Élelmezési Dolgozó, 1957 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1957-07-10 / 1. szám
A Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár mint kezdeményező helytáll a konzervüzemek versenyében A konzervgyárak idényükhöz érkeztek. A Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár dolgozóit is nagy munkában találjuk. Burányi József, a borsóüzem vezetője azt újságolja, hogy gépeiket a dobozos gyártásról most állítják át az üvegesre. Kétszáz vagon zöldborsót dolgoznak fel az idén s a konzervdobozos tervvel nagyjából egészében már végezték. A borsófeldolgozó gépeket korszerűsítették, s így az idén ötven százalékkal több készárút gyártanak, mint tavaly. A borsófejtőgép kapacitását még így is csak részben használják ki: arról tárgyalnak a KÖZÉRT- vállalatokkal, hogy az üzlethálózatot is ellátják friss fejtettborsóval. Vanczák Sándor, a gyümölcsüzem vezetőjének, 16 teljesült régi óhaja: elvégezték műhelyében is a gépek nagyjavítását. A piszkos csarnok festését, meszelését az üzemvezető a művezetővel végezte el. A versengés „története“ A többtermelés azonban nemcsak a technikai fejlődés eredménye. A munkásoké is Nemes vetélkedés folyik az üzemeken belül a különböző műszakok között. Június 1-én Markó József műszakja a gyár életében példa nélkül álló csúcsteljesítményt ért el: 141 fő helyett 110 anyukással két és fél vagon borsókonzervet gyártott. (A tervelőírás az eredeti létszámhoz: két vagon.) Mielőtt még a verseny kérdéseit részleteznénk, visszafelé kell görgetni a gyári napló lapjait. Február végén bizony m£g az „elvetett kifejezések’ közé tartozott a szocialista munkaverseny. A gyárra viszont terhes exportfeladatok megoldása várt. Háromhónapos exportlemaradást kellett behozni egyetlen hónapban, márciusban. — Ez másként nem valósítható meg, csak egészséges versengéssel — jegyezte meg Ács Antal, az üzemi bizottság elnöke. És versenyt hirdetek, szocialista munkaversenyt. Akét legjobb brigádnak két-két ezer forint, a harmadiknak ezer forint jutalmat tűztek ki. S mivel mindenkinek nem juthatott az ötezer forintból, vigaszdíjaikat is adtak. A tét: egynapos autóbuszkirándulás a Börzsönyben, így lett a verseny győztese az egész kollektíva. A gyár teljesítette exporttervét — egy hónap alatt A borsóidény megkezdése előtt a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár szervezeti munkásai szakszervezeti taggyűlésre jöttek össze. A taggyűlésen résztvettek a többi konzervgyár VB-elnökei is. Most már szinte magától értetődő volt, hogy a borsószezon nagy feladatait is csak a szocialista munkaverseny segítségével tudják eredményesen megoldani. A szakszervezeti taggyűlés ezúttal már túlment a gyár keretein: versenyre hívta az ország összes konzervgyárát. Borsógyártási versenyre. A minisztérium konzervipari igazgatósága később felkarolta a kezdeményezést és harmincezer forintos jutalmat ajánlott fel a legjobb gyárnak, a másodiknak húsz, a harmadiknak tízezer forintot. A bérezés, a termelési feladatokhoz igazodik Ezért már igazán érdemes versenyezni , a kezdeményezéshez méltóan. „Helyezést mindenképpen szeretnénk elérni. Becsületből is. De bevallom, pályázunk a harmincezer forintos első díjra” — mondja Baranyi József üzemvezető Azt persze nem szabad gondolni, hogy a versenyt kezdeményező gyár minden dolgozója most már szívét-lelkét a munkába adja. Vannak még fegyelmezetlenkedők, lógósok is. Ezért ha gyártásba kerülnek a különböző szezoncikkek, a borsó, az eper, mindegyiknél áttérnek az időbérről a teljesítménybérre. Hogy történt meg ez az áttérés például a borsóüzemben? Minden dolgozónak megvan a személyi órabére. Ezt csk akkor kapja kézhez, ha műszakja száz százalékra teljesíti a tervét. Ellenkező esetben órabérét arányosan csökkentik, tervtúlteljesítésnél ejedig növelik. Így a műszak munkásai gondosan ügyelnek arra, hogy ne legyen közöttük olyan, aki helyett másnak kell dolgozni. Persze a mennyiségi terelés nem lehet egyetlen szempont. A borsóidény versenyét is a minőség és a gazdaságosság figyelembevételével értékelik a konzervgyárak. Ezért a bérelést prémiummal összekapcsolták. Az a műszak, amely nyolcvan százalékban elsőosztályú árut termel, dolgozói öt százalék prémiumot kapnak. S ha az anyagkihozatali tervet 101 százalékra teljesítik, szintén 5 százalék prémium is jut. A prémium az eredményekkel argályosan emelkedik. Kilátások... Nemcsak a helyi bérrendszer kialakításában van szabadabb keze a vállalatvezetésnek, a termelés irányításában is. A külkereskedelem és a hazai Füszért-vállalatok — tehát közvetve a fogyasztó — igényei alapján állítják össze a gyártásra kerülő termékek választékát. Ez persze nem jelenti azt, hogy csak olyan cikkeket készít a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár, amelyért busás nyereséget kapnak. A száraztésztagyártás például veszteséges, mégis termelik, mivel a vásárlóközönség keresi. A termelés eredménye, a gépi berendezések állapota és a dolgozók jó munkája mellett egy harmaduk tényezőtől is függ. Mégpedig az időjárástól, pontosabban a gyümölcs- és főzelékfélék termésétől, illetve a felvásárlási áraktól. E tárgyban Győri Pál igazgatónak adjuk meg a szót: — A zöldborsófelvásárlást nagyon megkönnyítette a hirtelen beállott meleg idő — mondja. — Az epertermés is jó. Rossz viszont a cseresznye- és a meggytermés, amiért kárpótol majd a barack. Ami pedig a felvásárlási árakat illeti, nem a legfőbb a helyzet. Eléggé elburjánzott a spekuláció. Sok „maszek“-kereskedő és kupéé nagybani felvásárlásokat végez viszonteladásra. Ezzel a lánckereskedelemmel felveri mind a termelői, mind pedig a fogyasztói árakat. A spekulánsok körmére nézni — ez az illetékesek feladata. Mint ahogy az eredményes termelőmunka a gyáriak dolga. Az eredményes versengés pedig a kezdeményezők becsületbeli ügye. Melyik konzervgyár lesz a győztes? — ma még nem tudni. A vetélkedés lapzártakor még tart. Kovács József Amit a nyári betegségekről tudni kell Évek hosszú során szerzett tapasztalataink mutatják, hogy a nyári időszak sajátos betegségei üzemeinkben jelentős munkakiesést okoznak. Most először ismertetjük e betegségek lényegét és tüneteit, majd a megelőzés legfontosabb tényezőit mondjuk el. A megbetegedések és ások tünetei A nyári időszak heveny megbetegedései közül a leggyakoribb a gyomorbélihurut. Az emésztőszervi betegségek közé tartoznak még a paralífusz, a tífusz és a vérhas. A betegségek általános rosszullét és rendszerint láz fellépése mellett étvágytalansággal, hányással, hasmenéssel jelentkeznek. Tekintettel arra, hogy az egyes tünetekben egymáshoz hasonló megbetegedések kórokozója a betegség kezdetén azonnal nem állapítható meg, igen fontosnak tartjuk, hogy ezen megbetegedésben szenvedőket, különösen az élelmiszeripari üzemekből, azonnal el kell szigetelni, mert az élelmiszerek fertőzésével tömeges megbetegedést okozhatnak. A betegség okozói szabadszemmel nem látható baktériumok, melyek fertőzőképessége különösen a betegség előidézése idején rendkívül nagy és a betegség emberről-emberre terjed. Igen fontos tudnunk, hogy a megbetegedett ember ürülékei — széklet, vizelet — nagyon fertőzőek és sok esetben már a gyógyult beteg ürít baktériumokat, s fertőzi környezetét. Ezen ún. bacilusgazdák felkutatása egyik fontos feladata a védekezésnek. A megbetegedések elleni védekezés Főként két területen kíván ez tennivalókat: 1. az üzemek intézményes tennivalói, 2. egyéni védekezés módjai és a felvilágosító munka. Az üzemekben a meleg nyári időszakban fokozottan kell ügyelni arra, hogy csak friss, romlatlan élelmiszer kellő előkészítés után kerüljön fogyasztásra. A fel nem használt élelmiszereket megfelelő helyen , jégszekrényben tárolják. A konyhán készült gyorsan romló ételek (főtt tészta, vagdalt hús stb.) elfogyasztása rövid időn belül történjen meg. Fokozottabban ügyeljünk a konyha, az edények tisztántartására, a szállítás közegészségügyi előírásainak pontos betartására, a konyhai dolgozók egészségügyi állapotára. Az üzem gondoskodjék kifogástalan ivóvízről. Különösen fontos a gombnyomásos ivóvízkutak szaporítása, ahol nincs ilyen, biztosítani kell, hogy minden dolgozónak külön ivópohara legyen. A fertőzés megakadályozásának egyik fontos része, hogy rendszeresen foglalkozzunk a légy és egyéb rovarok, kártevő rágcsálók irtásával. Az üzemek biztosítják a szemét tárolását, elszállítását. Mindenütt megfelelő, jól lezárható és kellően fertőtlenített szeméttároló ládák álljanak rendelkezésre. Gondot kell fordítani az üzem, az udvar, az öltözők, a WC-k, mosdók állandó takarítására, tisztántartására. Az üzemek munkásszállásain, a szekrényekben, s azok tetején a dolgozók ne tartsanak romlandó élelmiszert, vagy ételmaradékot. A dolgozók között nevelőmunkát kell végeznünk az egyéni védekezés fokozása érdekében, melynek főbb szempontjai a következők: Az étkezés előtt, s minden WC-használat után mossunk kezet. Minden ételneműt csak jól megfőzve, a hazulról hozott ételeket pedig csak újraforralás után fogyasszuk el. Nyers tejet ne igyunk. Gyümölcsöt, salátát, paprikát csak gondos és többszöri lemosás után fogyasszunk. Ne igyunk egymás után azonos pohárból vagy korsóból. A bőrbetegségekről Foglalkoznunk kell a bőr fertőző megbetegedéseivel, melyek a nyári időszakban szintén gyakrabban fordulnak elő. A bőrbetegségeket okozó élősdiek a pyoros, izzadó bőrfelületen könnyen szaporodnak el és okoznak megbetegedéseket. E betegségek megelőzésében elsősorban a bőr tisztántartása, a gondos kézmosás bír jelentőséggel. Az üzemek vezetői gondoskodjanak megfelelő mosdási lehetőségekről, a munkaruhák és munkaeszközök, a fürdők, zuhanyozók tisztántartásáról. A fürdők lábrácsait naponta alul-felül meg kell súrolni és a napon szárítsák meg. A felvilágosító munka megszervezésében elsősorban az üzemorvost vegyék igénybe. Szükségesnek tartjuk, hogy üzemeink vezető szervei alaposabban foglalkozzanak az egészségügyi munkával, s megfelelő intézkedésekkel igyekezzenek megakadályozni a tömeges megbetegedést. dr. Gáspár Béla A szakszervezet ellenőrző főorvosa „Érdemes volt szóvátenni. Az élelmezési dolgozók érdeklődéssel várták az ellenforradalom utáni első taggyűlést. Ez idő alatt sok-sok problémájuk gyűlt össze, amelyekre a taggyűléstől vártak választ. Munkatársaink több üzem taggyűlésén vettek részt, ahol tapasztalataikat feljegyezték. Két hónap telt el azóta, s most ismét felkerestek néhány üzemet, hogy megnézzék: vajon az üzemek vezetői az SZB-k miképpen reagáltak a taggyűléseken felvetett javaslatokra, problémákra. * Lammer Ferenc elvtárs, a Budapesti Hűtőipari Vállalat szakszervezeti taggyűlésén szóvátette, hogy több mint 3 hónapja már lejárt a bakancsok kihordási ideje, a bakancsok el is szakadtak, de a vállalat nem ad másikat. Kénytelen saját cipőjében dolgozni. Mester Károly elvtárs ugyanitt kifogásolta, hogy a munkaruháknak járt le a kihordási ideje, de új ruha még a raktárban sincs. — A taggyűlés után ezeket a kérdéseket nyomban megbeszéltük a vállalat igazgatójával, s ő utasította az illetékes osztályokat a dolog elintézésére. A munkaruhát és a bakancsot már megkapták a dolgozók — mondja Biesinda Rudolf elvtárs, a szakszervezeti bizottság elnöke. Az Állatifehérje-Takarmányokat Előállító Vállalat szakszervezeti taggyűlésén többen szóvátették, hogy az üzemi fürdő az utóbbi időben állandóan rossz, nem tudnak tisztálkodni, nincs melegvíz. Munkatársunk erre vonatkozóan a következő tájékoztatást kapta Szabó elvtársnőtől, a szakszervezeti bizottság elnökétől: — A taggyűlés után az igazgató elvtárssal megbeszéltük a dolgot, s a panasz érdemleges elintézést nyert. A Kispesti Húsüzem taggyűlésén több dolgozó bírálta a vállalat vezetőségét, amiért hasznos gépeket az udvaron hagynak rozsdásodni. A vállalat igazgatója ígéretet tett, hogy a gépek közül néhányat a közeljövőben üzembe helyeznek. Ezek tehát nem rozsdásodnak tovább. Mindez azért történt meg, mert nem tudtunk egy megfelelő raktárhelyiséget építeni, mert a vállalat területén nincs erre hely — mondja a vállalat igazgatója. A szakszervezeti bizottság a dolgozókat tájékoztatta mindezekről. Az Erőtakarmánygyárban, a Ferencvárosi Malomban és a Gizella Malomban megtartott taggyűléseken a dolgozók többen kérték a teljesítménybér bevezetését, mivel ez előnyösebb számukra, s jobban ösztönöz a termelésre, tehát több keresetet is jelent. Ezeknél a vállalatoknál részlegesen már bevezették a teljesítménybérezést, véglegesen azonban csak az új szezonban lesz rendezve. Ugyancsak ezeknél a vállalatoknál az ebédlőkkel és az ebéddel kapcsolatos kifogásokat is orvosolták. Az Ásvány és Szikvízüzem taggyűlésén a gépkocsivezetők amiatt panaszkodtak: félnek a szabadnapoktól, mert ha visszajönnek, akkor 1-2 napig a gépkocsijukat kell javítani, mert a váltó kocsivezetők tönkreteszik a gépkocsit. Javasolták, hogy a gépkocsik ellenőrzésénél vegyen részt a kocsivezető is. A vállalat vezetősége szigorú intézkedést tett a gépkocsik megóvására, s azóta a javaslatnak megfelelően végzik a munkát. • Mindezekből kitűnik, érdemes volt szóvátenni a hibákat, a vezetők nemcsak meghallgatják, hanem el is intézik a jogos kéréseiket, kívánságokat. lakosítériítik,a Szakoktatás, kiállítás rendezés a Malomipari Szakosztály programjában A Malomipari Szakosztály kidolgozta az ez évi szakoktatási programját. Ennek nyomán vidéken tizenkét előadást tartott, amelyen 811 dolgozó vett részt. Az előadásoknak az volt a fő célja, hogy segítséget adjon a technikai és technológai ismeretek bővítéséhez, hogy a dolgozók figyelmét a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére irányítsa. Június 21-én a szakosztály szervezésében beindult egy 3 hónapos szaktanfolyam, mintegy 85 hallgatóval. A tanfolyam célja, hogy a malomipar pneumatikus fejlesztését elősegítse, jól képzett szakemberek nevelésével. A szaktanfolyam hallgatói igazolványt kapnak majd. A tanfolyam anyagát brossúrában is kiadjuk, hogy minél szélesebb körben ismerhessék meg. A budapesti malomüzemekben szakmai előadásokat tartunk az elkövetkezendő időben. Vidéken tizennégy előadást tartunk a második fél évben. Az előadássorozatot a Malomipari Igazgatósággal és a MZTE-vel közösen rendezzük. A szakelőadásokon kívül a szakosztály az ÉDOSZ Központi Kultúrházában szakmai fejlődéstörténeti kiállítást rendez, amelyen a malomipar fejlődését dokumentáljuk. A kiállítás anyagának összegyűjtése már megindult. Rajki Árpád, a malomipari szakosztály elnöke Újításokról, műszaki fejlesztésről és a helyes bérezés kialakításáról tárgyaltak a műszakiak A Műszaki Szakosztály a közelmúltban újítási konferenciát tartott a kiváló újítók, az újítási előadók és a Budapesti nagyüzemek szakszervezeti újítási felelősei részére. A konferenciát azzal a céllal hívtuk össze, hogy meghatározzuk azokat a legsürgősebb tennivalókat, amelyek segítségével az élelmiszeriparban visszaesett újítási mozgalmat újra fel tudjuk eleveníteni. A konferencia megállapította, hogy bár a szervezést megnehezíti az újítási rendelet közeli megváltoztatása, a munkával azonban nem szabad leállni. A műszaki szakosztály az elnökség részére javaslatot készít az átmeneti időben szükséges legfontosabb tennivalókra. A szakosztály a közelmúltban tárgyalta a húsipar időszerű kérdéseit is. A beszámolóban a műszaki fejlesztésen túlmenően foglalkoztak a helyes bérezés kialakításával, a munkaversennyel. A műszaki dolgozók egyetértettek azzal, hogy a húsiparon belül ki kell alakítani a teljesítménybérezést, úgy, hogy ez ne menjen a minőség rovására. Többen hangsúlyozták, hogy a műszaki dolgozók feladata elsősorban, hogy a vállalat adottságait figyelembe véve ösztönzőbb bérrendszert alakítsanak ki. A munkaverseny célját az iparban mindenekelőtt a jobb anyakihozatal, a minőség javítása és a gazdaságosság növelésében határozták meg. Javasolták, hogy az iparigazgatók adjanak irányelveket a munkaversenyhez, de ne szabjanak meg általános sémákat. Kurlik Imréné, a műszaki szakosztály titkára A mi munkánkért akadniconay Szakosztályunk a II. negyedévre munkaprogramot állított össze, s ennek alapján dolgoztunk. A II. negyedévben a munkaprogram főbb célkitűzéseit megvalósítottuk, mint pl a termelési értekezletek és a munkaverseny beindítását. Néhány rosszul bérezett munkakör korrekciójára javaslatot tettünk az Állatforgalmi Igazgatóságnak. A vállalatok közül többet felkerestünk, a helyszínen igyekeztünk segítséget adni, saját munkánkhoz pedig tapasztalatot szerezni. Munkánkat sajnos akadadályozza, hogy késik a szakosztályok végleges működési szabályzata. Úgy látom, még nem támaszkodik eléggé a szakosztályokra a szakszervezet, legalább is ezt mutatja, hogy nagyfontosságú — a mezőgazdaságot érintő— rendelet látott napvilágot anélkül, hogy szakosztályunkkal ezt előzetesen megbeszélték volna. Hiányos még a szakosztályok tájékoztatása is. Ezeket a hibákat sürgősen pótolni kell. Palotai Andor, az állatforgalmi szakosztály ideiglenes intéző bizottságának elnöke Tanácsadó órák a műszakiaknak Közöljük az élelmezési iparban dolgozó műszakiakkal, hogy az ÉDOSZ Műszaki Szakosztálya minden héten szerdán délután 4 órától 6 óráig tanácsadó órát tart szakszervezetünk székházában. Gyermeknapunk vendégei Szakszervezetünk elnöksége és nőtanácsa az Élelmezési Ipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Kultúraotthonában gyerrmeknapot rendezett, az élelmezési üzemek dolgozói gyermekeinek számára. Mintegy 250-en vettek részt ezen. A rendezvényre meghívtunk harminc államilag gondozott kislányt is. A Zirzen Janka gyermekotthon igazgatója rövid köszönő levelet küldött most hozzánk. Ezeket írja: „A gyermeknapon a vezetésem alatt álló intézet növendékei számára rendezett vidám szórakozósért, szeretetteljes megvendégelésért hálás köszönetemet fejezem ki. Igazán kedves és sokáig emlegetett jó napot szereztek ezeknek a mi kislányainknak.” Rhéman Vilma igazgató Gyermeknapunk vendégei voltak ezek a kislányok