Elektrotechnika, 1998 (90. évfolyam, 1-3. szám)

1998-01-01 / 1. szám

Egyesületi élet 1983-ban a Vasúti Tudományos Kutató Intézet kebelén belül működő­ MÁV Szabványügyi Központba került. Itt egyaránt foglalkozott a kis- és nagyfeszültségű villamos berendezések szabványosítási kérdéseivel. Ezen belül kiemelhető a vasúti világítási, majd később az érintésvédelmi szabványok kidolgo­zásában való közreműködés. 1986- ban a MÁV Vezérigazgatóságra került, ahol az általá­nos célú villamosenergia-ellátás és a térvilágítási berendezések előadója volt. A világítástechnika vasúti alkalmazásai kapcsán sokat foglalkozott a mozdonyvezetők látási körülményeinek vizsgálatával. A tapasztalatok alapján közreműködött a MÁV mozdonyai fényvetés világításának korszerűsítésében. A közvi­­lágítás, valamint vasúti térvilágítás zavaró hatásainak vasúti jelzők megfigyelhetőségére gyakorolt hatása problémakörében több — MEE keretei közt — kidolgozott tanulmánynak, Villa­­mosság­ban megjelent cikknek és Világítási Ankéton elhang­zott előadásnak társszerzője. Kiemelten foglalkozott a MÁV budapesti 10­0,4 kV-os energiaellátó hálózata fejlesztési kérdéseivel, annak telemecha­nikájának kiépítésével. Az aktuális vasútvillamosítások során foglalkozott a vasúti érintésvédelem, ezen belül a sín potenciál­emelkedésének kérdésével, amelynek során sok mérési tapasz­talatot szerzett. Jelenleg a MÁV Rt. Távközlő-, Erősáramú- és Biztosí­tóberendezési Gazdálkodási Központ erősáramú főmérnöke. A térvilágítási berendezések, valamint a vasúti érintésvédelem általános alkalmazási problémáival jelenleg is sokat foglalko­zik. Déri-díj Babos Sándor 1938. július 4-én Budapesten született. 1956-tól technikusként, majd 1975-től üzemmérnökként dolgozott a villa­­mosenergia-iparban. 15 évig a Budapesti ^ 5^ Elektromos Művek Próbaállomásán és a Villamosipari Kutató Intézet zárlati­ la­boratóriumában a villamosgépek és ké- g­­, sz­ülékek zárlati vizsgálatait végezte. &■ 1970-től a Budapesti Elektromos Mű- ÁK Jű­vek Túlfeszültségvédelmi és Szigetelés­­technikai Szolgálat vezetője volt, majd 1978—87-ig a Magyar Villamos Művek Tröszt Szakszolgálatán az Országos Túlfe­szültségvédelmi és Szigetelésellenőrzési Szolgálat Szigetelés­­technikai csoportvezetőjeként az alaphálózati készülékek és berendezések szigeteléstechnikai kérdéseiben — elméleti és gyakorlati síkon — fejtett ki tevékenységet. Főbb szakmai tevékenységei: a 120 kV-os kábelhálózat túlfeszültség-kérdé­sei, a 750 kV-os transzformátorok gyári átvételei és üzembe helyezésük, a paksi 400 kV-os berendezések, készülékek átvé­telei, üzembe helyezés előtti és üzem közbeni ellenőrző vizsgá­latainak kidolgozása. 1987- től az Országos Villamostávvezeték Rt. Alállomás Üzemviteli Osztályán az alaphálózati berendezések, készülé­kek műszaki átvételével, üzemeltetési kérdéseivel és üzem közbeni szigetelési állapot-ellenőrzéseivel foglalkozik. A rend­szeresen és időszakosan végzett készülékvizsgálatok alapot szolgáltatnak a biztonságos energiaszolgáltatáshoz, valamint az esetleges karbantartás, a felújítás módjának és mértékének megítéléséhez, mindenkor szem előtt tartva a gazdaságosságot, élet- és vagyonvédelmet. Szakterületét érintő országos és iparági előírások, utasítások, irányelvek, szabványok alkotásá­ban 1969—1992-ig számos fejezetet vállalt. 1971-től a MEE tagja, eleinte az üzemi szervezetekben működött (előadások, szervezés). Az Egyesület Villamosenergia Szakosztályhoz tartozó Mű­anyag szigetelők alkalmazása, Túlfeszültségek és szigetelés­koordináció Multi-k előadásait rendszeresen látogatta. A Gép- és Készülék Szakosztályhoz tartozó korszerű szigetelőanya­gok, valamint a Transzformátor Multi előadásokat látogatta és ezeken előadásokat tartott (1982—86-ig hat alkalommal). 1988-tól a Transzformátor Munkabizottság vezetője, valamint a MTESZ-MEE szaktanácsadója és szakértője. Az utóbbi tíz évben mint felkért előadó, főleg a nagy- és óriástranszformáto­rok, valamint a mérőtranszformátorok szigeteléstechnikai té­maköréből tartott ismeretterjesztő előadásokat. Részt vett az Egyesület különféle szakmai konferenciáin, mint felkért hozzászóló pl.: a „100 éves a transzformátorgyár­tás” c. 1985-ös jubileumi tudományos konferencián, előadó 1995-ben (Esztergom) a Francia—Magyar Elektrotechnikai Napokon, majd szintén 1995-ben a romániai ICEMENERG. Nagyon nagy feszültségű hálózatok szimpóziumára (Nagysze­ben) beterjesztett „120 kV-os és nagyobb feszültségű mérőt­ranszformátorok üzem közbeni állapot ellenőrzése” c. tanul­mányát elfogadták. A szegedi Vándorgyűlés (1995) Szervező Bizottságban mint a Gép- és Készülék Szakosztály műszaki (tudományos) felelőse vett részt. Az Egyesület delegáltjaként 1996-tól vett részt a Magyar Szabványügyi Testület (P. B. 1. sz. „Villa­mosenergetikai”) MB 802. sz. „Erősáramú transzformátorok” műszaki bizottságának munkájában. A Gép- és Készülék Szak­osztály 1997. szeptemberében az Egyesületi Tanácsba bevá­lasztotta tagként. Szakcikkeit, amelyek a villamos szigetelés­­technika területéhez szorosan kapcsolódó gyakorlati és diag­nosztikai tevékenységeit ismertetik, a Ganz Villamossági Köz­lemények és az Elektrotechnika folyóirat jelentette meg. A MEE az eddigi tevékenységeit 1990-ben „Egyesületi Kiváló” elismerésben, 1992-ben Verebély-díjazottként ismer­te el. Életpálya Elismerés Gazdag Ferenc Született 1930. november 6-án Földeá­kon. 1947-ben szerzett villanyszerelői képesítést. Szegeden érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen 1966- ban villamosmérnöki oklevelet szerzett. Szakmai munkáját 1944-ben kezdte, majd 47 éven át egészen nyugdíjazásáig a Dél-magyarországi Áramszolgáltató vállalatnál, ill. jogelődjénél dolgozott. Kezdetben több község villamosenergia­ellátásáról gondoskodott. Részt vett a kelet-magyarországi falvak villamosításában. Csakhamar Szegeden vezetői állásba került. Foglalkozott városi közvilágítással, kábel- és légvezető- 1998. 91. évfolyam 1. szám

Next