Elektrotechnika, 1963 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1963-05-01 / 5. szám
Elektrotechnika 56. évf. 1963. 5. sz. A vizsgálatot a szerző a szimmetrikus összetevők módszerével végzi és az érintésvédelmi előírások figyelembevételével megállapítja, hogy ebben az esetben sem keletkezik veszélyes érintési feszültség, ill. hogy a fennmaradó érintési feszültség helyes méretezés esetén mindig kisebb, mint a szabványban megengedett legkisebb érték. Tudomásunk szerint a szerző munkája eredeti, mert ilyen, ill. ehhez hasonló tanulmányról nem tudunk. A tanulmány a kérdést jól áttekinthetően és színvonalasan tárgyalja és eredménye gyakorlatilag hasznos. 11. Szomjas Gusztáv: Ipari berendezések érintésvédelme. (Villamosság, 201 -205. old.) A tanulmány nagyon jó, áttekinthető és érthető összefoglalást ad az érintésvédelem lehetséges megoldásairól. Különösen értékesnek tartjuk, hogy az egyes érintésvédelmi rendszerek kivitelezésével kapcsolatban előforduló hibákra külön felhívja a figyelmet, és megvilágítja a feldeletlen kisfeszültségű hálózatok érintésvédelmi megoldásának előnyeit (üzemfolytonosság). A tanulmány főleg a gyakorlati szakember részére tartalmaz nagyon hasznos útmutatást. 12. Tőke Gyula: Fischer - Hinnen jellegű centrifugahajtó motorok indítási melegedése és az indító elemek méretezése. (Elektrotechnika, 207-211. old.) Centrifugahajtó motorok forgórész tekercselésében a gép felfutása során jelentős hőmennyiség keletkezik. A felfutás folyamának szabályozására, ill. a keletkező meleg korlátozására ilyenkor háromfázisú csúszógyűrűs indukciós motorok esetében az irodalomból ismert Fischer - Hinnenféle kapcsolás használható. A dolgozat azt a kérdést vizsgálja meg, hogyan kell az indító ellenállást és a reaktanciát megválasztani, hogy az indítás során a forgórész tekercselésben keletkező hőmenynyiség ne okozzon veszélyes túlmelegedést. A méretezési eljárás alkalmazását a dolgozat számpéldán mutatja be. A Szolnoki Cukorgyár nagyteljesítményű cukorcentrifugájának hajtómotorját, ill. indító elemeit a cikkben kidolgozott eljárás szerint méretezték. A berendezés a gyakorlatban jól bevált. 13. Vámos Tibor: Számológépek alkalmazása az energiaiparban. (Elektrotechnika, 357-375. old.) A dolgozat írója e munkájában túlnyomórészt a digitális számológépek energetikai alkalmazásával foglalkozik. Erről az igen nagy alkalmazási területről világos összefoglalást ad, egyben megjelöli a hazai lehetőségeket is. A dolgozat szerzőjének a tárgykörben való széles ismeretét tükrözi vissza az igen tömören megfogalmazott dolgozat. A bizottság beható vita alapján arra az egyhangú megállapításra jutott, hogy a Zipernovstry-díj szempontjából elsősorban Dr. Lovass Nagy Viktor: Lökő feszültségek hatására fellépő tranziens jelenségek vizsgálata a mátrix-számítás segítségével, és Dr. Nagy István: Nagy szinkron generátorok feszültségszabályozása c. cikke jönne szóba, mint a kizáró körülmények tekintetbevétele után az évfolyamban elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt legkiemelkedőbb dolgozatok. Sajnálattal kellett a bizottságnak megállapítania, hogy mind Dr. Lovass-Nagy VikTOR-nak, mind Dr. Nagy IstvÁN-nak hosszabb tagdíjhátraléka van és ily módon a díj előírásai szerint nem vehetők figyelembe. Az említett körülmények alapján a bizottság úgy látja helyesnek, ha az 1961. évi Zipernowskydíjat nem osztják ki és az előírásnak megfelelően az 1962. évben két Zipernowsky-díjat adnak ki majd, ha arra érdemes dolgozat mutatkozik. A dolgozatokat a Déri-díj szempontjából mérlegelve a bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az 1961. évi Déry jubileumi díjjal Dr. Szomjas Gustáv: Háromfázisú aszinkron motor érintési feszültsége egyik fázis biztosítójának kiolvadása után és Ipari berendezések érintésvédelme c. két dolgozatát javasolja jutalmazásra. A bizottság megállapította, hogy a két cikk a szerző kimagasló gyakorlati alkotó tevékenységét tükrözi és őt a Dm-díj az érintésvédelem területén végzett több évtizedes eredményes munkája alapján megilleti. Ugyanakkor kiemelendőnek tartja a bizottság azt a körülményt, hogy Dr. Szomjas Gusztáv a Magyar Elektrotechnikai Egyesületben tevékeny társadalmi munkát végez, és több munkabizottságban is eredményesen működik közre. Dr. Szomjas Gusztáv 1949-ben elnyerte a Zipernowsky-díjat, és így ő lesz az egyesület első olyan tagja, aki két jubileumi díjnak is tulajdonosa. Tekintettel a részletesen elemzett további 11 cikk elméleti értékére, ill. gyakorlati jelentőségére, a bizottság javasolja, hogy az említett munkákat a Magyar Elektrotechnikai Egyesület részesítse dicséretben. A választmányi ülés következő napirendi pontjaként Dr. Eisler János, a Bláthy- és egyesületi díjakat odaítélő bizottság elnöke ismertette a bizottság jelentését: „Az Elnökség által kiküldött bizottság áttanulmányozta az egyesület tagságának munkálkodását azon szempontok szerint, amelyek a Bláthy-díj odaítélésére vonatkozó szabályzatban szerepelnek. A bizottság úgy látta, hogy a díj elnyerésére betűrendben a következő tagtársak jönnek számításba: Bodnár György, Gohér Mihály, Holczhauser Albert, Dr. Sziráki Zoltán, Tüske-Madarász Emil. Az említett tagtársak működését egybevetve a bizottság 1962. október 18-i ülésén egyhangúan úgy határozott, hogy az 1961. évi Bláthy díjat Taske Madarász EMIL-nek javasolja odaítélni. A bizottság javaslatát az alábbiakban indokolja: Taske Madarász Emil 1930 óta tagja egyesületünknek. 1951- 58-ig az Energia Szakosztály titkára, azóta a Szakosztály alelnöke. Részt vett és részt vesz számos szabványalkotó egyesületi bizottság munkájában, ezek keretében pl. a Biztonsági Szabályzat, Üzemi Szabályzat, Földelési Szabvány kidolgozásában. Előkészítette a kisfeszültségű szigetelők szabványtervezetét, részt vesz számos egyéb területen működő munkabizottság és szakbizottság munkájában is. Az egyesület lapjaiban publikációja jelent meg a hálózatok túlfeszültségvédelméről, rúdföldelések elkészítésére szolgáló pneumatikus eljárásról. 1961-ben az Elnökség megbízásából részt vett a közép- és kisfeszültségű hálózatok továbbfejlesztésével foglalkozó szófiai konferencián, ahol előadást tartott az ilyen hálózatok földeléseinek különleges kérdés Egyesületi élet 231