumból, hogy az oroszországi honfitársaink utolsó hadifogoly transzportja holnap délután érkezik a keleti pályaud­varra. A hatóságok minden intéz­kedést megtettek arra, hogy a hosszú évek óta nem látott ma­gyar véreinket a hadifogságban sokat nélkülözötteket szerdán délután méltó fogadtatásban ré­­szeltsék. Úgy tudjuk, hogy ezzel az utolsó transzporttal valameny­­nyi magyar hadifogoly hazajut Oroszországból és így a holnap érkezőkkel befejeződik az Orosz­országgal folytatott háborúban életben maradott mártírok szo­morú sorsa. Megismétlődött Moravcsik tanár esete. Budapest, március 17. A múlt év­ben Szűcs Ilona beteg fogával Dick János fogtechnikushoz fordult, aki a gyulladásos foghúsba injekciót adott be. A fogfájós leány nemcsak hogy nem lett jobban, de olyan súlyos komplikációk támadtak a szájában, hogy meg kellett őt operálni és két hétig betege lett az injekció alkalmazásának. A leány gondatlanságból okozott súlyos testi sértés bűntette címén fel­jelentést tett a fogtechnikus ellen, azt állítva, hogy neki nem is lett volna joga ilyen beavatkozásra és a dolgát olyan rosszul végezte,­­hogy inficiálta szájüregét. Az ügyet ma tárgyalta Chirilla dr. büntetőtörvényszéki tanácselnök ta­nácsa, amely előtt felolvasták Min­nich Károly dr. egyetemi tanár, tör­vényszéki­ orvosszakértő és Vajna Elemér dr., a fogászati klinika ve­zetőjének szakvéleményét, amely azt mondja, hogy inficiálás egyszerű foghúzással is történhetik, mert a szájban levő baktériumok megfertőzhetik a nyitott sebet. Ugyanez az eset történt Moravcsik dr. egyetemi professzorral, akit pe­­dig egy diplomás orvos kezelt és ennek dacára az infekciós sérülé­sébe belehalt. Bródy Ernő dr. védő a szakvéle­mények alapján felmentő ítél­etet kért ez ügyben és a bíróság Dicket felmentette azzal a megokolással, hogy őt gondatlanság vádja nem ter­heli­. Március tizenötödiki ünnepély­ük Debrecenben. Huszonnégy órán át, március pirosbetűs vasárnapján az egész országban megünnepelték már­cius 15-ikét, a negyvennyolcas szabadsághősök emlékét. Debre­cen város is kivette részét az ün­nepségekből. Már tegnapi szá­munkban beszámoltunk egyes is­koláknak és testületeknek a már­ciusi ünnepségéről s most folytat­juk a szabadság, testvériség, egyenlőség jelszavának gyakorlati megvalósulásáért folyt ünnepsé­geket. Az egyetemi bajtársi egyesi­­ek. Szép március 15-iki ünnepélyt rendeztek a debeceni egyetemi bajtársi egyesületek vasárnap dél­előtt a vármegye dísztermében. Az ünnepély a Nemzeti Hiszek­eggyel kezdődött, amely után Papp Győző mondott beszédet. — Boda Sándor III. éves iheológus a Talpra magyart szavalta el. — Vojth Blanka régi magyar dalo­kat adott elő Magyary Imre ze­nekarának kísérete mellett. Az ünnepség kimagasló száma dr. Mitrovics Gyula egyetemi ta­nár magas szárnyalású beszéde Volt-e már keleten? Látta-e már azt az isteni nyugodtságot, amely­­lyel a török és az arabs az élet viszontagságait viseli ? Ezt nagyrészt az erős, hamisítatlan bab­kávé bőséges fogyasztásának köszönheti. Csele­kedjék hasonlóképpen ! • Meinl Gyula r. t. p volt, aki méltatta március 15-ike jelentőségét. Utána Nemes Paula bölcsészettanhallgató szavalta el Ábrányi Emilnek Jókairól és Petőfiről szóló örökszép költemé­nyét. Szép szavalatáért percekig tapsolták az ünnepélyen megje­lent közönség. Az ünnepély mű­sorát Magyari Imre zenekara ál­tal előadott magyar dalok és a Szózat zárta be. Az egyetemi bajtársi egyesüle­tek a vármegyeházáról a Kos­suth szobor elé vonultak, ahol a Himnusz eléneklése után Kolozs­­váry Mihály lapszerkesztő mon­dott ünnepi beszédet. Majd Boda Sándor tenológus a Talpra ma­gyart szavalta el, mely után a Szózatot az orvoskari Csab­a baj­társi egyesület énekelte el. A római katholikus reálgimná­ziumban. A róm. kath. reálgimnázium­ban vasárnap délután 5 órai kez­dettel tartotta meg hazafias ün­nepélyét, mely a Nemzeti Hiszek­egy eléneklésével kezdődött. Majd Mentes Mihály „Magyar címer“ c. költeményét Majoros Richárd sza­valta el nagyon szépen. Ezután az intézet vonósnégyese precíz össz­­játékkal adta elő Mozart szere­nádját. Ünnepi beszédet mondott Adam­csik István VIII. o. t., az önképző­kör elnöke. Nagy sikert aratott Németh András III. o. t. ki tisz­ta csengő hanggal irredenta da­lokat énekelt, Sümeghy Ernő VII. o. t. zongora kísérete mellett.­­ Utána Sajó Sándor: Magyar Ének c. költeményét Piroska Ár­pád VI. o. t. szavalta el hatáso­san. A Talpra magyart az intézet férfi kara adta elő. Az ünnepély leghálásabb száma következet ezután. Ugyanis Petőfi—Kapi: Egy gondolat bánt engemet c. melodrámát szavalta el Fóris Gyula VI. o. t. nagy hatással, melyhez a művészi zenekiséretet Sidófalvy Elemér VII. o. t. szol­gáltatta. Az értékes és szép ünne­pélyt az intézet egyik honi szer­zője, Olajos Mihály VIII. o. tanu­lónak Gyerekek c.­­ felvonásos hazafias darabját adta elő az if­júság. A közönség a jól sikerült darab szerzőjét többször függöny elé hívta és lelkesen tapsolta. Ifjúségi Vöröskereszt előadás. A Füvészkert­ utcai református elemi iskolakor ifj. Vöröskereszt csoportja március hó 15-én pompá­san sikerült szinti­lőadást rendezett a Füvészkert­ utcai iskolában. Szinre került a „Magyar zászló“ hazafias szinmű 3 felvonásban, mely­ben a növendékek 2—3 szólamú ének­karral szerepeltek, továbbá „Roz­­marin“ című mesejáték 1 felvonás­ban. Nemcsak a gyermekek, hanem a nagyszámú szülők és érdeklődők is jól szórakoztak és mulattak a ki­csiny színészeken. Maga a darab nemcsak a hazafias szellemet ápolta, de nevelő hatású is volt. Oly nagy volt az érdeklődés, hogy sok szülő nem juthatott be a terembe, így kézóhajtásra e hó 22-én, vasárnap délután 3 órakor a dara­bot újból megismétlik. A közönség soraiban ott láttuk Molnár Ferenc iskolaszki elnököt, Rickl Antal ifj. Vöröskereszt elnö­köt, Kacsó Lajos kir. tanfelügyelőt, Mocsári Lajos tanítótestületi elnököt és még igen sokat társadalmunk ve­zető köreiből. Március 15-ike az Izr. hitközség iskoláiban. Vasárnap délelőtt az izr. hit­községnek mind a három iskolá­jában megünnepelték az 1848-as események emlékét. A reálgim­náziumban dr. Gonda József ta­nár, a polgári leányiskolában Ro­senberg Pauls tanárnő, a S­cleai iskolában Irsai Mór tanító fejte­lélték az ünnep jelentőségét .­­Mind a három ünnepélyt az if­júság szavalatai és énekszáma élénkítették. A Csokonai szinház. A Csokonai színház is a santíc­­iós keretekben áldozott a nagy nap emlékének. Az előadás előtt Kardos Géza nagy hatást keltve szavalta el a Talpra magyart. — Utána a Bánk bán tragédia kö­vetkezett elsőrangú szereposztás­ban. A színészeket hidegen hagy­ta a közönség részvétlensége és egytől-egyig a nemzeti finnek t estjéhez méltóan játszott. A Petőfi Dalkör. ‘ A Petőfi Dalkör a hagyomá­nyokhoz méltóan ünnepelte már­cius idusát. Délután két órakor dr. Orosz István városi fogalma­zó nagyhatású beszéd kíséretében megkoszorúzta a kollégium lép­cső­házában emelkedő Petőfi szob­rot. Este az Arany Bika üvegter­mében választmányi ülést tartott a Kör, melyet közgyűlés követett A tisztikar megkapta a szokásos felmentést, utána a választás kö­vetkezett. Főjegyző Kovács Jó­zsef, titkár dr. Orosz István lett. Érmekben és oklevelekben a következő agilis tagok részesül­tek : Arany érmet kaptak: Ik­­lódy János, Sinay Gyula, Darvas Béla, nagyezüst érmet: Böőr Fe­renc, kisezüst érmet: Vitárius Sándor, Pásztor György, Z­el­inger Ede. Bronzérmet kapott: Gá­l­­ovszky Lajos, Varjassy Gyula, Kelemen Imre, Pásztor József, Trencsényi Sándor, Éliás István és Pálfy Lajos. Elismerő okleve­let kapott: Hajtó Béla. A közgyűlés határozatba fog­lalta az Országos Dalosszövet­ségbe való belépését, melyre dr. Vargha Elemér, a Kör elnöke 300 000 koronát ajánlott fel. Ugyancsak ő mondta az ünnepri beszédet is; felszólaltak rajta kí­vül dr. Erdős József ügyész, Pálfy Lajos karnagy és Iklódy János alelnök. A társaság nagyszeri hangulatban a késő éjfél utáni órákig maradt együtt Hazafias ünnepély a Homok­­kertben. Vígan lengette a tavaszi szellő az Olvasóegyletre kitűzött koro­nás címerrel díszített öreg nem­zeti színű lobogót, amikor a Ho­­mokkertnek minden rendű és rangú lakosa felkerekedve, zsúfo­lásig megtöltve az egylet helyisé­geit, hogy részt vegyenek a haza­fias ünnepélyen. Az Olvasó Egylet dalárdája ál­tal előadott Himnusz után Tóth Gyula szavalta el a Talpra ma­gyart. Az ünnepi szónoklatot Be­­rey Barnabás hittanhallgató tar­totta, akinek hitéleti buzgólkodá­­sa széles körben ismeretes. Ifjúi hévvel előadott és izzó hazafiság­­tól áthatott beszéde mély hatást tett. Kiss István Petőfi Sándor Élet vagy halál címü költeményét szavalta el lendületesen. Keresz­tesi Mihály, ismert szavaló Fegy­verre magyarok címü költeményt adta elő szépen. Szájbély Pong­rác „Kossuth beszéde" irredenta kiáltványt adta elő hazafias érzés­sel. Végül Kövér Gyula olvasta fel Harsányi Gusztáv kúriai bíró és egyleti díszelnök levelét, mivel betegsége folytán nem vehetett részt az ünnepélyen. Kiváló jo­gásznak hazaszeretetre, összetar­tásra intő, tanító levelét mély áhítattal hallgatta az egybegyűlt közönség. Az ünnepség a dalárda által — melyet Tóth Zoltán diri­gált — előadott Szózat éneklésé­re l­átt véget.

Next