Élelmezési Dolgozó, 1969 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-01 / 1. szám

A klub már hozzátartozik életünkhöz Hosszú szünet után egy új, korszerű, a mai igényeknek megfelelő kultúrkombinátot vettek birtokukba a BOV Sárvári Gyáregységének dol­gozói, tavaly. Az étteremmel, klubszobával, olvasó- és bi­liárdteremmel felszerelt ob­jektum ma már szervesen hozzátartozik a gyár és a környék dolgozóinak életé­hez. A klub létrehozásának fő célja volt: megteremteni és biztosítani a dolgozók kultu­rált körülmények között való szórakozását. A klub vezető­ségének tevékenysége kiter­jed a magukról megfeledke­zett dolgozókra is. Nem ta­kargatjuk, ilyennel is talál­koztunk. A rendbontókat a klub tagjai sorából kizárjuk, ami azt jelenti, h­ogy a helyi­ségeket nem látogathatják. Az elmúlt fél esztendő erre­ kicsit próbaidőszak is volt. A számszerű adatok hűen tükrözik, hogy a célkitűzés helyes volt, és megtaláltuk azt a f­utót, amelyen tovább­ra is haladni kell. Talán elsődlegesen kell megemlíteni, hogy klubunk olyan színes és reprezentatív térrel gazdagította ifjú váro­sunkat, amelyben tükröződik ragaszkodásunk és minden cselekedetünk­­városunk és üzemünk iránt egyaránt. Valamennyi társadalmi szerv itt tartja rendszeres taggyű­lését. A hozzánk érkező ja­pán kereskedelmi partnere­ket, a vietnami testvéri nép küldötteit, az Olasz Élelme­zésipari Szakszervezet veze­tőit, az osztrák meghívott vendégeket, és még számos külföldi (NSZK, Svájc) és belföldi partnert, üzletembert, barátot olyan körülmények között tudtunk fogadni kul­­túrotthonunkban, ami minden egyes esetben emelte iparunk, hazánk, szakszervezetünk te­kintélyét. De a hivatalos ese­mények mellett most már szinte hagyományossá vált a névnapok ünnepélyes külső­ség mellett való megrendezé­se. A szocialista brigádok 11 esetben rendeztek klubdélu­tánt, táncos szórakozással egybekötve. S itt bonyolítot­ták le a szocialista brigádok vetélkedőjét is. A KISZ több esetben rendezett táncos, mű­soros estet. A termékek propagálása érdekében árubemutatóval egybekötött táj­értekezletet rendeztünk. Az elmondottak mellett klubtermünk naponta a dolgo­zók rendelkezésére áll. Az olvasóteremben szépirodalmi és műszaki könyvtár elégíti ki a dolgozók igényeit. Az stb. már felkészült az 1969-ben bevezetésre kerülő csökkentett munkaidő mellet­ti szabad idő célszerű fel­­használására, s ennek meg­felelően készítette el 1969. évi kultúrprogramját, amelyben többek között szerepel 8 hó­napos idegen nyelvű tanfo­lyam, a fiatalok részére tánc-tanfolyam, filmfelvevőgép, kezelői szaktanfolyam. Az író-olvasó találkozó csak emeli a gazdag programot, amelyet könyvkiállítással szándékozunk elevenebbé, színesebbé tenni. Sport- és történelmi filmsorozatok, is­meretterjesztő előadások, me­lyekhez filmet biztosítunk. Mindezeken túl, gazdag ki­rándulási program kerül összeállításra, amelyben a fő­szerepet a szocialista brigádok viszik. A kezdeti eredmények to­vábbi céltudatos munkára ösztönzik a szakszervezeti Bi­zottságot, a gyár társadalmi szerveit és gazdasági vezetőit egyaránt, annak érdekében, hogy a dolgozók kulturális igényeit maximális mértékig ki tudjuk elégíteni. Horváth László Aki tanulni akar, A Szegedi Konzervgyárban most nagy a sürgés-forgás. A munkapadok mellett fehérkö­penyes nők és férfiak szor­goskodnak. Egyenletes zúgás­sal zakatolnak a gépek, gyűl­nek a késztermékek. Hatal­mas tehergépkocsik és más szállítási eszközök viszik ren­deltetési helyükre a készáru­féleségeket. Az egyik munkateremben találjuk meg Pócz N. János­­né szb-titkárt. — A szakszervezetnek most igen sok feladatot kell meg­oldani. A tervteljesítés mel­lett komoly munkát jelent a választás. Ugyanakkor nem lehet elhanyagolni az okta­tást sem. Az szb egyik leg­fontosabb feladata a dolgozók művelődésének biztosítása. Megkezdődött a szakmai és politikai oktatás. A szakszer­vezet által szervezett oktatá­son 320-an, az MHL-ben 70- en képezik tovább magukat. — Új jelenség is van az üzemben e téren. Az oktatás­sal egyidőben két orosz nyelvtanfolyam is megkezdte működését, egy haladó és egy kezdő, 34 fős létszámmal. Ugyanakkor két német nyelv­­tanfolyam is, 36 fős létszám­mal bekapcsolódott a nyelv­­oktatásba — mondja Pócz elvtársnő. A vállalat gazdasági veze­tői segítik az szb kezdemé­nyezéseit. Minden anyagi és erkölcsi segítséget megadnak, hogy megfelelő kulturális kö­rülményt biztosítsanak azok számára, akik bővíteni akar­ják szakmai, politikai isme­reteiket. A Szegedi Konzervgyár or­szágos vonatkozásban is hí­res termékeiről, s mindin­kább kapcsolatba kerül kül­földi cégekkel, elsősorban a szocialista országokkal. Az utóbbi években a Szovjetunió állandó vásárlója lett az üzemnek. A szoros együttmű­ködés évről évre erősödik. 1968-ban is több szovjet tu­ristacsoport kereste fel a Sze­gedi Konzervgyárat, tehát minden alapja megvan és in­dokolt az orosz nyelvtanfo­lyam. —­ A legközelebbi szovjet csoportot, amely látogatóba jön hozzánk — mondja Pócz elvtársnő — már saját anya­nyelvükön fogják köszönteni az orosz nyelvtanfolyam hall­gatói. Elbúcsúzunk és a gyárkapu felé ballagva arra gondolunk, hogy Pócz N. Jánosné két év­tizede szakszervezeti tisztség­­viselő, még ma is fáradhatat­lanul segíti az üzem dolgozóit a szakmai és politikai neve­lésben. Törődik sorsukkal, munka- és életkörülményeik alakulásával, segíti művelő­désüket. Sajó Gyula S­ZERVEZÉSI DOLGOZÓ Gyermekgondozási segély a tejkezelőknél A gyermekgondozási se­gélyről Szóló 3/1967. (I. 29.) korm. számú rendelet gya­korlati végrehajtása kapcsán kérdésként merül fel, hogy a tejgyűjtő csarnokokban tejke­zelő, illetőleg segédmunkás munkakörben foglalkoztatott nődolgozók részére milyen esetben jár gyermekgondozási segély. A kérdés azért indo­kolt, mert a kormányrendelet 1. §-a a segélyhez való jogot három feltétel együttes fenn­forgásához köti. Ezek között szerepel a munkakörre előírt teljes munkaidőben történő foglalkoztatás is. A tejgyűjtő csarnokokban tejkezelő és se­gédmunkás munkakörökben foglalkoztatott jutalékos dol­gozók munkaideje nincs meg­határozva, ezért kérdésessé vált, hogy a szóban forgó dol­gozók mikor tekinthetők tel­jes munkaidőben foglalkozta­tottaknak. A 3/1967. (I. 29.) korm szá­mú rendelet 1. §-ának egysé­ges értelmezése és gyakorlati végrehajtása érdekében­ a Munkaügyi Minisztériummal és a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsával közösen ki­alakított állásfoglalást a kö­vetkezőkben közöljük. A tejgyűjtő csarnokokban jutalékos bérrendszerben fog­lalkoztatott tejkezelők és se­gédmunkások a gyermekgon­dozási segély folyósítása szempontjából teljes munka­idővel foglalkoztatottaknak akkor tekinthetők, ha havi ke­resetük átlaga a szülést meg­előző 12 hónapban, illetve egy és fél évben a 840 forintot el­éri vagy meghaladja. Ebben az esetben — az egyéb felté­telek fennforgása esetén — a tejgyűjtő csarnokok tejkezelő és segédmunkás nődolgozói részére a gyermekgondozási segély jár. (Megjelent a Mun­kaügyi Közlöny 1968. novem­ber 28-i (22-es) számában.) SZÍNHÁZI kalauz A Katona József Színház Tersánszky Józsi Jenő komé­diájával nyitja az új év be­mutatóinak sorát. A KEGYELMES ASSZONY PORTRÉJA című vidám darab január 24- én kerül közönség elé, s a nép­szerű Kakuk Marci sorozat szerzőjét kevésbé ismert ol­daláról mutatja be. Mégis ép­pen az író személye egyik biz­tosítéka a várható mulatság­nak. A másik, hogy a főszere­peket a színház olyan kitűnő művészei alakítják, mint Tö­­rőcsik Mari, Kálmán György, Váradi Hédi, Kállai Ferenc. A cselekmény bizonyos Hautfresser új műkereskedé­sében játszódik, ahol eleinte a hétköznapok nyugalmát semmi nem zavarja — még a vevők sem igen. Egy szép na­pon azonban nagy változás történik, majd sok bonyodalom kerekedik egy különös meg­rendelés következményeként. Tordalai kegyelmes úr egy képet rendel a műkereskedő­nél. Szíve hölgyének elhalálo­zott kedvenc kutyáját kéri megfestetni, hogy a kedves hölgy nagy bánatát enyhítse. Hautfresser úr Dalder—Tűrő nevezetű fiatal festőre bízza a kép megfestését, aki bár te­hetséges, sem a sorsnak, sem a műpártolóknak nem különös kegyeltje. A festővel üzleti kapcsolatba kerülő Torhafai kegyelmes beleszeret Dulder— Tűrő feleségébe, a kedves, szép, ám kikapós Lolába. Olyannyira beleszeret az asz­­szonyba, hogy nemcsak a fes­tőtől veszi el, de valóságban is feleségül veszi. Később kiderül, hogy Tűrő valamikor festett egy aktké­pet Loláról. A műkereskedő élelmes lánya — Olga — megszerzi ezt a képet, s apja műkereskedésében azt kiállít­ja, áruba bocsátja. De eltűrhe­ti-e az újdonsült kegyelmes asszony, hogy egykori pucér képe a kirakatban árulkodjék múltjáról? Szeretné megvenni, de akad más vevő is. A műkereskedésben meg­élénkül a forgalom. Olga egy­más ellen kijátssza a vevőket, végül úgy felveri a kép árát, hogy Tűrő egyszeriben híres festő lesz és olyan gazdag, amiből szép műtermet ren­dezhet be. Ide viszi magával a szerelmes Olgát, aki nem minden ok nélkül alakítja ily ügyesen a festő szerencséjét. ANGLIAI ERZSÉBET Ferdinand Bruckner német drámaíró világsikerű színmű­vét a Vígszínház mutatja be január végén. A méreteiben is rendkívüli produkció, a szak­körökben már most, bemutatá­sa után pedig nyilván a nagy­­közönség körében vált majd ki különös érdeklődést. Mint­egy 75 szereplő mozog a szín­padon. A sokszor változó szín, a korabeli jelmezek so­kasága és légióként a világ­­történelem nagy drámai kon­fliktusa, Bruckner hatásos drámai eszközei és a mű je­lentős, mára is alkalmazható tanulságainak nagyszerűsége, az amelyek e szokatlan izga­lommal teli várakozást keltik. Hozzátartozik mindehhez az érdekfeszítő cselekmény is, Erzsébet, a hatalom birtokosa, de a politikai szövevények há­lójától körülfont uralkodó vérpadra kénytelen küldeni Essex grófot, az egyedüli fér­fit, kit szíve minden érzésével szeret. A szenvedélyes szerelmi történet mellett szélesre tágult körképet kapunk a spanyol— angol háború történetéről, il­letve annak szövevényes előz­ményeiről. A néző egyszerre és egyidőben lehet majd tanú­ja az angol és spanyol királyi udvarban történteknek. A címszerepet Ruttkai Éva játssza. Essex grófot Ernyei Béla, Básti Lajos, Szakáts Miklós, Darvas Iván és Bits­key Tibor alakítanak még je­lentős szerepeket N. L. A Duna Csokoládégyár Ve­gyeskara 1949-ben alakult, most lesz húszéves. A tagok java része fiatal. Az élelme­zésipari kórusokhoz viszo­nyítva az átlagéletkor itt a legalacsonyabb. Az együttes dinamikájának forrása a fia­talság, s persze maga Nagy Norbert karnagy. Pillanatra sem nyugszik, vibrál körülöt­te a levegő. Hét éve jött a Dunához, akkor még másod­karnagynak. — Az énekkar célja kezdet­től fogva a szocialista ének­kari kultúra megismertetése, művelése, s a tömegzenei ne­velés volt. Most is az — mon­dotta Nagy Norbert. — Éven­te átlag húsz alkalommal sze­repelünk. Részt veszünk min­den üzemi kulturális rendez­vényen, megmozduláson, kerü­­let­ szervezte ünnepségen. Több ízben énekeltünk vidé­ken, Szegeden, Balatonfüre­­den, Siófokon, s egy ízben kül­földön, Lipcsében. Évi na­gyobb szabású hangverseny­sorozatainkat a X. kerületi Pataki István Művelődési Központban rendezzük. E hangversenyeinkre bevonjuk, s így értékesen együttműkö­dünk kerületünk iskoláival, valamint az ÉDOSZ Liszt Fe­renc Szimfonikus Zenekarral, a honvédség zenekarával, s az Operaház szólistáival. Neves zenészek és előadó­­művészek meghívásával, tő­lünk elindult zenei klubestek (ilyeneket először mi szervez­tünk), ismeretterjesztő elő­adások és lemezbemutatók szervezésével szolgáljuk tag­ságunk és hallgatóink zenei művelését. A közösségi kap­csok erősítésére évente egy­­egy autóbusz-kirándulást, vá­rosnézést, baráti találkozót rendezünk. Szép és gazdag munkát vé­geznek évről évre, ami meg is látszik az együttes teljesítmé­nyén. Az országos minősítő versenyeken két ízben Ezüst­koszorút, 1968-ban pedig már Aranykoszorút nyertek. E cím is sokat mond, de az az igazi, ha az ember hallja őket. Gyö­nyörű hanganyag, tiszta hang­­képzés, jó intonálás, magabiz­tos dallam­vezetés. A karnagy intése nyomán a kórus ár­nyalt előadásában bomlik ki, épül és gazdagodik a mű. Ha keresnénk a hibát, talán a kezdés körül érezhető bizony­talanságról kellene beszél­nünk, arról, hogy a karnagy nem mindig tudja a mű javá­ra kamatoztatni a kórus fel­lépés miatt érzett izgalmát, lámpalázát. Remélhetőleg azonban sikerül úrrá lennie ezen a tüneten, s a felszaba­­dultabb ének minden bizony­nyal nagyot emel a teljesít­mény színvonalán. — Milyenek az eredmények mögötti munkafeltételek? — Lelkesedés, megértés, se­gítő szándék­, erkölcsi támoga­tás formájában mindent meg­kapunk, sajnos anyagi ellátá­sunk annál szerényebb. Tudo­másom szerint évi költségve­tésünk 40 ezer forint körül mozog. A múltban ez az ösz­­szeg jóval magasabb volt, bár akkor énekkarunk 40—50 fő számlált, míg ma 80—90 éne­kesünk van. Formaruháink, kopottak. Kotta, s egyáltalán a zenei vonatkozású ellát­mány dolgában gyengén va­gyunk eleresztve. Aggodalom és szeretet ér­ződik Nagy Norbert minden szavából, az együttest védi, hogy kedve ne szakadjon sen­kinek, el ne maradjon egyik sem. V. L. Kockázatvsalás a lakosság jobb ellátásáért a­z elmúlt hónapokban több olyan kezdeménye­zésről számoltunk be, amely az új gazdasági mecha­nizmus kívánt érvényesülését igazolja. Ezúttal a tejiparból vettük a példát. A bőséges tejellátás ellenére gyakran előfordul, hogy egy­­egy üzletben délutánra már elfogy a tej, kevés a vaj, a tejföl, az egyéb tejtermék. Az ok: az üzletvezetők nem mer­nek rendelni, mert a megma­radt tejet literenként csak 60 fillérért veszi vissza a tej­ipar, az egyéb tejtermékeknél — például a sajtnál —, pe­dig az eladhatatlan készlet teljes egészében a bolt kára. A Tejipari Tröszt — amely korábban is különféle próbál­kozásokkal igyekezett javítani munkáját — élve a gazdaság­­irányítás új rendjéből adódó nagyobb lehetőségekkel, új szállítási és visszáruzási rend­szert kezdeményezett. A mód­szert kísérletképpen a múlt év utolsó két hónapjában há­rom vidéki városban és Bu­dapest három kerületében ve­zették be. A kezdeményezés lényege, hogy a tejipar fedezi a megmaradt áruval kapcsola­tos költségek nagy részét, s például a szavatossági idő le­járta után a kannás tej liter­jét mindössze 31 filléres, a palackos tejet 51 filléres le­vonással, a tejszínt, a vajat, a sajtot teljes értékkel, a boltok károsodása nélkül veszik visz­­sza a tejipari üzemek, ame­lyek a fővárosban, s vidéken a nagyobb helyeken kívánság­ra naponta többször is szállí­tanak árut az üzletekbe. A kísérlet egy hónapi ta­pasztalatait az érdekelt keres­kedelmi vállalatok és a Tej­ipari Tröszt, valamint üzemei közösen megvitatták, s a kez­deti eredmények alapján el­döntötték: Budapest vala­mennyi kerületében a KÖ­ZÉRT üzletekben, a megyei és a járási székhelyeken, a na­gyobb községekben, a tejipari üzemek ellátási körzetében bevezetik az új szállítási és visszáruzási rendszert az induláskor egyelőre a tejnél és a sajtnál, majd fokozato­san valamennyi tejterméknél. Ehhez persze a jó kereskedő gondosságára, felelősségére, a tejipar és a kereskedelem kö­zött tavaly kialakult jó együtt­működés további tartására —, s az újtól idegenkedők leszere­lésére és támogatására — is szükség van. Mi késztette a tejipart ar­ra, hogy a számára kockáza­tos, esetenként ráfizetéses, rendszert alkalmazza? A tapasztalatok szerint egy hónap alatt a főváros érintett három kerületének több mint 300 KÖZÉRT üzletében 95 000 literrel több tejet és 5500 literrel több tejszínt ad­tak el, s csupán 12 000 literrel növekedett a visszaadott tej és 800 literrel a tejszín mennyi­sége. A kockázatvállalás tehát megéri, mert végsősoron növe­li a forgalmat. Ezenkívül a módszer haszna abban is je­lentkezik, hogy biztonságot ad a boltvezetőknek a rendelé­seknél, s így nagymértékben javulhat a lakosság ellátása. Elérhető lesz, hogy valamennyi üzletben egészen a zárásig le­hessen tejet és mindenféle tejterméket kapni. Reális becslések szerint csupán a fővárosban mintegy 700 000 literrel növekedhet ha­vonta a tejforgalom, s 10—14 mázsával több vajat és 10 000 —25 000 literrel több tejszínt lehet eladni. S ha figyelembe­vesszük, hogy a forgalom múlt évi ugrásszerű növekedésére ebben az esztendőben már nem lehet számítani, a sze­rény eredmény, s az ellátás biztonsága is mindenképpen indokolja az új rendszer szé­les körű alkalmazását. Felhívjuk kedves vásárlóink figyelmét a KONZERVIPAR ÚJ CIKKEIRE EGYSZER ÍZLELI MEG, MINDIG KERESI ÉTELÍZESÍTŐK» Delikát 8. Nyolcféle összetevőből készült, kiválóan alkalmas levesek, főzelékek ízesítésére. Extra 6. Vöröshagymával, paprikával, sóval ízesített lecsapülé, jól használható hideg-meleg húsokhoz, szendvicsekhez, de valamennyi pörköltféle ízesítésére is kiváló. Ketchup. Sűrített paradicsom, melyet sóval, cukorral, ecettel és sokféle fűszerrel ízesítünk. Főtt húsok, mártások, szendvicsek, főtt tészták ízesítésére használható. ■N Majonéz. Megegyezik a házilag készített majonéz ízével, a homogenizálás által elért jó állomány és hosszabb eltarthatóság előnyével.

Next