Elektromos Híradó, 1987 (13. évfolyam, 1-11. szám)

1987-01-01 / 1. szám

Napirenden • • • Napirenden ... Napi­ renden... Napirenden ... Napirenden ... Napirend en... Napirenden... Napirenden... Az egész társadalomban nagyobb rendre és fegyelemre van szükség A címként kiemelt idézet a Központi Bizottság no­vemberi határozatából származik. Ez a dokumentum [kritikusan szól az MSZMP XIII. kongresszusa óta el­telt húsz hónapról. Megállapítja, hogy az elfogadott program végrehajtása egyenetlen, a követelményeikhez képest főként a gazdasági építő munkában mutatkozik elmaradás. Ezért hangsúlyozza, hogy a legfontosabb feladat a korábban meghatározott tervelőirányzatok megvalósítását szolgáló szemléleti és cselekvési egység megteremtése, a társadalmi aktivitás kibontakoztatá­sa. Mindennek érdekében, mit kell nekünk tennünk? E kérdésre ezúttal vállalatunk öt párttisztségviselőjé­­itől kértünk választ. Elsőként Fehér László, az ötös a­lapszervezet titkára fejtette ki a téma kapcsán gon­­dolatait: A taggyűléseken mi részletesebben elemeztük saját munkánkat, igyekeztünk kialakítani egységes álláspon­tot. Eszerint a jövőben udvariasabb bánásmóddal, az üzemzavarok számának és időtartamának csökkenté­sével szeretnénk némiképp ellensúlyozni az emberek gazdasági gondok miatti rossz hangulatát Ezenkívül konkrét termelési feladatokat határozunk meg a magunk számára. (Kijelöltünk a végrehajtá­sért felelő személyeket is!) Gondolok itt a hálózati vesz­teség csökkentésére és a szerelési munkákra egyaránt. Ez nem kis feladat, hiszen míg a különféle vezeté­keink hossza egyre nő, addig az ezek karbantartásá­ra hivatott személyzet száma jó esetben is csak válto­zatlan marad. Tertsch András, az észak-pestiek vállalásairól szólt: — Én mindenekelőtt azt emelném ki, hogy a KB először is magával szemben volt kritikus. Egyáltalán nem takargatta hibáit és rámutatott a felsőbb párt­szerveknél mutatkozó hiányosságokra is. Ezt a szem­léletet­­kel­l átvennünk! Mindenekelőtt a saját portán­kon csinálunk rendet, a pártfegyelem növelésével! Nagyon fontos dolognak tartom azt is, hogy dolgo­zóink a lehető legszélesebb körben megismerkedje­nek ezzel a dokumentummal Ezért az irányelveket sa­ját szavainkkal, megfelelő magyarázatokkal kiegészít­ve mondjuk majd el A sikeres teljesítés érdekében pedig a párttagokon keresztül igyekszünk megnyerni­­gazdasági vezetőket és más­­társadalmi szervezetek képviselőit egyaránt Biztos vagyok abban, hogy megértjük egymást, hi­szen közösek az érdekeink.­­ Úgy gondolja, hogy a­­tömegszervezetek feladata meghatározott gazdasági célok érdekében mozgósítani? — Természetesen nem részletekbe menően, csak a lényegi csomópontokat megragadva értem ezt. De a jövőben igenis meg kell akadályoznunk hálózatok in­dokolatlan lecserélését! A pénzt pedig oda kell cso­portosítani, ahol a legnagyobb hálózati veszteséget okozó, kis keresztmetszetű szabadvezetékek vannak, s ahol a legtöbb fogyasztó veszi igénybe szolgáltatá­sunkat. A hetes alapszervezet titkára, Kovács Miklós, először az „új” határozat kapcsán is egy régi nézetének adott hangot: — Meggyőződésem, hogy a tulajdonosi szemlélé­t erő­sítése nélkül nem érhetünk el hosszabb távon ered­ményeket. Valamennyi dolgozónknak az­t kell éreznie, hogy az övé is ez a vállalat! — Hogyan lehetne ezt elérni? — Nehéz kérdés. De személyes tapasztalatom azt mutatja, hogy korántsem reménytelen közelebb kerül­ni ehhez az állapothoz. Gazdasági vezető vagyok. Szük­ség esetén alkalmaznom kell —úgymond — kemény eszközöket is, de hosszabb távon a „kérést”, a fel­adatok megbeszélését célravezetőbbnek­­láttam. An­nál is­­inkáb­b mert anyagi lehetőségeink eléggé kor­látozottak. Ezért mégin­kább fölértékelődik az emberi tényező szerepe.­­• Régóta napirendem van már ez a kérdés. Miért nem sikerült még a munkafegyelmet megszilárdítani? — Nem szabad, kizárólag a végrehajtás utolsó lép­csőfokára mutogatni! Szerintem ha egy becsületes sze­relő jól el van látva anyaggal megfelelő szerszámok­kal és­­tudja, hogy hol, mit és mennyiért kell meg­csinálnia, az teljesíti a feladatát. Ami pedig a múltat és a jelent illeti: hetvenkiilec óta dolgozom a jelen­legi beosztásomban s ez idő alatt határozott fejlődést tapasztaltam. Nagyobb rend van a közterületeiken, és például italozás miatt már évek óta senkit sem kel­lett felelősségre vonnom. Barabás Miklós, a nyolcas alapszervezet nevében mondta el a véleményét: — Úgy látom, hogy ezelőtt húsz évvel egy párttag­jelölt nagyobb megtiszteltetésnek vette, ha bekerülhe­tett a sorainkba­, mint ma. Mert csak a munkában és a közéletben igazán élenjárókat vettük föl. Ezért a jövőben erősíteni kívánjuk a fegyelmet minden téren, hiszen ha saját magunk közt nem tudunk rendet tar­tani, hogyan várhatnánk azt el másoktól?! — Tehát, ez csak elhatározás kérdése? — Sajnos nem.. Mert előfordul az is, hogy a lassú tempó, vagy a nem kívánatos magatartás oka például a munkát akadályozó anyaghiány. Hiszen csak azt tudja fölszerelni a dolgozó amit­­megkap. De ez már leggyakrabban nem is az ELMÜ hibájából van így: ebben a hazai vállalatok késedelmes szállításától az importkorlátozásig sok minden közrejátszik. Nincs szükségünk olyan dolgozókra sem akik csak — úgymond — belépnek, meg kilépnek. Már a felvétel­nél jobban megnézzük, hogy ki az, aki az Elektromos Műveknél kíván dolgozni s ugyanakkor az eddigiek­nél pontosabban tájékoztatjuk, hogy mit várunk el tőle és mennyiért. Természetesem sok­­tekintetben azonosak az elvi ten­nivalók az egyes munkaterületeken. Görbicz Gyula, a kilences alapszervezet titkára ezért — egyetértve az eddig elhangzottakkal — egyéb tennivalókra is föl­hívta a figyelmet: — Felelősséggel, közérthetően és szükség esetén magyarázatokkal együtt kell megismertetnünk az em­berekkel a Központi Bizottság e határozatát. Ugyan­akkor az információk visszafelé áramlásában is némi­képp új utat­­kell j­álnunk. Az emberek véleményé­nek teljes egészében el kell jutniuk a felsőbb szer­vekhez és a tömegtájékoztatáshoz! Mert ma a sajtó­tól sem azokra a­­kérdésekre kapnak —­­kapunk — választ, amelyek mindennapi gondjaink során fölme­rülnek bennünk. — Milyen célokat tűzött maga elé a pártszervezet? — Mindazok mellett, amelyeket az előttem szólók már elmondtak mi a személyzeti munkánkat kíván­juk nagy mértékben javítani. De talán fogalmazhatok úgy is, hogy szerintem az egész vállalatnál jóval erő­sebben kellene­­hallatnia a pártnak a szavát, a ká­derek kiválasztásakor és cseréjekor egyaránt! Ezen­kívül, a jó példa erejét sem szabad lebecsülnünk. De ha valakik az átlagnál többet tesznek le az asztalra, — mint például üzemmérnökségünk szocialista brigád­jai —, akkor azok­­kapjanak az eddiginél több erköl­csi és anyag elismerést is! Úgy lezárni egy ilyen beszélgetést, hogy ne marad­jon az olvasóban megválaszolatlan kérdés s ne ma­radjon a most­­megszólaltatott vezetőkben még el nem­­mondott terv, cél, gondolat — természetesn nem le­het. Ezért álljon e néhány sor befejezéseként itt ma­gának az idézett KB határozatának egy mondata. .. szilárd meggyőződésünk, hogy a rendelkezésre álló erőforrások jó hasznosításával, a fegyelmezett munká­val meggyorsíthatjuk gazdasági előrehaladásunkat.. Bajor­ Móró 3

Next