Elektromos Híradó, 1998 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 1. szám
Ebből következik, hogy a termék új ára a villamosenergiaárnövekedés folytán 2,5 százalékkal növekszik. A figyelmet ismét fel kell hívni, hogy az árképzés azért nem enynyire egyszerű, de az áttekinthetőség érdekében további részletek elhanyagolhatók voltak. Természetesen a valóságban a termékekbe többféle módon is beépül villamosenergia-tartalom. Nézzünk az előzőnél valamivel bonyolultabb - de életszerűbb - esetet. Elemezzünk egy másik terméket, és ezt nevezzük "B"nek. Legyen ennek a terméknek fogyasztói ára az előzőekhez hasonlóan 1000,- Ft. A "B" termékben azonban három olyan alkatrészt kell felhasználni, amelyek előállításához ugyancsak villamos energiát kellett felhasználni Nevezzük ezeket az alkatrészeket B1, B2, Вз-пак. Természetesen mindháromnak a villamos energia tartalma különböző. Legyen a villamos energia áremelés előtt a B1 alkatrész ára 150,- Ft B2 alkatrész ára 50,- Ft B3 alkatrész ára 200,- Ft A termékbe beépített - más cégek által előállított - alkatrészek ára: 400,- Ft. Az 1000,- Ft-os fogyasztói ár és az alkatrészárak különbözete 1000 - 400 - 600,- Ft, amely a végterméket előállító gyár költségeiből épül fel, és ennek egy része az ott felhasznált villamos energia is. Vizsgáljuk meg, mennyi lesz az alkatrészekben és összeszerelés során a végtermékben a villamosenergia-tartalom értéke az áremelés előtt, ha: Termék ára vili.en,tartalom érték B1 alk. 150,-Ft 10% 15,-Ft B2 alk. 50,-Ft 50% 25,-Ft B3 alk. 200,-Ft 15% 30,-Ft A végtermék összeszerelésénél felhasznált villamos energia értéke 50,- Ft. Tehát a termék egészében (beleértve az alkatrészek villamosenergia-tartalmának értékét és az összeszerelő, termékelőállító gyár villamosenergia-felhasználását is) a termék árába az áremelés előtt,(15 Ft + 25 Ft + 30 Ft + 50 Ft), összesen 120,- Ft értékű villamos energia épül be. ELEKTROMOS HÍRADÓ Érthető, hogy csak ezt az öszszeget indokolt a 25 százalék villamos energia áremeléssel növelni, ami mindössze 30,- Ft-ot tesz ki. Tehát a termék új ára összesen 1030,- Ft, így kalkulálva a termék ára csupán kb. 3 százalékkal növekedhetne. Az elmondottak és a bemutatott példák csak a szokványos mennyiségű villamos energiát felhasználó termékekre jellemzőek, azonban ettől lényegesen eltérő esetek is előfordulnak. Nézzünk erre egy példát, amelyre az alumíniumkohászatot használjuk fel. Egy tonna alumínium kohósítása során 15-18 ezer kWh villamos energiát használnak fel. 1 tonna nyers alumínium forgalmi értéke (1300-2000 dollár), kb. 300 000,- Ft. Ha 1 tonna alumínium előállításához mintegy 16 000 kWh szükséges, akkor 10 Ft/kWh egységár esetén annak villamos energia tartalma 160 000,- Ft. Ez a termék közvetlen önköltségében 53 százalékot reprezentál, szembetűnően igen magas energiahányadról van szó! Amenynyiben a villamosenergia-tartalom értéke árnövekedés folytán 25 százalékkal növekszik, akkor a villamos energia költsége a termék közvetlen önköltségét 40 000,- Ft-tal gyarapítja. Ez esetben a termék árának növekedése meghaladja a 13 százalékot, amihez természetes egyéb növelő tényezők is tartoznak. Ezzel viszont szemben áll pl. olyan termék is, amelyben villamos energia egyáltalán nem jelenik meg, mint pl. a hagymában, vagy a krumpliban - nem fóliás termelés -, továbbá néhány szolgáltatás, amelynek villamos energia tartalma gyakorlatilag nulla. Vannak tehát területek, amelyeket a villamosenergia-áremelés egyáltalán nem érint, ennek ellenére az áremelésre különböző mértékben, de reagálnak. Valamennyi termék valahol e két szélsőség között helyezkedik el. Természetesen hasonlóan működik a gáz, a benzin, a motorolaj áremelése is, ott ahol ezt használják. A benzináremelés azonban már megjelenhet a krumpli árában, ha azt szállítani kell, sőt szolgáltatások esetén a jármű költségében is. Feltehetően bizonyítva látják a mondanivaló lényegét, és érvet ad azoknak a kezébe, akik e kérdéskörben érdekeltek. Felléphetünk tehát az olyan jellegű áremelkedéssel szemben, amelyben a villamos energia árnövekedését kívánják érvényesíteni, bár a termékben villamosenergia-tartalom nincs, vagy jelentéktelen. A háztartásban azonban ez úgy jelenik meg, hogy az ott felhasznált villamos energia annyi százalékkal emelkedik, amennyivel az illetékes hatóság az áremelkedést jóváhagyta. Minden más termékben azonban - legyen az ipar, szolgáltatás, vagy mezőgazdaság - csak olyan mértékű áremelkedést okozhat esetenként, amint azt e rövid értekezésben megkíséreltünk bemutatni. Végül, de nem utolsósorban fontosnak tartom - az előbbi gondolatmenetet követve - egy átlagos háztartási fogyasztó villamos energia felhasználását elemezni, nevezetesen, hogy milyen mértékben szól bele a villamos energia áremelkedése egy normál háztartás költségvetésébe. A magyar háztartások évi villamos energia felhasználása kb. 2200 kWh körül ingadozik. A következőkben csak átlagértékekkel számolunk, így a példa csak véletlenül hasonlít valamely háztartás valós adataihoz. A háztartási villamos energia átlagára ÁFÁ-val kb. 12,- Ft/kWh Fogyasztónként váltakozó érték lehet, miután ez függ a felhasznált villamos energia mennyiségétől, az éjszakai és nappali energia felhasználás arányától. A nagyobb energiafelhasználók átlagára magasabb a progresszivitás miatt, míg a kedvezményes éjszakai áramot használók esetében alacsonyabb. Ebből is következik, hogy a példa csak átlagértékekre épülhet. Tehát ha az évi 2200 kWh-át felhasználó háztartás villamos energia átlagára 12,- Ft/kWh, akkor az éves villamos energia költsége (2200 kWh X 12,- Ft/kWh) 26 400,-Ft. A 25 %-os villamosenergia-áremelés e célra fordítandó éves kiadást (25 százalékkal) 6600,- Ft-tal növeli meg. Nézzük meg, mit jelent ez egy