Egyházi Tudósítások - függelékül a Religio és Neveléshez, 1841. 2. félév (1-26. szám)

1841-07-18 / 3. szám

19 eme’ gyönyörű kérdései: Mi a czélja a nevelés­nek ? mi köze s lényeges kötelességei vannak a­ gyermeknevelőnek , különösen pedig a­ hittanitó­­nak templomban, iskolában és közéletben? mi a tisztje e pontban az iskola helybeli és kerületi igazgatónak ? melly után s mi eszközökkel jut­hatni legbiztosban azon czélhoz , mellyet a­ neve­lésnek szülnie kell, miben áll a’ mostani házi, különösen vallásos nevelés, mi a természete,­­s mint kell ezt miután nem legjobb lábon áll, czél­­szerű­enűl megfejtvék; hallom, néhány igen szép fe­lelet érkezék; a’lelkes főpap most foglalkodik a’ fele­letek' vizsgálatával, ’s a’megnevezetesbeket egész ter­­jedelmekben, a’ többit kivonatban önköltségén nyo­­matandja ki. Barkóczy ő méltósága, mint kérdéseiből kitetszik, a' legőszintébb barátja azon ügynek, mel­lyel mint korunk' fő föladatát emlegetnek ezrenkint a’ hazafiak, a' népnevelésnek; igen,ő őszinte barátja a' gyermekeknek, kiknek jövendőjén egész valója csü­gg. Láttam őt gondom alá bizott gyermekek' körében, tapasztalán­, hogy atyailag szereti őket 's gyöngéd gyermekileg viszont szerettetik ; csak ügy- 's gyer­mekszeretete szülhető a’ fönebbi kérdéseket. — De nem csak a’ gyermekek’ java­­s boldogsága fekszik jó püspökünk’ szivén, ő minden gondja alatti hivei­­nek atyja; látták őt már a’ fejérváriak vigasztaló an­gyalként betérni a’szalmafedte kalibába, hogy a’ szü­letése óta szegény, szerencsétlen, a’ szó’legszorosb értelmében nyomom koldus aggot a’ kivánt bérmálás szentségében részesítse; igenis ott nyugtatá ő meg a’ kesergő szenvedőt, hol a’ felebaráti szeretet hosszú évek­ során át könyörületből védi téli hideg, és nyári meleg ellen a’ magával jót tehetlent; örömkönyükkel köszönő főpapi kegyességét a’ nyomom, és ő könyüivel igazolá, milly örömmel vigasztalja a’ szomorút! mind­két részrőli könyük meghatónak bennünket. — Jelenleg a' magyarok közötti miveletlenséget’s vadságot tanú­sító iszonyú káromkodás és iszákosság ellen intézke­dik. Lelkes buzgalma hozott is már létre egy Magyar­­országban első mért­ékletess­égi és káromkodás elleni egyesületet, melly ünnepélyesen nem alakult ugyan meg, de önadta szabályoknál fogva is ünnepé­lyesen jövő vasárnap hatni induland, miről aztán bő­vebben. Felső várasi plébános és esperes Krizsán, mint az egyesület’ leendő elnöke’ ’s két segédje­, Nyári és Venus urak’, buzgalma a’ legüdvösb sikerrel biztat, ’s azon édes reménynyel kecsegtet, hogy 20 buzgalmok szerte a' hazában viszhangra találand, minek annál is inkább örvendenénk, mert mindenütt haladás és világosodottság a' magyarok’ ajkain, holott e’ két bűn felsőbb 's alsóbb osztályokban kisebb nagyobb mértékben uralkodván, sötétséget's vastag tudatlansá­got árul el. — Ő méltósága a’ legközelebb múlt két vasárnapon megyéjébeni híveit látogatá,­­s előbb ugyan Perkátán törvényes egyházi szemlét (scanonica visitatio) tartott, aztán pedig Szaáron a’ bérmálás’ szentségét szolgáltató ki, mindenütt maga után hagyván nyája’ szivében az irántai hála’, tisztelet­ és szeretet’ ger­­jedelmeit. — Az újonnan kinevezett kanonokok, Petrik és Korizmics, tegnap iktattattak székeikbe. Gasparich Lilit. — Rozsnyóról. Visszaemlékezés a’ rozsnyói iskoláiban létezett vallásos nevelés’ rendszerére, s annak ugyanott jelenkori folytatása. Rozsnyó jelenleg püspöki városról a’történetek’ lánczsora mint „villa regalisról“ csak a’XIII század’végső tizedében emlékezik, midőn azt III András akkori királyunk Lodomér nevű esztergomi érseknek 1291 ben tiszti utód­jaira szállandót adományozó. Hogy eme’ főpap hívei­ boldogitásáról, ’s igy az iskolának itteni fölállításáról atyailag gondoskodók, magas szent hivatásánál fogva kész vagyok elhinni; mindazáltal mivel annak valódi eredetét ’s további bontakozásait a’ múltnak kiirthatlan moha még eddig fedi, ugyanannak csak az 1659 ben közbejött újjá születését említhetem itten kellő bizo­nyossággal. Ez időben azon nevelő intézetnek kormányát zom­­bori Lippay György szinte esztergomi érsek a’ jesuita­­rend’ azon egyéneire bizá, kikről verulami Baco azt, mit egykor Agesilaus Pharnabasusról, magasztalólag mondó: „minthogy illy jeles vagy, vajha a’ miénk lennél! “ Ezen rendnek még az ellenzőktől is elismert egyik kitűnő érdeme a­ vallásos nevelésnek honosított rendszere, minek következtében az itt gondjok alá bizott iskolában az úgy nevezett „Maria’ társulata ”— Sodalitium Marianum — általok alapittatott meg, mel­lyel Rácz Ferencz a’ kérdéses szerzetnek akkori fő­­kormányzója’ kérelmére a’ romai sz. szék máj. 16kán 1749 ben kelt oklevelénél fogva megerősite. Lényeges czélja volt: a’ növendékek’hajlékony sziveibe a' kath. hit iránti szeretetet , szilárdságot csöpögtetni — Mária­ tiszteletét gyarapítani — az elöljárókhoz annyira kívánatos engedelmességre bírni az emberiség.

Next