Elektrotechnika, 1917 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1917-11-01 / 21. szám

1917. november hó 1. ELEKTROTECHNIKA 175 járja a vizsgálandó zsinórpár ereit és az elékapcsolt ellenállást, 1000 Ohmot; nem hibás zsinórnál és jó kontaktusnál az áramot a fejhallgatóban jól kell hallanunk. A zsinórok mozgatása által az esetleges szakadásokat, sőt azok helyét is könnyen észre­vehetjük, hogy ha a vizsgálókészülék előbb jelzett gombját nem nyomjuk le, ellenben a központban alkalmazott figyelőket, kul­csot a hivóhelyzetbe hozzuk, akkor a vizsgáló berendezésen elhelyezett csengővel a hivó kontaktust is megfigyelhetjük. Meg­felelő berendezés van arra is, hogy a zsinórpárok harmadik erét is megvizsgálhassuk. A kapcsolások olyanok, hogy úgy központi, mint helyi teleppel bíró távbeszélő kapcsoló szekrényeknél al­kalmazhatók. Ezzel az elrendezéssel, illetőleg két ily készülékkel minden reggel 7 és 9 óra között megvizsgálják a hágai központnak mind az 1200 zsinórpárját. A régebbi eljárásnál (átbeszélgetési kísér­letek) erre a munkára hat mechanikus volt szükséges a jelenlegi kettő helyett. Azonkívül a váltóárammal való vizsgálat sokkal megbízhatóbb. A régebbi módszernél havonként csak 700—800 zsinórhibát találtak, míg a jelenlegi vizsgálatoknál a havonként észlelt és kijavításra szoruló zsinórok száma 1200. Maanblad for Telefonie, Telegrafie. II. kötet 143. lap. * Olvasóinkra bízzuk annak eldöntését, hogy havonként 400-al több hibás zsinórpár használata mit jelenthetett a hágai telefon­előfizetőkre. 1. Személyi és üzleti hírek. A m. kir. honvédelmi miniszter alábbi népfelkelő hadnagy mérnököket augusztus 17-ikével népfelkelő főhadnagy mérnökökké nevezte ki: Nagy Tibor, Balog Emil, Mikó Ernő, dr. Pattantyús Abrahám Géza, Adler Miksa, Vajda Ödön, Wein Elemér, Merse Pál, Szommer Miklós, Danckai Pattantyús Abrahám Imre, Rejtő Rudolf, Gawel Lajos. „A magyar birodalom vasérc- és kőszénkészlete.“ Irta: Papp Károly dr., m. kir. osztálygeologus. (Franklin­ T. 20 k. 1916.) Az 1910. évi Stockholmi és az 1913. évi Torontoi geológiai kongresszus programmjába vette fel a világ vas-, illetőleg szén­készleteiről szóló összefoglaló munkák kiadását. E munkálatok magyar részét dr. Papp vállalta és a fenti munka némileg az 1910. és 1913. években először a geológiai kongresszus nyom­tatványaiban megjelent munka magyar kiadásának tekinthető. A közel 1000 oldalú munka aránylag tömören foglalja egybe a magyarországi szén- és érckészleteket. A kongresszusi kiadványt megjelenésekor úgy a bányászok és kohászok, mint az érdekelt­ség erős kritikában részesítette. A vasérckészlet felbecsülését optimisztikusnak, a szénkészletekét ellenben sötétnek találták. A becslések relatív számai a kongresszusi programmpontoktól többé-kevésbé függőek, amelyek a vasércekre nézve az új kohá­szati eljárások teljes figyelembevételével szegényércekre is kiter­jednek, ellenben a szénkészleteknél olyan kategóriák állíttattak fel, hogy a kevésbé feltárt silányszenek bizonyos részei kevéssé vétettek figyelembe. A fenti munkát értékesnek és alapvetőnek kell elismerni orszá­gunk közgazdasága szempontjából és legfeljebb csak azt sajnál­hatjuk, hogy az csak évek után tudott magyarul napvilágot látni és szélesebb körben figyelmet kelteni. A magyar vasérctermelés hét vasipari kerületben folyik és annak 1907-ben pl. 60%-át külföldre vitték és csak a többit kohósították itthon. Az érctermelés a fenti évben 1 666 020 tonna, e nyersvasból kereken 11,5 millió € értékű a kerek egy milllió tonna itthon feldolgozott vas vasgyári értéke, nyersvas és önt­vény alakjában 36,32 millió € értékű. A magyar birodalom vasérctermelése dr. Papp becslései és feltárásai szerint: A) feltárt ércekben ... _...........33 109 850 métertonna B) reménybeli ércekben ... ......... 78 926 800 „ Vasolvasztára alkalmas ... — 112 036 650 métertonna C) jelenleg vasolvasztásra nem al­kalmas _—. 32 430 000 „ A -j- f -f- C összesen: 144 466 650 méter tonna Evvel szemben az E. M. Bányászati és Kohászati Egylet 1906. évi (a vasérckövetelményét sürgető) feliratában kereken 71 millió tonnára becsülte Magyarország vasérckészletét. Mindkét becslés, ha pesszimista és kedvező alsó és felső határnak tekintjük, igen sokat jelent, mert élesen reávilágít arra a helytelen iparpolitikára, amellyel e nemzeti vagyonúnkat idő előtt elherdáljuk. Mai vámrendszerünk túlzott védvámjaival és vasérckiviteli engedélyeinkkel a jövő generációk által sokkal gazdaságosabban értékesíthető vagyonúnkat pocsékoljuk el. Ha az átlagos fogyasztást tekintjük, úgy Papp Károly szerint 55 év múlva, valószínűleg azonban közel 35 év alatt fog az ország vasérckészlete teljesen kimerülni. Vasércekben első helyen áll a Szepes-Gömöri érchegység, másodsorban a Vajdahunyadi vas­kőtelep. Amíg a vasbányászat régi ipara az országnak, a szénbányászat kezdete 1761-ben kezdődött. Az 1910. év termelése kereken 9 millió tonna, amely 88 millió­­ értéket képvisel. Ebből 7,5 millió tonna barnaszén és csak 1,5 millió tonna kőszén. Leg­­dúsabb a Zsilvölgyi előfordulat évi 1,8 millió tonna, azután a tata­bányai 1,6 millió tonna tartalommal. A magyar birodalomban várható : A) tényleges szénkészlet 357 958 418 tonna B) valószínű „ 1 359 749 000 „ összesen: 1 717 707 418 tonna ásványi szén, kőszén és barnaszén. Tekintve azt, hogy a terme­lés 1910—1914-ig évi 5 millió tonnával növekszik, e készlet 65 év alatt kitermelődik. Amint látjuk, e becslésből, melyet a szénbányák kissé sötétnek tartanak, kiviláglik, hogy a szénkészlet legfeljebb két emberöltő alatt elfogy. E megismerés nemzetgazdasági jelentősége szintén igen fontos és a tüzelőanyagban rejlő energia és nemzetvagyon leggazdaságosabb kihasználására kötelezne. Tekintettel azokra az igen értékes anyagokra, amelyek a kőszénből és barnaszénből a kátrányos termékekre való feldolgozás útján kivonhatók és amely módszereket Németországban a Mühlheimi szénkísérleti intézet kifejlesztett, Magyarországon is egy modern szénkísérleti állomás kapcsán a mai jellegzetes rablógazdálkodásnak véget kellene vetni. A munka részletesebb ismertetésétől, amely főleg a geológus és a bányatechnikus szemszögéből értékesebb, tartózkodnunk kell. Weltzl: Magyar Rézhengerm­­vek R.-T. ezelőtt Chaudoir Gusztáv és Társa. A vállalat — tekintettel a háborús konjunktúrára és termelésének biztosított elhelyezésére — az 1916—17-i ületévet is fokozott nyereséggel zárja le. A 3 000 000 koronás alaptőké­vel rendelkező társaság ugyanis a tavalyi 408 577 koronás tiszta nyereséggel és 74 102 koronás értékcsökkenési leírással szemben idén 512 196 koronás tiszta nyereséget mutat ki és értékcsök­kenési tartalékolásra 147 134 koronát fordít. Az elszámolt üzem­felesleg eszerint 659 330 korona, vagyis az alaptőke 22%-a. A mérlegfőösszeg 8 543 086 koronára rúg, amelynek keretén belül az aktívák a következőképpen helyezkednek el: Hengerek : 17 362, értékpapírok­é 3 768 452, gyári berendezések számlája­­ 1 007 443, tégelyek­é 31 192, szénszámla­­ 34101, óvadékok

Next