Élelmezési Dolgozó, 1951 (46. évfolyam, 1-12. szám)

1951-01-26 / 1. szám

XIVI. évfolyam, 1. szám Világ proletárjai egyesüljetek! Budapest, 1951 január 26 Élelmezési ipari dolgozók szakszervezetének központi lapja Előre a Kongresszusi verseny sikeréért a­lig négy hét van hátra az MDP I­II. Kongresszusának napjáig, munkásosztályunk, egész dolgozó népünk nagy ünnepéig. Az élelme­zési üzemek dolgozóinak túlnyomó többsége tudatában van annak, hogy Pártunk kongresszusát úgy ünnepli meg legméltóbban, ha ön­tudatos, szocialista kötelezettség­vállalással segíti ötéves tervünk idő előtti megvalósítását, békénk vé­delmét. Az élelmezési dolgozók tízezrei alkotó kezdeményezésük­kel, szilárd helytállással a terme­lésben bizonyítják be, bíznak Pár­tunkban, hűségesen követik Rákosi elvtársai, mert tudják, hogy eddigi eredményeinket a Párt vezetésével értük el és a Párt vezeti dolgozó népünket napról napra újabb győ­zelmek felé. Ez tűnik­­ki Gelencsér Jánosnak, a Ferencvárosi Malom silókezelőjének leveléből, amikor azt írja: „Kongresszusi vállaláso­mat azért teszem, hogy ezzel is megmutassam szeretetemet nagy Pártunk és Rákosi elvtárs iránt, mert nekem és családomnak boldog és nyugodt életet biztosít.­ A Párt iránti szeretet, a bizalom nyilvánul meg azokban a vállalá­sokban, melyeket az egyes dolgo­zók és üzemek tettek és amelyek­nek teljesítésén munkálkodnak. Pártünk Központi Vezetősége a dolgozók kongresszusi versenykez­­deményezésére adott válaszlevelé­ben a kongresszusi zászló kitűzé­sével új, hatalmas lendületet adott a vállalások teljesítésének. Dolgo­zóink a Párt megbecsülését jó munkával igyekeznek kiérdemelni, a legjobbak sorába kerülni. A kongresszusi zászló elnyeréséért az üzemeken belül megindult a verseny a­­legjobb kongresszusi versenyző­, a legjobb kongres­­­szusi brigád é­s a­­legjobb kon­gresszusi műhelyz­ám elnyeré­séért. A kongresszusi versenyben az élelmezési üzem­ek egész sora ki­váló eredményekkel dicsekedhet. Számos olyan üzem van, ahol a dolgozók kivétel nélkül tettek vál­lalást a kongresszus tiszteletére, mint pl. a Ferencvárosi Húsüzem 180 dolgozója, akiknek vállalása 200.000 forint. Példát mutatnak a kongresszusi versenyben a békés­csabai István-mal­om dolgozói is, akik már három ízben nyerték el az élüzemkitüntetést és most ver­senyre hívták ki az ország összes malmait. Rákosi elvtársnak írott levelükben többek között vállalják, hogy az első negyedévben 400­0 szenet takarítanak meg a szén­csata elősegítése érdekében, ir lenjárnak a versenyben iparunk sztahanovistái,­­kitüntetett dol­gozói. Babulica Ferenc a Sörgyár, Kádi József a Központi Húsüzem sztahanovistái vállalták, hogy mun­kamódszereiket 4—4 ifi dolgozó­társuknak adják át. Kádi elvtárs vállalásának eredménye már meg­mutatkozik abban, hogy a munka­módszer-átvevőknek teljesítménye 77 százalékról 92 százalékra emel­kedett. Hasonló vállalásokat tettek ipa­runk többi sztahanovistái is és hosszan lehetne még sorolni azo­kat a kezdeményezéseket, amelyek­kel dolgozó­­k, párttagok és pár­­tonkívüliek, tanújelét adják a Párt iránti szeretetüknek. Az eredmények mellett vannak azonban hibák is a verseny szerve­zésében és irányításában.­­Vannak üzemek, ahol a politikai felvilágo­sító munka hiánya erősen hátrál­tatja a verseny széleskörű kibon­takozását. A Pécsi Dohánygyár, amely a legutóbbi alkalommal él­­üzemki­tüntetést kapott, lemaradt a versenyben. Az elvtársak itt nem helyeztek kellő súlyt a hosszúle­járatú, egyéni versenyszerződések megkötésére, elhanyagolták a fel­­világosító munkát, így történhetett meg, hogy a kongresszusi ver­senyben sem értek­ el élüzemhez méltó eredményt. A Budafoki Bor­­forgalmi Vállalatnál a vállalat ve­zetősége nem készítette el időben a tervet, teljes közömbösséget ta­núsított a kongresszusi verseny iránt, elmulasztotta biztosítani a verseny technikai feltételeit. L­egtöbb élelmezési vállalatnál ■*-t nem fordítot­tak kellő gondot a műszaki vezetőknek a versenybe való bekapcsolására. Hiba azonban az is, hogy a műszaki értelmiség­nek egy része teljesen közömbös a kongresszusi verseny iránt. Pl. a Tésztagyárban. Az ő feladatuk vol­na a tervfelbontási munkák jó el­végzése, a műszaki feltételek jó megszervezése, a vállalások ellen­őrzése, amelyek mind döntően elő­­segítik a verseny sikerét. Ezzel szemben a T­észt­agyárban a mű­szaki vezetők nemcsak a versenyhez szükséges feltételeket nem biztosí­tották, de ezen túl a hiányos el­lenőrzés, munkájuk elhanyagolása következtében gyakoriak a géptöré­sek. Vannak a2 élelmezési iparban számosan olyan műszaki vezetők is, mint az Apci Gőzmalomban Ferenczi főgépész, aki megértette a kongresszusi verseny jelentősé­gét, és vállalta, hogy a kazánház átalakításával a mázsánkénti 34­ kg-os szénfogyasztást 18 kg-ra csök­kenti. Ezeknek példáját kell kö­vet­niök műszaki vezetőinknek, é­­r­zemi szerveinknek javítani kell a politikai felvilágosító munn­­kán, tudatosítani kell az egyének, brigádok, műhelyek között folyó versenyt, mozgósítani kell a dol­gozókat a vállalások teljesítéséért folyó harcra. Különösen nagy gon­dot kell fordítani a műszaki értel­miség, az ifjúság és a nők foko­zottabb bevonásával. A küszöbön álló szakszervezeti taggyűlések újabb lendületet kell hogy adjanak a kongresszusi ver­­senymozgalom­nak. A dolgozók ak­tív részvétele a taggyűlésen, a versenyben mutatkozó hibák, hiá­nyosságok feltárása, az egészséges bírálatok nagy mértékben elősegí­­tik a kongresszusi verseny sikerét. A vállalások teljesítéséért folyó küzdelemben egy percre sem sza­bad megfeledkezni arról, hogy az osztályharc nem szünetel. Az ellenség ügynökei igyekeznek min­den módon meggátolni szocialista versenyünk fellendülését és nem riadnak vissza olyan aljas eszkö­zöktől sem, mint a Nagytétényi Hizlaldában, ahol vasdarabot dob­tak a kukoricadaráló gépbe. L­egyen tehát minden élelmezési ■Lj dolgozó fokozottan éber, ve­gyük fel a harcot a rémhírt­er­jesz­­tőkkel, a verseny ezen ágitálókkal szemben. A kongresszusi verseny sikerének biztosítása azt is meg­követeli tőlünk, hogy sokkal ke­ményebb harcot folytassunk a fe­gyelmezetlenek, a pazarlók ellen. Arról sem szabad megfeledkez-­j mink, hogy Pártunk kongresszu­­­­sának összehívása igen éles és fe­szült nemzetközi helyzetben, történ­­­ t kongresszusi versenyre krójuk az ország összes malmait A Bu­táscsabai Istvánmalva dolgozóinak levele Rákosi elvtársh­oz Kedves Rákosi Elvtársi Mi, a békéscsabai István-malom dolgozói méltóképpen kívánunk felkészülni a magyar dolgozó nép nagy ünnepére, a II. Pártkongresz­­szusra és ezért, hogy méltók ma­radjunk háromszoros ésüzemi ki­tüntetésünkre, megvitattuk azokat a lehetőségeket, hogyan fokozhat­juk munkánk eredményességét, üze­münk termelékenységét, a takaré­kosságot, ezen keresztül ötéves népgazdasági tervünk sikeres meg­valósítását és a béke megvédését. Pártunk iránymutatásával dol­gozva, elmúlt évi munkánk ered­ményeiként 1950. évi tervünket glo­bálisan november 22-én, a meny­­nyiségi terv alapulvételével pedig december 7-én fejeztük be az ön­költség és az akkumuláció kedve­ző alakulása mellett. Mi, a békéscsabai István-malom dolgozói, átérezve az 1951. évben reánk váró feladatok teljesítésének jelentőségét, túl akarjuk szárnyalni eddigi eredményeinket és ezért a Pártkongresszus tiszteletére olyan formában teszünk vállalást, hogy versenyre hívjuk ki az ország ösz­­szes malmait, illetve azok dolgo­zóit. Ezért: /. Vállaljuk jobb munkamódsze­rek­­levezetésével 1951. első ne­gyedévi tervünknek két nappal előbb történő befejezését. 2. Vállaljuk, hogy a kiőrlési többletnél azt a maximumot érjük el, amit a felöntött búzák átlagos nedvességtartalma és az őrlemé­nyek átlagos előírt nedvességtar­talma határoz meg. Ezt a gabonák őrlés előtti szakszerű előkészítésé­vel és a helyes őrlésvezetéssel oly módon kívánjuk elérni, hogy az összes megtakarításnak legalább 85 százaléka finomlisztben legyen ki­aknázva. Ezzel a módszerrel a se­lejt teljes kiküszöbölését kívánjuk elérni. 3. Vállaljuk, h­ogy minőségi te­kintetben a 2. pontban említett ki­aknázás, illetve kiőrlési többletek elérése mellett az őrlemények min­denkor meg fognak felelni a hiva­talos jellegmintának és nem halad­ták meg az előírt nedvességszáza­­lékos­at. Mindezzel azt kívánjuk el­érni, hogy minél több és jobb ke­nyér jusson a dolgozók asztalára. 4. Vállaljuk, hogy a miniszterta­nács határozata értelmében meg­szervezzük üzemünkben az anyag­­takarékossági mozgalmat és ennek eredményeként az első negyedév­ben, a széncsata elősegítéseként 400 g szenet takarítunk meg. Ugyanilyen alapon — kétnapi energia megtakarítására — hívjuk id versenyre a villamosenergiával dolgozó malmokat is. A kenőanya­goknál 10 százalékos megtakarítást vállalunk. A külföldről behozott szitaselyem szükségletünk csökken­tését oly módon vállaljuk, hogy a ventiláció hiányosságait teljesen kiküszöböljük, a felhúzott selyem élettartamát teljesen kihasználjuk, a betapadt selymeket óvatosan és gondosan áttisztítjuk és azt új­ból felhasználjuk, a legcélszerűbb és selejtmentes javítás mellett, úgy hogy a lyukak beragasztásánál a szitafelület megtartását szem előtt tartjuk. A gépszíjaknál, azok élet­tartamának teljes kihasználásával, megfelelő kezeléssel és feszítéssel 5 százalékos megtakarítást válla­lunk. Ugyancsak 5 százalékos meg­takarítást vállalunk a faanyagok­nál is, a csövek gondosabb keze­lésének bevezetésével. 5. Vállaljuk a napi egy-cső moz­galom helyett a két­ cső mozgalom megvalósítását, hogy ezzel előse­gítsük az üzemzavarok idejének lecsökkentését, a szitaselymek élet­tartamának növelését és rendes évi karbantartási és javítási idő le­­rövidítését. 6. Vállaljuk, hogy két brigádunk eléri a sztahanovista szintet és ehhez biztosítjuk az annak eléré­séhez szükséges előfeltételeket. 7. A vállalások teljesítésének biz­tosítása érdekében a tervfelbontást oly módon hajtjuk végre, hogy dolgozóinknak egy héttel előbb rendelkezésére álljanak a felbontott, elvégzendő feladatok. Megfogadtuk Pártunknak, szeretett Rákosi elv­társunknak, hogy a vállalásokat teljesítjük és eredményeink fokozá­sával tovább erősítjük a szocializ­mus építését és a békéért vívott harcunkat. Éljen­ a Pártkongresszus! Békéscsaba, 1951 január 9-én. Fodre László párttitkár Ma­van András ab-titkár Kiszely György igazgató duhaj­da Máriánn DISZ-titkár Jelentés a kongresszusi verseny frontjáról Bács-Kiskun megye dolgozói teljesítik kongresszusi vállalásaikat Bács-Kiskun megye élelmezési üzemeinek dolgozói is lelkesen csatlakoztak a munka hőseinek versenyfelhívásához, hogy ter­melési eredményeik fokozásával, nyersanyag megtakarítással, jobb minőségű termékek előállításával juttassák kifejezésre Pártunk iránti szeretetüket. Célul tűzték ki dol­gozóik — többek között — azt is, hogy szervezett munkamódszer­átadáson és politikai nevelő mun­kán keresztül felszámo­ják a 100 százalékon aluli teljesítményeket. Ennek érdekében Szalai Teréz elv­­társnő a kecskeméti Platter Kon­zervgyár dolgozója vállalta, hogy 15 do­bozának adja át munkamódsze­rét. Vállalása eredményeképpen ma már minden ifjúmunkás túltelje­síti normáját. Ebben az üzemben a savanyító brigád vállalja, hogy műszakának átlag teljesítményét, az eddigihez viszonyúvá 50 száza­­lékkal emeli. Ezt a válla­ását már te­jesítették a brigád tagjai s most új magasabb teljesítmények elére, sőt tűzt­ék ki célul. A kazánház dolgozói a kongresszus tiszteletére négy és fél vágon szén megtaka­­rítására tettek ígéretet Rákosi elv­­lásnak, de ugyanakkor nem marad­tak el a műszaki és sze­rem­i dől­ni. Az amerikai imperialisták nyílt agresszióval igyekeznek ér­vényt szerezni aljas szándékaiknak. Védtelen embereken nőket, gyer­mekeket gyilkolnak le, új világhá­borút így lifteznek kirobbantani. Meg akarják aummissietu­­­m né­gőrök a felajánlások tekintetében. Gérec Gaszton a Platter-gyár mér­nöke vállalta, hogy a kongresszusig a laboratórium dolgozóinak be­vonásával olyan újítást dolgoz ki, mellyel teljes egészében megaka­dályozza a konzervromlást és ezzel népgazdaságunknak jelentős meg­­takarítást értünk el. Kőbányai Sörgyárak A brigádok között a legjobb ered­ményt az I. számú telep kazán­­brigádja érte el, mely vállalta 100 mázsa szén megtakarítását és ezt a vállalását teljes mértékben meg is valósította, január 22-ig. Fővárosi Kenyérgyár, Százados-út A tésztagyár dolgozói közül töb­ben vállalták, hogy munkamódszer átvétel következményeként teljesít­ményüket, mely a múltban nem érte el a száz százalékot, száz szá­zalék fölé emelik. Ezek közül Bog­nár­ Gyuláné 113 százalékot, Faskó Mihályné 140 százalékot, Keserű Sándorné 142 százalékot, Vezendi Ferencné 120 százalékot, Soós Jánosáé 124 százalékot, Oláh Ilona 103 százalékot értek el. Abban, hogy a dolgozók ilyen jó eredmé­nyeket értek el, Sebesi-Sütő István brigádvezető jó munkája tükröző­dik. Kávészeripari Vállalat A kongresszus tiszteletére a pör­kölő brigád vállalta ,hogy január és február havi tervét­­ két nap­pal előbb fejezi be. A brigád ezt a vállalását január 20-án már túl­teljesítette, mivel ezen a napon már 24-i tervénél tart. Ennek a brigádnak a tagjai: Németh Ferenc, Molnár József, Szallai István, Iván István, Ora­­vecz György, Varga Ferenc, Dobos József­né é­s Dudás Istvánné, Nagy­ Mihályné a malátatöltésnél vállal­ták azt, hogy 1500 kilogramm he­lyett, naponta 1700 kilogrammot végeznek el. Ezt a vállalásukat túlteljesítenék, 1750 kilogrammot végeznek. Budapesti Borforgalmi Vállalat, Budafok A II. pince szűrőbrigádja Futó János, Wolbach János, Bayer Fe­renc dolgozók vállalták, hogy nor­­májukat, melyet eddig 86—8­ száz­­alékra teljesítettek a kongresz­­­­szusra 100 százalékra emelik. Ezt a vál­tatásukat a mai napig alapo­­s­san túl teljesített­ék, mivel teljesíté­­­­sük 119 százalék.­­ Dicséret illeti meg a II. számú­­ pince műszaki brigádját is, akik segítséget nyújtottak ehhez. pank szabadságát is és mindazo­kat az eredményeket, amelyeket Pártunk vezet­ésével és a Szovjet­unió támogatásával elér­tünk. Ezért még fokozottabban kell tudatosí­tani minden dolgozóban azt, hogy­­ a txmgrr&tzusi aerspagcál­film tel­jesítése egyúttal a békéért folyta­tott harc romos eszköze. Csakis így érhetünk el igazi győzelme a kongresszusi verseny során, csakis így érik el az élelmezési üzemek, h­ogy a jók között a legjobbak le­­gyeek.

Next