Elektromos Híradó, 1994 (49. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 1. szám
2 ELEKTROMOS HÍRADÓ Főelosztó hálózat Az üzlet(üzem)igazgatóságok jövője VI. Folytatjuk sorozatunkat, ezúttal Lőrincz Árpád főmérnök ismerteti meg az olvasókkal a Főelosztóhálózati Üzemigazgatóság munkáját, feladatait. Üzemigazgatóságunk az 1976. évi szervezetfejlesztést és a Csarnok téri nagy üzemzavart követően - 1978-ban alakult meg, igaz, akkor még üzemmérnökségnek hívták. Az üzemigazgatósági rangot 1991. évben kapta. Kényszerűen szétforgácsolt, sok telephelyű főegység volt, míg 1993-ban a korábbi "VITÉV" telephelyére költözhetett, a III. ker. Kunigunda útja 47/b alá, az Észak-budai Üzletigazgatóság szomszédságába. A különböző üzemviteli üzemek költöztetése még ma is tart, a befejezés elsősorban anyagiak függvénye. 1991-ben addig csak alállomásokkal, valamint a 120 kV-os és 30 kV-os kábelhálózattal foglalkozó üzemigazgatóság megkapta az OVIT-tól átvett 120 kV-os szabadvezeték hálózatot is, így a 46 alállomáson, a 176 km 30 kV-os és a 68 km 120 kV-os kábelhálózaton kívül a 663 km rendszerhosszúságú 120 kV-os szabadvezeték-hálózat üzemeltetését is meg kell oldania. Az üzemviteli osztály már eddig is igen magas létszáma (314 fő) mellett erre a feladatra egy önálló osztályszervezet kialakítása volt a célszerű megoldás, ezért 1994. január 1-jei hatállyal - kísérletképpen - szétválasztottuk a hálózatot a táppontoktól, és megalakítottuk a távvezetéki osztályt. Az üzemviteli kérdéskörben a legjelentősebb és pénzügyileg is legnehezebben megoldható kérdés a sóelosztóhálózati berendezések elöregedésének hatása. A 30 kV-os hálózat problémáit leszámítva - bár a Kelenföldi Hőerőmű 120 kV-os rekosntrukciójának elmaradása miatt a 30 kV-os hálózat teljes felszámolásának még a lehetősége sem látszik - az egyéb jellemző alap- és főelosztóhálózati berendezések kor szerinti megoszlását követő táblázat mutatja. A problémakör nehézségét jól illusztrálja a több mint 6 éve tartó igen jelentős anyagiakat felemésztő mérőváltó-csereprogram. Az elért eredmények ellenére a mérőváltóknak még mindig mintegy 10 százaléka VEOF 120, illetve MAOFz 120 típusú. A piaci lehetőségek kiszélesedésével természetesen megnyílt a lehetőség korszerű termékek alkalmazására is, elsősorban a 120 kV-os megszakítók és túlfeszültség-korlátozók területén történtek cserék, ott ahol az eddig beépített készülékek már semmiképpen sem feleltek meg a követelményeknek, így került a 120 kV- os hálózatba 16 db - részben ABB és részben AEG gyártmányú - SFO gázoltóközegű megszakító, valamint 15 kit fémoxid túlfeszültségkorlátozó. Hasonló lépések történtek a középfeszültségű berendezések esetében is, itt elsősorban vákuum megszakítók és fémoxid túlfeszültségkorlátozók beépítését végeztük eddig el. Az összdarabszámhoz viszonyítva azonban sajnos - csak elhanyagolható mértékben és több alállomásunkban - még mindig légnyomásos, illetve expanziós megszakítók üzemelnek. A 120 kV-os kábelhálózat 20 évnél régebbi kábelei kizárólag KWO-gyártmányúak, ezek emésztik fel a felhasznált szigetelőolajnak a döntő többségét, cseréjük középtávon mindenképpen szükséges. A 120 kV-os szabadvezeték-hálózat esetében elsősorban a Budapest területén korábban gyakran előforduló (évente 2-3) vezetékszakadások megakadályozása céljából szigetelő sodronycsere és szabványosítási programot hajtunk végre. A tartószerkezetekhez ez idáig nem nyúltunk, bár itt is több soron kívüli beavatkozás szükséges. Itt is ki kell hangsúlyoznunk, hogy ez az ország egyik legrégebbi 120 kV-os távvezeték hálózata. Villamosvédelmi rendszerünk is meglehetősen elavult, jelentős hányadban elektromechanikus relékből áll, ezeknek is több mint fele 20 évnél régebbi. Jelentősebb változásról csak a 10 és 20 kV-os leágazási védelmek esetében beszélhetünk, ahol is már a készülékek nagy része elektronikus felépítésű. Ugyanez a folyamat elindult a 120 kV-os leágazások és a 120/középfeszültségű transzformátorok esetében, ha jóval kisebb mértékben is. A korszerűsítő beavatkozás azonban lelassult, és időközben megjelentek a mikroprocesszor vezérlésű, digitális jelfeldolgozású védelmi berendezések, melyek szolgáltatások tekintetében messze felülmúlják az előbbieket. Felépítésükből következően a korszerű irányítástechnikai berendezésekkel szerves egységet alkotnak és így a továbbiakban együtt kezelendők. A jelenlegi szolgáltatási színvonal a költségek állandó emelkedése árán is csak rövid távon őrizhető meg az öregedési folyamat előrehaladtával. Stratégiailag is fel kell készülni ezen folyamat lelassítására, azaz szakítani kell azzal a több évtizedes gyakorlattal, hogy az amortizáció nagyobb részét bővítő jellegű beruházásokra fordítjuk, nem pedig felújításokra. A fentiekben a szükségesség oldaláról vázolt felújítási, revitalizációs feladatok mellett a főelosztóhálózat jelentősebb bővítése is elkerülhetetlen Kelenföld térségében a Világkiállítás és a Kelenföldi Hőerőmű bővítése kapcsán. A Kelenföldi Alállomás 120 kV-os bővítését a városrendezési tervekben előírt zárttéri kialakításnak megfelelően SFG gázszigetelésű fémtokozott kapcsolóbe- 25 20 10 fióér évnél évnél évnél alatti _____________________________régebbi régebbi régebbi________ 220/120 kV 160 MVA (db) ^IIZZ _i________2_____ 20/10 kV 63 MVA (db)__________________________2________8____ 120/10 kV 40 MVA (db) 2________9________12_______1__ 120/20 kV 40 MVA (db)__________________________________7____ 120/20 kV 24-25 MVA (db) I 8 2 1 9 4____ 120 kV-os megszakítók (kit) ~79~ 23 29 ~42 120 kV-os szakaszolók (kit) 220 44 97 60 120 kV-os mérőváltók (db) 89 114 418 317 120 kV-os kábelek (km)_______________29_____ 32,2______6,8