Élelmezési Dolgozó, 1959 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám
Átléptük az új esztendő küszöbét. Ha visszatekintünk, nincs szégyenkeznivalónk az el-',’ múlt év miatt, amit magunk mögött hagytunk. Ms 1958-ban tovább szilárdult a munkásosztály '' hatalma, s ezzel együtt nőtt a dolgozók biztonsága, munka- '' kedve, s gazdaságilag gyarapodtunk. Üzemeinkben többet termeltek, jobban érvényesült a •j gazdaságosság, egyenletesebb volt a termelés, javult az;; anyagellátás, jó eredményeket ért el a műszaki fejlesztés,.. megélénkült a dolgozók kezdeményezése. A termelés gazda-,’,ságossága kedvezőbben alakult a tervezettnél, ami lehetővé', tette, hogy a beruházásokat másfél milliárddal felemelhet-'.’, tűk. Az 1957. évi mintegy 14—25 százalékos béremelés után ,', 1958-ban tovább növelhettük a bérből és fizetésből élők II életszínvonalát. S az 1958. évi terv teljesítésével — egyes te- ', rületeken jelentős túlteljesítésével — megteremtettük a nép- ■ • gazdaság idei fejlesztésének kedvező feltételeit. Saját tá- ;; hurikra álltunk. Népgazdaságunk már nem szorul barátaink ;; anyagi támogatására, sőt megkezdhetjük a testvéri orszá- ;; goktól kapott kölcsönök törlesztését. .. Eredményeink és gyors haladásunk legfőbb forrása: dolgozóink alkotó ereje, egysége, amellyel a népi hatalmat,, támogatja, a helyes politikai és gazdasági vezetés, amely a ’■ tömegek egyetértésével találkozik, a párt és az ország veze- ' tőit övező bizalom, a vezetők és tömegek emberi közelsége, "• közös erőfeszítése, egyetértő akarata. Céljaiban és módsze- • • rében helyesnek bizonyult a párt politikája, amely a dől- • ; gőzök növekvő kezdeményezésére épített. .. S a párt politikájában az elmúlt két esztendőben egyér-;; telműen érvényesült az az elv is, hogy az ország gazdago-',: dásával, a termelő erők fejlődésével a gazdasági élet szilár-;; dulásával együtt, azzal egyidőben növelni kell a dolgo-;; zók életszínvonalát. Hogy a dolgozók szorgalmas, áldozat- , kész munkájuk közben naponta érezzék: részesülnek munkájuk gyümölcséből. ; Gazdasági sikereinkkel teremtettük meg a feltételeit ;; annak is, hogy a párt, központi, bizottságának határozatait a ;; munkásosztály életszínvonalával kapcsolatban gyorsabban ’,; valósíthatjuk meg, mint ahogyan azt az elmúlt év végén',', terveztük. :! E eredményeink lehetővé tették, hogy nem 1959 első;; ftj felében, hartem már január 1-től életbeléptethet;; jük a nyugdíjra vonatkozó új rendelkezéseket.;; 1959-ben csaknem 650 milliót fordítunk erre a célra. Január-;; tól emelkedik a pedagógusok fizetése, ami 200 millió forinttot tesz ki. Egyes egészségre ártalmas munkaterületeken ': csökken a munkaidő a bérek változatlanul hagyása mellett.:', Ez körülbelül 40 millió forint költségkihatással jár. Ezen'.', kívül évi 45 milliót fordítunk néhány alacsony fizetésű ■ munkáskategória béreinek emelésére. Sor kerül az év első fe- • •lében a családi pótlék emelésére és az orvosegészségügyi;; dolgozók fizetésrendezésére is — a gazdasági munka ered- ;; ményeitől függően. Az ötéves tervben csaknem 250 ezer;; lakás épül — több mint amennyi 1949—1957-ig. A 15 éves',’, lakásépítési terv megvalósításával pedig egymillió lakásba: s költözhetnek be a boldog új lakók. ! ’. A január elsejével életbelépő új termelői árrendezés is lehetővé teszi, hogy világosabb legyen az üzemek vezetői,' s dolgozói előtt, hol mit és hogyan tehetnek a gazdaságosságia, növelése érdekében. Átfogó gazdasági rendszabály beveze-' ■ téséről van szó, amely mindenekelőtt azt célozza, hogy az • ipari termékek valóban a termelői árakon cseréljenek gaz-,dát, s az árak világosan mutassák: mibe kerül tulajdonkép-épen az országnak, egy-egy termék, s ezzel segítsék népgazdaságunk szerkezetének javítását és gazdaságosabb terme-lésre ösztönözzenek. Eredeti rendeltetése tehát, hogy megmutassa: egy-egy üzem vagy kollektíva jól, eredményesen dolgozik-e. A meg- valósítás módja mégis a lakosság érdekét szolgálja. Mutatja ezt az is, hogy amíg az áremelkedés országos viszonylatban körülbelül 330 millió forint, addig az árcsökkenés eléri az 650 milliót, vagyis az áremelések összegének csaknem két-szeresét. S ha szemügyre vesszük, hogy az áremelkedés, illetőleg♦ csökkenés milyen termékekre terjed ki, még inkább világos,♦ hogy általában a széles néprétegek szükségleteit szolgáló,a mindennapos közfogyasztási cikkek ára csökken. Jelentős mértékben az egyszeri, vagy ritkább szükség-letet kielégítő, illetőleg luxus termékek ára emelkedik inkább. Csak a zsír és szalonnafélék árának csökkentésé véldául 160 millió forint megtakarítást biztosít évente, a vidékit egységes háztartási és világítási áramtarifa bevezetéséveli 14 millió forintot, a vendéglátóiparban végrehajtott árrendeséssel pedig 45 millió forintot takarít meg a fogyasztói közönség. Bizonyára örömmel fogadják a vásárlók a nylont holmik árának csökkentését is. ♦ Mutatja ez, hogy nálunk még a végeredményben gazdasági, az ipar irányításával összefüggő intézkedéseket is úgy í ■ajtják végre, hogy annak ne a dolgozó nép lássa kárát. Ellenkezőleg, ne csak az intézkedés kihatásai szolgálják a dolgozó nép javát, hanem a végrehajtás módja közvetlenül is előnyére szolgáljon. Mi az új esztendőben is a magunk útját járjuk, a szocializmus építésének útját. Fejleszteni akarjuk eredményeinket, gazdaságosabbá tenni a terme- ♦ lést, növelni a termelékenységet. Közös érdek ez, mert az jobb munkával, a szocializmus építésének gyorsulásával is együtt jár népünk életszínvonalának emelkedése. Az eddigi eredmények több mint 10 napi nyereséget ígérnek a Kávészeripari Vállalatnál A negyedik negyedévben két esetben ült össze a Kávészeripari Vállalat üzemi tanácsa. Ezen a vállalat eredményeit, valamint a soron következő legfontosabb problémákat vitatták meg. A rendes negyedévi ülésen a vállalat főkönyvelője beszámolt a harmadik negyedévi eredményekről, a nyereségrészesedés alakulásáról; a tervosztály vezetője ismertette a negyedik negyedévi operatív tervfeladatokat; a munkaügyi vezető az üzemi tanács elé terjesztette jóváhagyás céljából a vállalat bérszabályzatát, az üzemi tanács elnöke pedig tájékoztatta az üzemi tanácsot a munkaverseny helyzetéről. Az ülésen a dolgozók által felvetett munkaruha juttatási kérelmeket is felülbírálták. A főkönyvelő tájékoztatójából kitűnt, hogy a vállalat jól gazdálkodott az utolsó hónapokban. A folyóáras tervteljesítés a III. negyedévben 142,2 % volt. A vállalati eredményjavulás 0,3%. Ezt az eredményt az anyagtakarékossági terv teljesítésével, megfelelő exportárukkal és az édesipar részére történő dobozgyártásnál érték el. Az elért eredmények alapján megállapították, hogy a vállalat dolgozóinak a III. negyedév végéig több mint 10 napi nyereségrészesedésre van kilátásuk. Elősegítette a munkaversenyt az anyagtakarékossági terv részleteiben való kidolgozása is. Békeműszakot, november 7-re és a KMP 40. évfordulója tiszteletére pedig munkaversenyt szerveztek. Az eredmények fokozására az üzemi tanács a következő feladatok megoldását határozta meg: A tervben előírt értékesítést kb. ll°/0-kal kell túlteljesíteni; az anyagtakarékossági terv túlteljesítésére kell mozgósítani a dolgozókat. Felmérték a vállalat exportterv teljesítési lehetőségeit és megállapították a legmegfelelőbb anyagnormát a cikória és rozspörkölethez. A javaslatok a határozatban is helyet kaptak Az üzemi tanács tagjai igen sok hasznos javaslatot tettek a munka megjavítására, az eredmények növelésére, amelyeket a határozat meghozatalánál figyelembe vettek. A vállalati bérszabályzat megvitatása során Laki elvtársnő, s a csomagoló részleg dolgozója kifogásolta: a fizikai dolgozóknál csak az alsó bérhatárt rögzíti a szabályzat, a felsőt nem. A határozat ennek figyelembevételével született meg. Négy munkakörben munkaruha, illetőleg védőöltözet további kiadásában is határoztak. A negyedév folyamán rendkívüli ülést is tartott az üzemi tanács. Ezen a vállalat belső átszervezését, a Budapesti Sötőporgyárral való egyesülést és az igazgatói alap felhasználását vitatták meg. Az átszervezésről a vállalat igazgatója tájékoztatta az üzemi tanácsot, s ehhez kérte valamennyi tanácstag segítségét. Az igazgatói alap felhasználásával kapcsolatosan az üzemi tanács határozatot hozott az egyes keretösszegek arányainak módosítására. Segített a takarékosság, a munkaverseny Az eddigi munka során szép eredmények születtek. Például gépálláscsökkentéssel 10.100 forint megtakarítást értek el. A súlyveszteség csökkentésénél, a begyűjtésnél — az utolsó két hónapot figyelembe véve — 1,3%-os megtakarítást értek el, mely 83.000 forintos eredményjavulást hozott. Az eredményeket elősegítette a munkaverseny, melyhez nagy segítséget adott a kormány és a SZOT közös határozata. A verseny során, a kiváló eredményt elérő dolgozók részére jutalmat adtak. * Látogatás az Aszári Keményítőgyárban Az Aszári Keményítőgyárban évente 850— 900 vagon kukoricát dolgoznak fel, amelyből többféle, az iparban használatos nyersanyagot készítenek. A nagymennyiségű keményítő mellett sok dextrint gyártanak, amit a ragasztó- és textilipar használ fel. A kukorica szirupot az édesiparnak szállítják. A kukoricalekvárt a gyógyszeriparban dolgozzák fel. Vali Tóth János szirupot csapol Zsíros Károly vegyészmérnök a lekvár szárazanyag tartalmát vizsgálja VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! "ÉLELMEZÉSIpari dolgozók szakszervezetének KÖZPONTI LAPJA ■ X. ÉVFOLYAM, L SZÁMARA: 56 FILLÉR. 1959. JANUÁR, Jó munkáért dicséret Szakszervezetünk elnöksége legutóbbi ülésén foglalkozott a Szolnok megyei Malomipari Vállalat szakszervezeti bizottságának munkájával. Megállapította, hogy az SZB igen jó, eredményes munkát végzett, amiért az elnökség dicséretben részesítette. Ugyancsak dicsértben részesítette a vállalat igazgatóját is, amiért a szakszervezet munkáját támogatja. Marton elvtársat, az SZB elnökét kéthetes jutalomüdülésben is részesíti az elnökség. A határozat kimondja, hogy szervezési osztályunk és a malomipari szakmai bizottság vizsgálja meg az SZB munkáját, s a jól bevált módszereket más vállalatoknál is vezessék be. A TB pedig — amikor arra lehetőség van — gondoskodjon a jól dolgozó szakszervezeti aktivisták jutalmazásáról. (A Szolnok megyei Malomipari Vállalat szakszervezeti bizottsága munkájának ismertetésére visszatérünk.) Közösen a gazdasági vezetőkkel Az 1996. év végével számadást készítünk végzett munkánkról. A gyárban a két termelő üzemrész a gyümölcs- és főzelékkonyha már az év kezdetén munkaversenyben állt és bekapcsolódott a takarékossági mozgalomba is. Mindkettő igen szép eredménnyel végződött. A bizalmiak és gazdasági vezetők közt az összhang az egész év folyamán jó volt. A bizalmiakat munkájuk végzése közben a gazdasági vezetők mindig támogatták. Egyes problémák elintézését minden esetben közösen megbeszélve a gazdasági vezetőkkel sikerült úgy elintézni, hogy a dolgozók érdekeit szolgálták. Egy-egy negyedéves kiértékelésnél a jutalmazások és kitüntetések odaítélése a szakszervezeti bizalmiak javaslata alapján történt meg. Ezeknél az értékeléseknél a gazdasági vezetők mindig támogatták a bizalmiakat. Mi, szakszervezeti bizalmiak jobban ismerve a dolgozók szociális, egészségügyi és más problémáit, a gazdasági vezetőkkel megbeszélve igyekeztünk segíteni az arra rászoruló dolgozókon. Stolcz Róbertné, Schalter Gyuláné, a Gyömölcs- és Főzelékkonzervgyár bizalmijai Csökkentsük az energiafelhasználást! Ne legyen üresjárás ! Újítóinkra is számítunk „Termelj 1 forinttal olcsóbban mázsánként" A malomipari vállalatok dolgozói egységesen csatlakoztak a malomipari szakmai bizottság által kezdeményezett „Termelj 1 forinttal olcsóbban mázsámként” célmozgalomhoz, majd később a kormány takarékossági felhívásához. A két mozgalom egybekapcsolva igen nagy eredményeket hozott, s több millió forint megtakarítást jelent népgazdaságunknak. Ennek eléréséihez az ipar valamennyi dolgozója hozzájárult, amiért elismerést érdemelnek. De bármilyen szépek is eredményeink, nem lehetünk megelégedettek. Még igen sok lehetőség, még igen sok rejtett tartalék áll rendelkezésünkre. Éppen ezért a „Forintes mozgalom“ folyjék tovább 1959. január 1 után is. Különös figyelemmel kell lennünk az energiagazdálkodásra. A malomipari szakmai bizottság i. úgy határozott hogy az ipar dolgozóit a fajlagos energia csökkentésére mozgósítja. Lekell szorítani a fajlagos enerffia felhasználását 4 kilowatt /alá! Nehéz dolognak látszik ez, de közös erővel, a malom- ipari dolgozók szorgalmával, találékonyságával megoldható. Az egész akció sikere a technológiai fegyelem betartásán,és a gépek fegyelmezett, lelkiismeretes kiszolgálásán múlifel át kell nézni valamennyi malom technológiáját. A helyesőrlésvezetés mellett nem szabad előfordulni üres járásnak, fa gépek túlterhelésének. Fokozzák a technológiai és felügyeleti fegyelmet, szélesítsük,s mindinkább tegyük hasznosabbá az újítási mozgalmat. Amalomipari dolgozók figyelmét irányítsuk az ipar előtt álló , közvetlen feladatokra, főként a fajlagos energiaköltségek csökkentésével kapcsolatos problémákra. . A szakszervezeti bizottságok és üzemi tanácsok segítsék el célkitűzések megvalósítását A szakmai bizottság határozatát ismertessék a dolgozókkal, s mozgósítsák őket a még nagyobb eredmények elérésére. ÉDOSZ malomipari szakmai bizottság