Élelmezési Dolgozó, 1958 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám
Termelési, munkavédelmi és szociális problémák a központi vezetőség előtt Szakszervezetünk központi vezetősége legutóbbi ülésén megvitatta az élelmezési ipar termelési, munkavédelmi, munkásellátási és egészségügyi helyzetét. A központi vezetőség ülésén részt vett és felszólalt Marosán György elvtárs is. A központi vezetőség megállapította, hogy az ipar termelési színvonala egyre inkább növekszik. Lemaradás mutatkozik azonban a baromfi-, a hús-, tej- és szesziparban. Igen sok szó esett azokról a körülményekről, amelyek jelenleg fékezik a termelékenység növekedését. Ilyen például a munkafegyelem lazulása, a munkaverseny elhanyagolása és más egyebek. A Kecskeméti Konzervgyárban például igen magasra nőtt az igazolatlanul mulasztók száma. A munkaversenynek is — bár a legtöbb üzemben megindult, s ez igen hasznos — vannak fogyatékosságai, tartalma és formája, az új viszonyoknak megfelelően még nem alakult ki. A jelenlegi bérezési formák sem mindig szolgálják a termelés gazdaságosságát, a termékek minőségi javítását, s így nem hatnak kellően a munkaversenymozgalomra. A termelési vitában igen sok szó esett a népvagyon megőrzéséről, az üzemi lopásokról. A központi vezetőség elítélte azokat, akik a társadalmi tulajdon ellen vétenek, vagy ezt elősegítik. Társadalmi megbélyegzést kell alkalmazni mindazokkal szemben, akik a társadalmi tulajdonban garázdálkodnak. S társadalmi offenzívát kell indítani az üzemi szarkák, a tolvajok ellen "— hangoztatja a KV határozata. A felszólalók elmondották azt is, hogy a bíróságok igen enyhén büntetik a tolvajokat, így nem riasztják el őket a lopásoktól. A KV határozata ezzel kapcsolatban kimondja: a legszigorúbban kell fellépni azokkal szemben, akik a nép vagyonát csokiszalmájának tekintik, akiknek hanyagságából ezrek és tízezrek mennek tönkre, vagy a másik oldalról szabadon garázdálkodnak, lopnak. A munkavédelemben és munkásellátásban — bár sok hiányosság van még — jelentős eredményeket értünk el Több üzemben jobb, egészségesebb munkakörülményeket teremtettek, csökkentették a nehéz fizikai munkát. Például a Hatvani Cukor, és Konzervgyár pektin-üzemében szellőzőberendezést szereltek, a Malomszerelő és Gépgyártó V. asztalosüzemében forgácselszívó berendezést helyeztek üzembe, a Marhavágóhídon a borjúvágást gépesítették és az egész vágási részlegen motorikus emelőberendezést helyeztek üzembe. Több malmot pneumatizáltak, ahol egészséges körülmények között dolgozhatnak a malomipari munkások. Igen nagy probléma még az Óbudai Szeszgyár hamuzsír-helyiség szellőztetésének megoldása. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a dolgozók közül többen kerültek táppénzes állományba 1957-ben, mint azt megelőzően. Ebben nagy szerepet játszik a csökkent munkaképességű dolgozóknak idénymunkára való alkalmazása, de összefüggésben van ez a munkafegyelem nagymérvű lazulásával is. Az orvosi ellátottság sokat javult. A Csemege- és Édesipari Gyárban december 1-én indult be az új orvosi rendelő, s többhelyütt az üzemorvosok számát növelték. A közeljövőben az Élelmiszeripari Gépgyárban, a Központi Gépjavítóban és a Tésztagyárban kíván a szakszervezet üzemi orvosi állásokat szervezni. A balesetek alakulása mégsem kedvező. Ennek okát a KV abban látja, hogy az üzemekben csökkent a baleset megelőzésének egyik hatékony módszere, a felvilágosítás, a nevelés. Az üzemekben nem vonják felelősségre azokat, akiknek hanyagságából baleset adódik, s a munkásokat nem oktatják ki kellően a munkavédelem szabályaira. A Kőbányai Sörgyárban például a megvizsgált 200 baleset közül egy esetben sem történt felelősségrevonás. De ehhez hasonló jelenséget még több üzemben is tapasztalható. Ezzel kapcsolatban a KV úgy határozott: az üzemi szervek munkájukba állítják vissza a korábban bevált vezetési módszereket, a munkavédelmi kérdésekkel való tervszerű foglalkozást, s munkájuk a balesetek okainak pontos elemzésére, a munkakörülmények további javítására, a balesetek megelőzésre irányuljon. A vállalatok gazdasági és szakszervezeti szerveinek figyelmét rá kell irányítani a munkavédelmi újításokra, a baleseti veszélyforrások megszüntetésére. El kell készíteni az új iparági óvórendszabályokat is, mivel a mostaniak bizonyos mértékben már elavultak. A pezsgő otthonában Az Állami Pince- gazdaság pezsgő- üzeme igen sok terméket küld külföldre. A magyar pezs-gőt szívesen is-/- iszák Csehszlová-' kiában és az NDK-ban, ez a szállítmány is oda- indul. " Haid Mária és Tőzsér Sándornék gondosan beeső- p magolják az üvecgeket. V IP Jelentős vízmegtakarítási újítást vezettek be a Budapesti Sertésvágóhídon. Kraseczky József főgépész és Hasznos Imre energetikus javaslata alapján módosították a vízellátást, s ennek alapján naponta átlagosan 900 köbméterrel kevesebb városi vizet használ fel az üzem. Az intézkedéssel lényegesen hozzájárulnak a súlyos vízellátási gondok megkönynyebbítéséhez, s ugyanakkor mintegy félmillió forint pénzmegtakarítást is elérnek. A hibák feltárását gyors intézkedés követte Az Illóolaj Kutató Intézet Darány-pusztai Kísérleti Gazdaságának dolgozói panaszoslevelet küldtek szakszervezetünk munkavédelmi és szociálpolitikai osztályához. Kérték, hogy foglalkozzék egészségügyi és kulturális helyzetükkel, életkörülményeikkel és lakásviszonyaikkal. Rövidesen kimentünk, s őszintén meg kell, mondani, megdöbbentő kép fogadott bennünket. Az üzemi konyha és az étkező egyáltalán nem volt nevezhető higiénikusnak, a konyhai dolgozók munkakörülményei még ennél is rosszabbak voltak. A nyersanyagok és az ételfélék olyan körülmények között voltak tárolva, hogy az bármikor könnyen fertőzést okozhatott. Igen súlyos hibákat tapasztaltunk a munkásszálláson és a lakásviszonyokban. A hiányosságokat közöltük az iparigazgatósággal, amely példás gyorsasággal intézkedett. Közölték velünk, hogy a konyha és az étkezőhelyiségeket addig is rendbehozzák amíg 1958-ban egy új épületben kapnak majd helyet. A konyhai dolgozók megfelelő öltözőt és mosdót kapnak. A munkásszállásokat is modernizálják. A meglevő épületek felhasználásával négy lakás építésének előkészítéséhez fognak hozzá. Rendbehozzák a feneketlen sárral borított utakat. Reméljük, hogy mindezek hamarosan meg is valósulnak. EGY HASZNOS TALÁLMÁNY Balaka Gergely, a Budapesti Illatszer- és Pipereszappangyár karbantartó lakatosa új szappanpréselő gépet szerkesztett, amely óránként 10 000 szappant présel. Képünkön a feltaláló és a gyár főmérnöke — Lóránt Béla — ellenőrzik a présgép munkáját. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÉLELMEZÉSI IPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK KÖZPONTI LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. 1958. JANUÁR Az édesipar újdonságai Az édesipari vállalatok a közelmúltban minőségi versennyel egybekötve, kiálításon mutatták be legújabb gyártmányaikat. A kiállítás arról győzte meg a látogatókat, hogy az édesipari szakemberek rövid idő alatt lényegesen megváltoztatták az édesipari gyártmányok eddigi egyhangúságát, s most jó minőség mellett a csomagolást is ízlésesen oldották meg. A minőségi verseny győztese a Szerencsi Csokoládégyár lett. Második a Budapesti Csokoládégyár. A különböző új gyártmányok, készítmények értékelésénél első díjat nyerte a „Budapest“ desszert, készítője: Dobránszky Gyula (Budapesti Csokoládégyár). A második díjat a „L’amour“ desszert, készítője: Tóth Illés (Cukrászati gyár) kapta. A versenyben elért jó eredményekért több vállalat és szakember kapott pénzjutalmat. A Győri Keksz- és Ostyagyár 36 féle édességgel szerepelt a kiállításon. Tanácskoztak az ipar fiatal mérnökei Az ÉDOSz Műszaki Tanácsa a közelmúltban tanácskozásra hívta össze az ipar fiatal mérnökeit, hogy megbeszélje velük az élet és munkakörülményeikkel kapcsolatos problémákat, meghallgassa idevágó véleményüket, javaslataikat, ugyanakkor kérje segítségüket a szakszervezet előtt álló feladatok megoldásához. A fiatal mérnökök tanácskozásának vitavezetője dr. Telegdy Kováts László a Műszaki Egyetem élelmiszerkémiai tanszékvezető tanára, a vegyészkar dékánja, a kémiai tudományok doktora volt, aki hosszú éveken keresztül foglalkozott az egyetemen a fiatal mérnökök nevelésével, problémáik megoldásával. Dr. Telegdy elvtárs bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a baráti beszélgetésnek többek között azt a célt is kell szolgálnia, hogy a szakszervezet a fiatal mérnökökkel a jövőben szervezetten foglalkozzék és segítse őket munkájukban, amelyet korábban az egyetem látott el A hozzászólásokban az ipar fiatal mérnökei elmondották, hogy számos nehézséggel, problémával küzdenek, amelyeknek megoldásához a szakszervezet hatékony segítséget tud nyújtani. Többen panaszolták például, hogy a fiatal mérnökök az üzemeikben nem megfelelő fogadtatásban részesülnek, vagy olyan munkakörödket kapnak, amelynek elvégzéséhez nem feltétlenül seenkséges az egyetemi végzettség. Több helyütt a régi szakemberek nem segítik eléggé munkájukban és ennek hiányábansok esetben tanácstalanul állnak egyes feladatok megoldá-sa előtt. Problémaként vetették fel, hogy a kulturális igé- nyeik kielégítése terén a helyi szakszervezetek nem elég- 1 gé kezdeményezők és kérték a Műszaki Tanácsot, hogy mind a munkakörülményeik javításánál, mind pedig a kulturális igényeik kielégítésénél hatékonyabb segítséget nyújtson a részükre. A Műszaki Tanács a fiatal mérnökök tanácskozásának tapasztalatait feldolgozza és az ott elhangzottak alapján konkrét intézkedéseket tesz a hibák kijavítására. A tanácskozáson elhatározták, hogy évfolyamtalálkozóra hívják össze a fiatal mérnököket, ahol ugyancsak megbeszélik az őket érintő problémákat. A tanácskozás után még hosszasan csoportonként elbeszélgettek a fiatal mérnökök, mert sokan voltak olyanok, akik az egyetem befejezése óta nem találkoztak egymással. K. I. 5 OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOKKKKKKKKi Társadalmi bíróság elé kerültek mert loptak Három munkás áll a társadalmi bíróság előtt. A tárgyalóterem már benépesedett, az üzem dolgozói kíváncsian várják a döntést: vajon milyen ítéletet hoz a társadalmi bíróság. K. Sándor — a Budapesti Tejipari Vállalat (volt Kelenföldi Tejipari V.) dolgozója — szemlátomást szégyenli magát. Nemigen mer munkatársai szemébe nézni, fejét lehajtja, s némán pislog néha maga körül. Évtizedek óta itt dolgozik a vállalatnál, de ilyen még nem fordult vele elő. Lehet, hogy ez volt az első esete, most is rajtaveszett. Az ellenőrök épp rajtakapták, amikor tejfelszállítás közben 5 litert el akart tulajdonítani a szállítmányból. De hogy is történt — kérdezi tőle a társadalmi bíróság elnöke. Igen, korábban 5 liter tejfelhiányuk volt az egyik KÖZÉRT-ítés, s most ezt akarták pótolni. Felbontották a leplombált kannát. Nem is ő, a gépkocsivezető bontotta fel, de a tippet K. Sándor adta. Az 5 liter tejfel ára nem is olyan nagy értése, s K. Sándornak ezért kell most szégyenkeznie. Munkatársai, akik eljöttek ide a tárgyalásra, megvetően néznek rá. Eddig nem gondoltak ilyet róla. Szorgalmasan, becsületesen dolgozott, jó munkájáért többször jutalomban is részesítette a vállalat vezetője. A társadalmi bíróság is mérlegelte mindezeket. Figyelembe vette K. Sándornak eddigi szorgalmát, magatartását, s így igazságos büntetésre tett javaslatot a vállalat vezetőjének. K. Sándortól háromhónapi időtartamra megvonják a természetbeni járandóságot és az évi nyereségrészesedés felét is. Ezenkívül az igazgató még írásbeli megrovásban is részesítette. Hasonló esetért került a társadalmi bíróság elé a vállalatnak még két másik dolgozója. Nekik is ez az első esetük, munktársaik leplezték le őket. S ahogy ők mondják, ez volt az első, de az utolsó is. Ahogy szégyentől kipirult arcukat elnéztük, mi is biztosra vettük, hogy soha többé nem nyúlnak a közvagyonhoz. A társadalmi bíróság az ő esetükben is igen nagy körültekintéssel, emberségesen és lojálisan hozott ítéletet. Javaslatukban az állt, hogy a két munkástól 3 hónapra vonják meg a természetbeni juttatást és egy évre pedig a nyereségrészesedést. A vállalat igazgatója ezt kiegészítette: mivel a két dolgozót alacsonyabb munkakörbe helyezi, s ez anyagiakban is érinti őket, így a nyereségrészesedés megvonását elengedi. A fegyelmi határozatokkal mindenki egyetértett. Egyetértettek azok a munkások is, akik végighallgatták a tárgyalást, s a végén csak annyit mondtak a megbüntetetteknek: ,,Jegyezzétek meg! Többet nem akarunk a tárgyalásotokra jönni.” Minden bizonnyal értettek a szóból. D. G.