Elektromos Híradó, 1983 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
A Budapesti Elektromos Művek dólg.. ak üzemi lapja 1983. JANUÁR ÁRA: 2,50 Ft IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM A Csepel-Észak alállomás üzembehelyezése Az Elektromos Híradó decemberi száma rövid cikkben közölte az alállomás üzembehelyezését. Lapzárta nem tette lehetővé a Dél-pesti Üzemigazgatóság munkájának ismertetését a 10 kV-os kábelkivezetésekkel kapcsolatosan. A beruházási költsége 14 mFt. A tervet az Üzemigazgatóság tervezési csoportja készítette. A helyszíni bejárásnál kiderült, hogy a hagyományos kábelfektetés földárokba csak nehezen valósítható meg. A szakirodalom áttekintése után sem lettünk okosabbak. Javaslat született az eddig még nem alkalmazott kábelcsatornára. A csatornába elhelyezett kábelek mechanikai sérülések ellen védettek. Új kábelek utánhúzása, meglevők esetleges javítása еду-két fedlap leemelésével könnyen megvalósítható. Az összekötők helyét a fedlapon jól láthatóan meg lehet jelölni. A hordalékos, salakos talajt, agresszivitása miatt cserélni kellett volna, ami kezelés szerint hasonló költséget emészett volna fel, mint a betoncsatorna. Az épületelemgyár többszöri tárgyalás után vállalta, hogy az általunk javasolt elemeket és fedlapot júniusra legyártja. Legfőbb akadály, hogy új sablont kell készíteni, de csak egyenes elemet készítenek, ívet nem gyártanak. Az íveket helyszíni betonozással kell elkészíteni. A betonelem 100X300X300 cm-es U profil, 125\12X300 cm fedlappal. A kábellétra — szintén egyedi tervezés — a két oldalfalon került elhelyezésre, egymástól 150 cm távolságra. A kivitelezés a hálózatszerelési osztály feladata volt. A munkaterület bejárásánál elképedve tapasztaltuk, hogy milyen feladatra vállalkoztunk. A terep rendkívül egyenetlen, egyes helyeken 4—5 méter gödör, másutt ugyanolyan méretű domb, 3 vasútkeresztezés, 1 vasúti híd, egy 19 méter széles főútvonal keresztezte a létesítendő kábelek nyomvonalát. Az út és vasút alatti átsajtolásnál mínusz 260 cm korona magasságot írt elő a MÁV, ami 5 m mély indítóakna kiásását jelentette. A vasutak alatt 2 db 800 mm -es acélcső került átsajtolásra, a KÖVIZIG kivitelezésében. A munka mintegy 80%-a mélyépítési és nem villanyszerelő tevékenység volt. A kivitelezés megkezdésekor egymás után jelentkeztek a gátló körülmények. Bár közműegyeztetett terv alapján dolgoztunk, találtunk a tervben nem jelzett gáz- és vízcsövet, kis- és középfeszültségű kábeleket. Szerencsére a közműveket a vízcső kivételével nem sértettük meg. A betonelemeket — Épületelemgyár — az ígért határidőre nem készítette el, a szállítás akadozott, hátráltatva ezzel a folyamatos munkát. Egyetlen ígéret volt biztos: az anyagbeszerzési osztályé. Szinte kivétel nélkül minden anyagot határidőre rendelkezésünkre bocsátottak. Rengeteg nehézség árán, melyek részletezésére itt nincs lehetőség, elkészült a kábelcsatorna, valamint a kábelfektetés 95%-barl, és december 22-én feszültség alá kerültek a 10 kV-os kábelek. A fennmaradó munkálatok az üzemeltetést nem gátolják. (70 db fedlap elhelyezése). A munkálatok során megmozgattunk kb 4500 köbméter földet, felhasználtunk 9770 fm 10 kV-os földkábelt, 1035 fm betonelemet. A kivitelezésben jelentős szerepe volt a hálózatszerelési osztályon kívül a tervezési-, valamint a gépjármű csoportnak. Név szerint nem említünk meg senkit, mert az ott dolgozók és közreműködők tudásuk legjavát adták a terv határidőre való teljesítése érdekében. Mercs Ferenc a Csepel-Észak üzembehelyezése során KALLÓS JÓZSEF vezérigazgató az alábbiakat mondotta: „A Csepel—Észak 120 10 kV-os állomás létesítését a budapesti 10 kV-os energiaellátási területi hálózat fejlesztésének távlati terve irányozta elő. Az alállomás feladata a Csepel-sziget és Pesterzsébet egy része 10 kV-os fogyasztóinak folyamatos villamosenergia ellátása. Ezen belül is kiemelkedően fontos a csepeli lakótelepek üzembiztos ellátása. Az állomás üzembehelyezésével lehetőség nyílik a térségben még meglevő, elavult 30 kV-os hálózat felszámolására, így a mintegy 18 MW terhelést jelentő csepeli Papírgyár 10 kV-os feszültségszintre történő áttérésére. Az állomás elhelyezését, kapcsolódását a 120 kV-os hálózathoz a Csepel—Észak 120/10 kV-os állomás létesítési tervtanulmánya határozta meg.” Az egy gyűjtősínes, 120 kV-os, szabadtéri kapcsolóberendezés táplálását a Csepeli Vasmű és a pesterzsébeti állomásokat összekötő 120 kV-os távvezeték felhasításával biztosítottuk. Az állomást az iparági típus előírásoknak megfelelően 2X63 MVA teljesítményű 120/10 kV-os transzformátorral, könnyűszerkezetes, csarnok rendszerű épületben elhelyezett egygyűjtősínes, előregyártott, 10 kV-os kapcsolóberendezéssel létesítettük. Az állomáshoz a 2 db 1000 A-es papírgyári, 10 kV-os összeköttetésen kívül 40 db 10 kV-os kábel csatlakoztatható. A megvalósítást nehezítette, hogy a már megkezdett állomás 120 kV-os távvezeték védelmét a tőkés import csökkentése érdekében 1981-ben módosítani kellett. A népgazdasági érdekből fakadó átalakításokat csak a partner vállalatok rugalmas hozzáállásával és kellő segítségével tudtuk végrehajtani, így köszönet illeti meg az ERŐTERV-et a soron kívüli áttervezésekért, a VERTESZ-t a készülékek rendelkezésre állásától függő rugalmas kivitelezésért, az MVMT-t és ezen belül az OVTÁSZ-t és az OVRAM-ot a hiányzó készülékek biztosításában nyújtott segítségért, az OVIT-ot, a 120 kV-os csatlakozás elkészítéséért, a folyamatos — a vállalt összeghez képest olcsóbb — jó munkáért.” Hozzászólásában dr. Kara Antal, a VERTESZ műszaki igazgatóhelyettese köszönte meg a kölcsönös segítséget, mely zökkenőmentes munkát biztosított. A közreműködők közül kiemelte az ELMÜ beruházási főosztályának segítőkészségét. Ruttkai Zsigmond, az MVMT beruházási igazgatója örömét fejezte ki, hogy az alállomás a tervezett 27—28 hónap helyett két év alatt üzembehelyezésre kerülhetett. Gratulált ahhoz is, hogy a beruházásoknál alkalmazott centralizálás eredményeként ez a beruházás is olcsóbb lett.