Elektromos Híradó, 1983 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

A Budapesti Elektromos Művek dólg.. ak üzemi lapja 1983. JANUÁR ÁRA: 2,50 Ft IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM A Csepel-Észak alállomás üzem­behelyezése Az Elektromos Híradó decemberi száma rövid cikk­ben közölte az alállomás üzembehelyezését. Lapzárta nem tette lehetővé a Dél-pesti Üzemigazgatóság mun­kájának ismertetését a 10 kV-os kábelkivezetésekkel kapcsolatosan. A beruházási költsége 14 mFt. A tervet az Üzemigazgatóság tervezési csoportja ké­szítette. A helyszíni bejárásnál kiderült, hogy a ha­gyományos kábelfektetés földárokba csak nehezen va­lósítható meg. A szakirodalom áttekintése után sem lettünk okosabbak. Javaslat született az eddig még nem alkalmazott ká­belcsatornára. A csatornába elhelyezett kábelek me­chanikai sérülések ellen védettek. Új kábelek utánhú­­zása, meglevők esetleges javítása еду-két fedlap le­emelésével könnyen megvalósítható. Az összekötők he­lyét a fedlapon jól láthatóan meg lehet jelölni. A hordalékos, salakos talajt, agresszivitása miatt cse­rélni kellett volna, ami kezelés szerint hasonló költ­séget emészett volna fel, mint a betoncsatorna. Az épületelemgyár többszöri tárgyalás után vállalta, hogy az általunk javasolt elemeket és fedlapot júniusra le­gyártja. Legfőbb akadály, hogy új sablont kell készíteni, de csak egyenes elemet készítenek, ívet nem gyártanak. Az íveket helyszíni betonozással kell elkészíteni. A betonelem 100X300X300 cm-es U profil, 125\12­X300 cm fedlappal. A kábellétra — szintén egyedi tervezés — a két ol­dalfalon került elhelyezésre, egymástól 150 cm távol­ságra. A kivitelezés a hálózatszerelési osztály feladata volt. A munkaterület bejárásánál elképedve tapasztaltuk, hogy milyen feladatra vállalkoztunk. A terep rendkívül egyenetlen, egyes helyeken 4—5 méter gödör, másutt ugyanolyan méretű domb, 3 va­sútkeresztezés, 1 vasúti híd, egy 19 méter széles főút­vonal keresztezte a létesítendő kábelek nyomvonalát. Az út és vasút alatti átsajtolásnál mínusz 260 cm korona magasságot írt elő a MÁV, ami 5 m mély in­dítóakna kiásását jelentette. A vasutak alatt 2 db 800 mm -es acélcső került átsajtolásra, a KÖVIZIG ki­vitelezésében. A munka mintegy 80%-a mélyépítési és nem vil­lanyszerelő tevékenység volt. A kivitelezés megkezdé­sekor egymás után jelentkeztek a gátló körülmények. Bár közműegyeztetett terv alapján dolgoztunk, ta­láltunk a tervben nem jelzett gáz- és vízcsövet, kis- és középfeszültségű kábeleket. Szerencsére a közmű­veket a vízcső kivételével nem sértettük meg. A betonelemeket — Épületelemgyár — az ígért ha­táridőre nem készítette el, a szállítás akadozott, hát­ráltatva ezzel a folyamatos munkát. Egyetlen ígéret volt biztos: az anyagbeszerzési osz­tályé. Szinte kivétel nélkül minden anyagot határidőre rendelkezésünkre bocsátottak. Rengeteg nehézség árán, melyek részletezésére itt nincs lehetőség, elkészült a kábelcsatorna, valamint a kábelfektetés 95%-barl, és december 22-én feszültség alá kerültek a 10 kV-os kábelek. A fennmaradó mun­kálatok az üzemeltetést nem gátolják. (70 db fedlap elhelyezése). A munkálatok során megmozgattunk kb 4500 köb­méter földet, felhasználtunk 9770 fm 10 kV-os földká­belt, 1035 fm betonelemet. A kivitelezésben jelentős szerepe volt a hálózatsze­relési osztályon kívül a tervezési-, valamint a gépjár­mű csoportnak. Név szerint nem említünk meg senkit, mert az ott dolgozók és közreműködők tudásuk legja­vát adták a terv határidőre való teljesítése érdekében. Mercs Ferenc a Csepel-Észak üzembehelyezése során KALLÓS JÓ­ZSEF vezérigazgató az alábbiakat mondotta: „A Csepel—Észak 120 10 kV-os állomás létesítését a budapesti 10 kV-os energiaellátási területi hálózat fej­lesztésének távlati terve irányozta elő. Az alállomás feladata a Csepel-sziget és Pesterzsébet egy része 10 kV-os fogyasztóinak folyamatos villamosenergia ellá­tása. Ezen belül is kiemelkedően fontos a csepeli la­kótelepek üzembiztos ellátása. Az állomás üzembehelyezésével lehetőség nyílik a térségben még meglevő, elavult 30 kV-os hálózat fel­számolására, így a mintegy 18 MW terhelést jelentő csepeli Papírgyár 10 kV-os feszültségszintre történő áttérésére. Az állomás elhelyezését, kapcsolódását a 120 kV-os hálózathoz a Csepel—Észak 120/10 kV-os állomás léte­sítési tervtanulmánya határozta meg.” Az egy gyűjtősínes, 120 kV-os, szabadtéri kapcsoló­berendezés táplálását a Csepeli Vasmű és a pesterzsé­beti állomásokat összekötő 120 kV-os távvezeték fel­hasításával biztosítottuk. Az állomást az iparági típus előírásoknak megfelelően 2X63 MVA teljesítményű 120/10 kV-os transzformátorral, könnyűszerkezetes, csarnok rendszerű épületben elhelyezett egygyűjtősí­­nes, előregyártott, 10 kV-os kapcsolóberendezéssel lé­tesítettük. Az állomáshoz a 2 db 1000 A-es papírgyári, 10 kV-os összeköttetésen kívül 40 db 10 kV-os kábel csatlakoztatható. A megvalósítást nehezítette, hogy a már megkez­dett állomás 120 kV-os távvezeték védelmét a tőkés import csökkentése érdekében 1981-ben módosítani kellett. A népgazdasági érdekből fakadó átalakításokat csak a partner vállalatok rugalmas hozzáállásával és kellő segítségével tudtuk végrehajtani, így köszönet illeti meg az ERŐTERV-et a soron kívüli áttervezésekért, a VERTESZ-t a készülékek rendelkezésre állásától függő rugalmas kivitelezésért, az MVMT-t és ezen be­lül az OVTÁSZ-t és az OVRAM-ot a hiányzó készü­lékek biztosításában nyújtott segítségért, az OVIT-ot, a 120 kV-os csatlakozás elkészítéséért, a folyamatos — a vállalt összeghez képest olcsóbb — jó munkáért.” Hozzászólásában dr. Kara Antal, a VERTESZ mű­szaki igazgatóhelyettese köszönte meg a kölcsönös se­gítséget, mely zökkenőmentes munkát biztosított. A közreműködők közül kiemelte az ELMÜ beruházási főosztályának segítőkészségét. Ruttkai Zsigmond, az MVMT beruházási igazgatója örömét fejezte ki, hogy az alállomás a tervezett 27—28 hónap helyett két év alatt üzembehelyezésre kerülhe­tett. Gratulált ahhoz is, hogy a beruházáso­knál al­kalmazott centralizálás eredményeként ez a beruházás is olcsóbb lett.

Next