Elektrotechnika, 1990 (82. évfolyam, 1-12. szám)

1990-06-01 / 6. szám

236 Déri-díj (megosztva) 1966-ban végzett a BME Villamosmérnöki Karán. 1966—71-ig a Nitrokémia Ipartelepek, a Ganz MÁVAG és a Híradástechnikai Vállalat mérnöke­ként dolgozott. 1971 óta a BME Villamosművek tanszék oktatója, jelenleg docens. 1988-ban okta­tói munkájáért miniszteri dicséretet kapott. 1983-ban védte meg „Az erősáramú hálózatok A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán, az Erősáramú szakon 1961-ben szerzett dip­lomát. A diploma megszerzése óta dolgozik a Budapes­ti Műszaki Egyetem Villamosművek tanszékén, 1968-tól adjunktusként. Kutatási tevékenysége elsősorban kábelek im­pedancia, árameloszlás és veszteség kérdéseire, hálózati védelmek kérdéseire, villamos vasúti há­lózatok problémáira, valamint a hálózati és labo­ratóriumi méréstechnikára terjed ki. Ezek eredmé­nyei számos kutatási jelentésben, hazai és külföl­di publikációban, két, társszerzőként írt könyvben jelentek meg, valamint felhasználást nyertek ha­zai szabványokban. A villamos vasúttal kapcsola­tos kutatási eredményeit az elmúlt 15 évben a Nemzetközi Vasút Egyesület (UIC) Kutatási és hí­felharmonikus szűrőcsoportjainak számítása” cí­mű kandidátusi disszertációját. Több, az iparban alkalmazott szabadalma van. 20 szakcikke jelent meg hazai és külföldi kiadvá­nyokban. 1978-ban Elektrotechnika Nívódíjat kapott. Részt vesz a Villamos hálózatok és fogyasztók kölcsönhatása munkabizottság tevékenységében. 1981 óta rendszeresen részt vesz az International Conference on Harmonics in Power Systems (ICHPS) munkájában. A konferencia szakmai bi­zottságának tagja. 1986 óta az IEEE harmonikus munkabizottsá­gának külső tagja. Az 1990-ben Budapesten tar­tandó, az IEEE által szponzorált ICHPS konferen­cia elnöke. Tudományos munkája a villamos hálózatok gyors meddő teljesítmény kompenzációjának, felharmo­nikus terjedési és szűrési viszonyainak, valamint tranziens jelenségeinek vizsgálatával kapcsolatos. Bérleti Hivatala (ORE) rendszeresen felhasználta, illetve 6 db kutatási jelentésben közreadta. Fő kutatási tevékenysége az erősáramú vezeté­kek és a távközlő összeköttetések elektromágneses kompatibilitási (EMC) kérdéseit magában foglaló interdiszciplináris területre esik. A témával a Pos­ta Kísérleti Intézetben (PKI) foglalkozik 1964 óta, mellékfoglalkozásban, jelenleg tudományos főmun­katársi beosztásban. Az itt végzett elméleti kuta­tásai, hálózati és laboratóriumi mérési eredményei a postai gyakorlatban alkalmazást nyertek, több tervezési és üzemviteli előírásban, a „Kábeltechni­ka” könyvsorozat 3. kötetében, a postai hálózat túlfeszültségvédelmi „Irányelveiben”, valamint a befolyásolási és túlfeszültségvédelmi szabványban. Munkája elismeréseként 1982-ben megkapta a „Békésy”-emlékérmet. 1972-től a Magyar Posta képviseletében részt vesz a Nemzetközi Távíró és Távbeszélő Tanácsadó Bizottság (CCITT) munkájában. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek 1970 óta tagja. Részt vett különböző munkabizottságok­ban. A munkabizottsági tevékenységei közül ki­emelhető a Felharmonikus bizottságbeli, amely­nek eredményei egy OMFB-jelentésbe épültek be, valamint a Kábel bizottságbeli, amely alapját ké­pezte az erősáramú kábelvonalak létesítésére vo­natkozó országos szabványnak. DR. DAN ANDRÁS VARJÚ GYÖRGY Elektrotechnika 83. évf. 1990. 6. szám

Next