Egyházi Tudósítások - függelékül a Religio és Neveléshez, 1841. 1. félév (2-26. szám)
1841-03-21 / 12. szám
véti a’ katholika egyházon ejtett mély sérelmeket, tisztán meg tudja egyeztetni a’ katholika hit’ vegyes házasságbeli elveit nem csak a' status’ állásával, hanem még az ottan uralkodó evangelika vallás’ jogaival is. Változékony árnyéklatul szolgált egy részről az, hogy a' föntisztelt kanonok urnak bizodalmas őszinteséggel hangzó ajkairól lekapva azon eszmét, miszerint az áldás-tagadás tisztán vallásbeli, egyedül lélekismeretre ható akadályul szolgál, ismételt nyilatkozása’ ellenére, jobban akarta az ellenfél tudni és érteni a’ szónoknak szavait, mint ő maga; és örvendve ezen véletlenül nyerni vélt fegyveren, a' következő szólók, rendszerint ezen fölkapott okot hozák föl állításaik’ igazolására. Más részről igen mulattató volt befejezésül szemlélhetni, midőn az állandó törvényszék’ főtagjait: 1 elnököt, 4 ülnököt , mosolygás - és boszankodásokkal vegyült tréfa-lárma közt, több oldal— rali deprecatiok után , alig tudok összeszerkeztetni: Beöthy Károly’ elnöklete alatt, gr. Haller Sándor, Thurzó János, Nagy József és Csengeri Antal tábla— birákból Ekkor is nagy részint ott nem lévőket és olyanokat nevezőnek ki, kikről igen hihető, hogy a’ XIXdik században ezen bíróságot el nem fogadják, a’ mint is, közhír szerint, az elnök és 2 első ülnök, mind hárman katholikusok, a tisztes provinciát szerencsésen leköszönték. Ezen törvényszék felől többen előlegesen nyilványitották , hogy nem sok sikert reménytenek tőle. Különös dolog volna is az igaz, ha a’ magyar apostoli Fölség alatt, a katholikus egyházi férfiut, azért, mert lelkiismeretes kötelességét teljesíti, mindenétől meglehetne fosztani a’ rárótt 600 ezüst forint’ annyiszor mennyiszeri megvétele által. Egy két jegyzet Vasmegyéjiek , a hath. nő reversalis nélküli vegyes hészasséigénnak meg nem tildatása fölött , közgyűlési tajléicskozéssárá. E vegyes házasság’ ügye mindennap közérdekübbé válván, sőt a’ katholikus pap ellen, ha nőkivétel, reversalist nem adó evangélikussal öszszeketésekor az áldást megtagadja, Pestmegye által mint törvénysértő ellen hatszáz forint büntetési kereset is rendeltetvén, óhajtottam valamelly törvényhatósság’ közgyűlésén jelentegetésemet, ha mikor tán ez a’ mondott ügyet tanácskozása’ tárgyául szinte fölvenné. Óhajtottam, hogy mind a’ két részről fölhozandó okok által minél helyesb meggyőződést szerezzek magamnak, ’s evangélikus polgártársinknak, kik közül többeket, velők közelebb ismeretségben lévén, szép tulajdonik ’s nemes jellemekrőli meggyőződésemben én is telkemből tisztelek , igazságtalanságot még hibából ’s csak gondolatomban se tegyek, — de a' kathol. papságot se rójam meg szinte még csak gondolatomban is olly lépéséért, mellyre neki tán joga vagyon. Illy tűnődéssel léptem mult dec. 4kén megyénk’ közgyűlésébe is 11 óra előtt,’s épen akkor folyt ott már az érintett tárgyról a' vitatkozás, melly is csak délesti 21 -6 óra után végződött, bizonyosan még tovább is tartandó, ha többeket részint a’ tanácskozásnak szokott időnél úgy is már tovább húzódása, részint a’ többségnek a' kathol. papság tettét nem törvény elleninek, sőt jogszerűnek elismerésére előre látott úgy sem birhatása a’ szólástól vissza nem tartott volna. Határozattá nyilatkoztatott tehát, hogy a' kathol. papság’ tette, — t. i. a’ fönforgó esetben a’ házassági áldás' megtagadása — valóban törvénysértés , az 1647 : 14 tczikknél fogva hatszáz sor. büntetésre keresendő, 'stb. Engem azonban a’ végzésre fölhordott okok ki nem elégítettek, 's igy azon kisebb szám közt maradtam, mellynek egyedei előtt a' kath. papságot terhelő végzésnek törvényes alapja még nem világos. Minthogy ez ügy nem csak megyénket érdekli, hanem közérdekű az egész hazában, úgy hiszem, igen czélszerű a’ végzés törvényessége ellen harczoló okokat is közzé tenni, ’s a’ közvélemény’ bíróságának azokat is eleibe terjeszteni, mert a’ közvélemény is csak a’ mind két részre fölhozható minden ok meghallgatása után követelhet magának nagyobb tiszteletet. Ugyan azért megyénk’ közgyűlésének ez ügyben tett határozatát kivivő szónokink’ okoskodására itt néhány észrevétellel felelni nem tartom véteknek. — A’ vegyes házasságoktóli áldás-megtagadással az 1791 ki 26. t. ez. 15 §jának ime szavait „quibus, t. i. mixtis matrimoniis , impedimenta quaepiam quocunque sub praetextu in contrar unii ponere cautum esto" mondják sértetni, ’s okoskodásukat igy szerkesztik : re’ törvény a’ vegyes házasságokat akadályozni tiltja; már pedig azt kérdem: a’