Elektrotechnika, 1963 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1963-05-01 / 5. szám

Elektrotechnika 56. évf. 1963. 5. sz. A vizsgálatot a szerző a szimmetrikus összetevők módsze­rével végzi és az érin­tésvédelmi előírások figyelembevételé­vel megállapítja, hogy ebben az esetben sem keletkezik ve­szélyes érintési feszültség, ill. hogy a fennmaradó érintési feszültség helyes méretezés esetén mindig kisebb, mint a szabványban megengedett legkisebb érték. Tudomásunk szerint a szerző munkája eredeti, mert ilyen, ill. ehhez ha­sonló tanulmányról nem tudun­k. A tanulmány a kérdést jól áttekinthetően és színvonala­san tárgyalja és eredménye gyakorlatilag hasznos. 11. Szomjas Gusztáv: Ipari berendezések érintésvédelme. (Villamosság, 201 -205. old.) A tanulmány nagyon jó, áttekinthető és érthető össze­foglalást ad az érintésvédelem lehetséges megoldásairól. Különösen értékesnek tartjuk, hogy az egyes érintésvédelmi rendszerek kivitelezésével kapcsolatban előforduló hibákra külön felhívja a figyelmet, és megvilágítja a feldeletlen kisfeszültségű hálózatok érintésvédelmi megoldásának elő­nyeit (üzemfolytonosság). A tanulmány főleg a gyakorlati szakember részére tartalmaz nagyon hasznos útmutatást. 12. Tőke Gyula: Fischer - Hinnen jellegű centrifuga­hajtó motorok indítási melegedése és az indító elemek mérete­zése. (Elektrotechnika, 207-211. old.) Centrifugahajtó motorok forgórész tekercselésében a gép felfutása során jelentős hőmennyiség keletkezik. A felfutás folyamának szabályozására, ill. a keletkező meleg korlá­tozására ilyenkor háromfázisú csúszógyűrűs indukciós mo­torok esetében az irodalomból ismert Fischer - Hinnen­­féle kapcsolás használható. A dolgozat azt a kérdést vizsgálja meg, hogyan kell az indító ellenállást és a reaktanciát megválasztani, hogy az indítás során a forgórész tekercselésben keletkező hőmeny­­nyiség ne okozzon veszélyes túlmelegedést. A méretezési eljárás alkalmazását a dolgozat számpéldán mutatja be. A Szolnoki Cukorgyár nagyteljesítményű cukorcentrifu­gájának hajtómotorját, ill. indító elemeit a cikkben kidol­gozott eljárás szerint méretezték. A berendezés a gyakorlat­ban jól bevált. 13. Vámos Tibor: Számológépek alkalmazása az energia­iparban. (Elektrotechnika, 357-375. old.) A dolgozat írója e munkájában túlnyomórészt a digitális számológépek energetikai alkalmazásával foglalkozik. Erről az igen nagy alkalmazási területről világos összefoglalást ad, egyben megjelöli a hazai lehetőségeket is. A dolgozat szerzőjének a tárgykörben való széles ismeretét tükrözi vissza az igen tömören megfogalmazott dolgozat. A bizottság beható vita alapján arra az egy­hangú megállapításra jutott, hogy a Ziperno­v­­stry-díj szempontjából elsősorban Dr. Lovass Nagy Viktor: Lökő feszültségek hatására fellépő tranziens jelenségek vizsgálata a mátrix-számítás segítségével, és Dr. Nagy István: Nagy szinkron generátorok feszültségszabályozása c. cikke jönne szóba, mint a kizáró körülmények tekintetbevétele után az évfolyamban elméleti és gyakorlati szem­pontból egyaránt legkiemelkedőbb dolgozatok. Sajnálattal kellett a bizottságnak megállapítania, hogy mind Dr. Lovass-Nagy VikTOR-nak, mind Dr. Nagy IstvÁN-nak hosszabb tagdíjhátraléka van és ily módon a díj előírásai szerint nem vehetők figyelembe. Az említett körülmények alapján a bizottság úgy látja helyesnek, ha az 1961. évi Zipernowsky­­díjat nem osztják ki és az előírásnak megfelelően az 1962. évben két Zipernowsky-díjat adnak ki majd, ha arra érdemes dolgozat mutatkozik. A dolgozatokat a Déri-díj szempontjából mér­legelve a bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az 1961. évi Déry jubileumi díjjal Dr. Szomjas Gustáv: Háromfázisú aszinkron motor érintési feszültsége egyik fázis biztosítójának kiolva­dása után és Ipari berendezések érintésvédelme c. két dolgozatát javasolja jutalmazásra. A bizottság megállapította, hogy a két cikk a szerző kimagasló gyakorlati alkotó tevékenységét tükrözi és őt a Dm-díj az érintésvédelem területén végzett több évtizedes eredményes munkája alap­ján megilleti. Ugyanakkor kiemelendőnek tartja a bizottság azt a körülményt, hogy Dr. Szomjas Gusztáv a Magyar Elektrotechnikai Egyesületben tevékeny társadalmi munkát végez, és több munka­­bizottságban is eredményesen működik közre. Dr. Szomjas Gusztáv 1949-ben elnyerte a Zipernowsky-díjat, és így ő lesz az egyesület első olyan tagja, aki két jubileumi díjnak is tulajdonosa. Tekintettel a részletesen elemzett további 11 cikk elméleti értékére, ill. gyakorlati jelentőségére, a bizottság javasolja, hogy az említett munkákat a Magyar Elektrotechnikai Egyesület részesítse dicséretben. A választmányi ülés következő napirendi pont­jaként Dr. Eisler János, a Bláthy- és egyesületi díjakat odaítélő bizottság elnöke ismertette a bi­zottság jelentését: „Az Elnökség által kiküldött bizottság áttanul­mányozta az egyesület tagságának munkálkodását azon szempontok szerint, amelyek a Bláthy-díj odaítélésére vonatkozó szabályzatban szerepelnek. A bizottság úgy látta, hogy a díj elnyerésére betű­rendben a következő tagtársak jönnek számításba: Bodnár György, Gohér Mihály, Holczhauser Albert, Dr. Sziráki Zoltán, Tüske-Madarász Emil. Az említett tagtársak működését egybevetve a bizottság 1962. október 18-i ülésén egyhangúan úgy határozott, hogy az 1961. évi Bláthy díjat Taske Madarász EMIL-nek javasolja odaítélni. A bizottság javaslatát az alábbiakban indo­kolja: Taske Madarász Emil 1930 óta tagja egye­sületünknek. 1951- 58-ig az Energia Szakosz­tály titkára, azóta a Szakosztály alelnöke. Részt vett és részt vesz számos szabványalkotó egyesü­leti bizottság munkájában, ezek keretében pl. a Biztonsági Szabályzat, Üzemi Szabályzat, Föl­delési Szabvány kidolgozásában. Előkészítette a kisfeszültségű szigetelők szabványtervezetét, részt vesz számos egyéb területen működő munkabizott­ság és szakbizottság munkájában is. Az egyesület lapjaiban publikációja jelent meg a hálózatok túlfeszültségvédelméről, rúdföldelések elkészíté­sére szolgáló pneumatikus eljárásról. 1961-ben az Elnökség megbízásából részt vett a közép- és kis­feszültségű hálózatok továbbfejlesztésével fog­lalkozó szófiai konferencián, ahol előadást tartott az ilyen hálózatok földeléseinek különleges kérdés Egyesületi élet 231

Next