Egyházi Tudósítások - függelékül a Religio és Neveléshez, 1841. 1. félév (2-26. szám)

1841-03-21 / 12. szám

véti a’ katholika egyházon ejtett mély sérelmeket, tisz­tán meg tudja egyeztetni a’ katholika hit’ vegyes há­zasság­beli elveit nem csak a' status’ állásával, hanem még az ottan uralkodó evangelika vallás’ jogaival is. Változékony árnyéklatul szolgált egy részről az, hogy a' föntisztelt kanonok urnak bizodalmas őszin­teséggel hangzó ajkairól lekapva azon eszmét, mi­szerint az áldás-tagadás tisztán vallásbeli, egyedül lélekismeretre ható akadályul szolgál, ismételt nyilat­kozása’ ellenére, jobban akarta az ellenfél tudni és érteni a’ szónoknak szavait, mint ő maga; és örvend­ve ezen véletlenül nyerni vélt fegyveren, a' következő szólók, rendszerint ezen fölkapott okot hozák föl ál­lításaik’ igazolására. Más részről igen mulattató volt befejezésül szemlélhetni, midőn az állandó törvényszék’ főtagjait: 1 elnököt, 4 ülnököt , mosolygás - és bo­­szankodásokkal vegyült tréfa-lárma közt, több oldal— rali deprecatiok után , alig tudok összeszerkeztetni: Beöthy Károly’ elnöklete alatt, gr. Haller Sándor, Thurzó János, Nagy József és Csengeri Antal tábla— birákból Ekkor is nagy részint ott nem lévőket és o­lyanokat nevezőnek ki, kikről igen hihető, hogy a’ XIXdik században ezen bíróságot el nem fogadják, a’ mint is, közhír szerint, az elnök és 2 első ülnök, mind hárman katholikusok, a­ tisztes provinciát sze­rencsésen leköszönték. Ezen törvényszék felől többen előlegesen nyilvá­­nyitották , hogy nem sok sikert reménytenek tőle. Különös dolog volna is az igaz, ha a’ magyar apostoli Fölség alatt, a­ katholikus egyházi fér­fiut, azért, mert lelkiismeretes kötelességét teljesíti, mindenétől meglehetne fosztani a’ rárótt 600 ezüst forint’ an­­nyiszor­ mennyiszeri megvétele által. Egy két jegyzet Vasmegyéjiek , a hath. nő­ reversalis nél­küli vegyes hészasséigénnak meg nem tildatása fö­lött , közgyűlési tajléicskozéssárá. E vegyes házasság’ ügye mindennap közér­­dekübbé válván, sőt a’ katholikus pap ellen, ha nőkivétel, reversalist nem adó evangélikussal ösz­­szeketésekor az áldást megtagadja, Pestmegye által mint törvénysértő ellen hatszáz forint büntetési ke­reset is rendeltetvén, óhajtottam valamelly törvény­hat­ó­sság’ közgyűlésén jelentegetésemet, ha mikor tán ez a’ mondott ügyet tanácskozása’ tárgyául szin­te fölvenné. Óhajtottam, hogy mind a’ két rész­ről fölhozandó okok által minél helyesb meggyőző­dést szerezzek magamnak, ’s evangélikus polgár­­társinknak, kik közül többeket, velők közelebb ismeretségben lévén, szép tulajdonik ’s nemes jel­­lemekrőli meggyőződésemben én is telkemből tiszte­lek , igazságtalanságot még hibából ’s csak gondo­latomban se tegyek, — de a' kathol. papságot se rójam meg szinte még csak gondolatomban is olly lépéséért, mellyre neki tán joga vagyon. Illy tű­nődéssel léptem mult dec. 4kén megyénk’ közgyű­lésébe is 11 óra előtt,’s épen akkor folyt ott már az érintett tárgyról a' vitatkozás, melly is csak dél­esti 21 -6 óra után végződött, bizonyosan még to­vább is tartandó, ha többeket részint a’ tanácsko­zásnak szokott időnél úgy is már tovább húzódása, részint a’ többségnek a' kathol. papság tettét nem törvény elleninek, sőt jogszerűnek elismerésére elő­re látott úgy sem birhatása a’ szólástól vissza nem tartott volna. Határozattá nyilatkoztatott tehát, hogy a' kathol. papság’ tette, — t. i. a’ fönforgó eset­ben a’ házassági áldás' megtagadása — valóban törvénysértés , az 1647 : 14 tczikknél fogva hat­száz sor. büntetésre keresendő, 'stb. Engem azon­ban a’ végzésre fölhordott okok ki nem elégítettek, 's igy azon kisebb szám közt maradtam, mellynek egyedei előtt a' kath. papságot terhelő végzésnek törvényes alapja még nem világos. Minthogy ez ügy nem csak megyénket érdekli, hanem közér­dekű az egész hazában, úgy hiszem, igen czél­­szerű a’ végzés­ törvényessége ellen harczoló oko­kat is közzé tenni, ’s a’ közvélemény’ bíróságának azokat is eleibe terjeszteni, mert a’ közvélemény is csak a’ mind két részre fölhozható minden ok­ meg­hallgatása után követelhet magának nagyobb tisz­teletet. Ugyan azért megyénk’ közgyűlésének ez ügyben tett határozatát kivivő szónokink’ okosko­dására itt néhány észrevétellel felelni nem tartom véteknek. — A’ vegyes házasságoktóli áldás-megtagadással az 1791 ki 26. t. ez. 15 §jának ime szavait „quibus, t. i. mixtis matrimoniis , impedimenta quaepiam quocunque sub praetextu in cont­rar unii ponere cautum esto" mondják sértetni, ’s okoskodásukat igy szerkesztik : re’ törvény a’ vegyes házasságo­kat akadályozni tiltja; már pedig azt kérdem: a’

Next