Élelmezési Dolgozó, 1975 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
1919 .--3 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! LXIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁMÁRA: 1 FORINT 1975. JANUÁR A kongresszusi versenyről és bérpolitikánkról December 10-én fontos kérdésekről tárgyalt, hozott határozatot szakszervezetünk központi vezetősége. A központi vezetőség napirendjére tűzte: — Az elnökség tájékoztatója a központi vezetőség két ülése között végzett fontosabb munkákról; — Jelentés a kongreszszusi és felszabadulási munkaverseny I. félévi tapasztalatairól, eredményeiről, a további tennivalókról; — Tájékoztató jelentés az MSZMP PB 1960. május 10-i határozata végrehajtásának tapasztalatairól az élelmezésiparban; — Jelentés az 1974. évi bérpolitikai koncepciók végrehajtásának tapasztalatairól, s a további feladatokról. " A vállalások teljesítéséről Központi vezetőségünk elismeréssel nyugtázta: a magyar élelmezési dolgozók sikerrel valósítják meg kongresszusi munkaversenyvállalásaikat. Mind szélesebb körben és aktívabban bontakozik ki dolgozóink cselekvő tenniakarása. A versenyvállalások tartalma, legfőbb célkitűzése a IV. ötéves terv céljainak maradéktalan teljesítése, túlteljesítése, a lakosság növekvő élelmiszer-igényeinek lehetőség szerinti legteljesebb kielégítése, az exportszervek teljesítése, gazdaságos túlteljesítése. A vállalások jelentős része a vállalati hatékonyság további növelését, a munka termelékenységének további javítását célozza. Örvendetes, hogy a kongresszusi munkaverseny kibontakozása folytán mindinkább kiteljesedik, fejlődik az üzemi demokrácia, a tulajdonosi szemlélet, a célok megvalósításáért érzett személyes felelősségérzet. A gazdálkodással, üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatos felajánlások fő jellemzője a gazdaságos termelésre és a minőség állandó javítására való állandó törekvés, az anyagokkal, energiahordozókkal, a munkaidőalappal és a munkaerővel való fokozottabb gazdálkodás. E célok érdekében jöttek létre tömegesen akomplex brigádok, amelyek egyesítik a dolgozó kollektívák bölcsességét, sokirányú tájékozódását, és felkészültségét, s így közösen kutatják a hatékonyabb munka megvalósításának lehetőségeit. A munkaversenyben elért sikereknek jelentős részük van abban, hogy iparunk első háromnegyed,évi eredményei kedvezőek. A folyóáron számított termelési érték 10,6%-kal meghaladja az 1973. évi elő háromnegyedévi termelési értéket. Ezen belül a minisztériumi élelmezésipar termelési értéke 11%-kal, a tanácsi élelmezésiparé 4,4 l/0-kal magasabb, mint az elmúlt évben. A termelési feladatokat az élelmezésipar a bázisnál 1,9°/0-kal — mérsékelten — magasabb létszám igénybevétellel oldotta meg. Így az 1 főre jutó termelési érték mutatója I—III. negyedéves szinten 8,5%-kal növekedett, ami azt jelenti, hogy a termelési érték növekményének több mint 80%-át a termelékenység javulása eredményezte. A központi vezetőség állásfoglalásának megfelelően emelkedett szeptember végéig az élelmezésipari dolgozók átlagkeresete is. A kongresszusi munkaverseny első szakasza az év végével lezárult. Elismerés és köszönet illeti dolgozóinkat az elért sikerekért, a lelkes munkáért. Központi Vezetőségünk azonban azt kéri és várja, hogy az élelmezési munkások töretlen lendülettel folytassák a versenyt a második szakaszban is. Legfontosabb feladatunk továbbra is a lakosság még színvonalasabb ellátása élelmiszeripari termékekkel, vállalati és exportterveink teljesítése és túlteljesítése. A versenyfeladatok irányuljanak a gazdaságosságra, a termelékenységre, a minőség szüntelen javítására. Az átlagbérek növekedéséről központi vezetőségünk összegezte bérpolitikai koncepciója végrehajtásának tapasztalatait és ezzel kapcsolatban jelentős feladatokat is megszabott. Az elnökség beszámolójából kitűnt, hogy bérpolitikai céljaink realizálása ez évben is sikeres volt, amit bizonyít: a végrehajtott bérfejlesztések enyhítették a feszültségeket, s hogy az átlagbér növekedésének üteme iparunkban meghaladja a szocialista ipar munkásátlagbér növekedésének ütemét. Központi vezetőségünk az év elején azt tűzte célul, hogy az élelmezésiipari vállalatok a gazdálkodás eredményeinek javításával, a vállalati nyereség növelésével 5—5,5% saját erőből végrehajtandó bérfejlesztésre teremtsenek fedezetet. Ennek, valamint egyéb központi intézkedéseknek a hatására az élelmiszeriparban az átlagbérek várható éves növekedési üteme a munkásoknál 7,3%-ot, az alkalmazottaknál 6,5%-ot tesz ki. Az átlagosnál nagyobb munkásátlagbér-növekedés következett be a húsiparban, a malomiparban és a söriparban, az alkalmazottak átlagbére pedig a húsiparban, a baromfiiparban, a malom-, cukor-, bor-, és dohányiparokbannagyobb az átlagosnál. Vállalataink helyesen az ez évre rendelkezésre álló bérfejlesztési kereteket a bérarányok tartására és továbbfejlesztésére használták fel, s a lehetőségekhez mérten igyekeztek enyhíteni a meglevő bérfeszültségeket. A bérezésben meglevő gondok és problémák közül központi vezetőségünk kiemelte a bérpreferenciát, amelynek kidolgozásában a mérlegelésben szakszervezetünk kezdeményezően lépett fel, s a megvalósításában is aktív részt vállalt. Ez évben is központi segítségre szorul a húsipar. A megnövekedett feladatokra való tekintettel és kormányintézkedés alapján 5%-os adómentes bérszínvonal-emelést hajthat végre, s mert népgazdasági érdekek miatt nőtt a túlóra az iparban ,további 3%-os béremelkedést ugyancsak adómentesen bérszínvonalon kívül számolhat el. A szeszipar és a dohányipar engedélyt kapott arra, hogy bérszínvonalának emelését 4%-ig 50%-os bérfejlesztési befizetési kötelezettség mellett teljesítse. A vállalati hatékonyság meghatározott javításának támogatását célzó preferencia keretből az édesipar 5,7 millió, a növényolajipar 1,3 millió, a malomipar 465 ezer Ft bérkedvezményben részesült. További bérpreferencia odaítélése is folyamatban van. A tanácsi szesz-, szikvízipar 580 ezer Ft preferenciát kapott már. A konzervipar 9,1 millió, a bőripar 11,5 millió Ft adómentes és bérpreferenciának nem tekinthető bértömeg-felhasználásra kapott engedélyt arra való tekintettel, hogy ezek az összegek az előző évben bérmegtakarításként jelentkeztek. Ebben az időben kerül sor a bérek és a személyi jövedelmek alakulásának vizsgálatára a cukor-, édes-, bor-, és hűtőiparban. A vizsgálat eredményétől függően további központi bérkedvezményekre tesz javaslatot szakszervezetünk. Ugyancsak megvizsgáljuk a rendkívüli időjárás által érintett ágazatok helyzetét, s olyan intézkedések realizálását javasoljuk, hogy az ott dolgozók bére és jövedelme a kívánt mértékben emelkedjék. Központi vezetőségünk szakszervezeti szerveink figyelmébe ajánlja, hogy a jövőben megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a bérpolitikai elvek helyes gyakorlati alkalmazására. A termelékenységről Az élelmezésiparban a létszámfelhasználás viszonylag mérsékelt — állapította meg központi vezetőségünk — s a munkatermelékenység megfelelő ütemben emelkedett. A várható növekedési ütem mintegy 5,6%, s a termelés növekedésének több mint háromnegyed részét a termelékenység fedezi. E téren az átlagosnál kedvezőbb a helyzet a hús-, baromfi-, konzerv-, hűtő-, növényolaj- és a söriparban. Más ágazatokban viszont mérsékeltebb létszámfelhasználás alapozza meg a termelés növelését. ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ -a mezőgazdaságunk, /I /M élelmiszeriparunk / I/B és fagazdaságunk ■X. WSL dolgozói a jó munka örömével köszönthetik az új esztendőt. Nem kevés az, ami 1974- ben történt. Igyekeztünk eredményesen dolgozni a párt és a kormány meghatározta feladatok megoldásán. Pedig az elmúlt esztendő alaposan próbára tette egész ágazatunkat. Különösen az őszi betakarítás időszakában sűrűsödtek s váltak nehézzé a mezei munkák. Most, az új év küszöbén jóleső érzéssel szólhatunk arról, hogy egész társadalmunk segített a kedvezőtlen időjárás okozta gondok leküzdésében, s a lelkesen tevékenykedő mezőgazdasági dolgozók mellett cselekvően és hatékonyan részt vett a mintegy 20 millió tonnányi őszi termény betakarításában. Társadalmi üggyé lett a megtermett nagy érték megmentése. Pártunk Központi Bizottsága méltán fejezte ki ezért elismerését. Újabb nagy lépést tettünk előre a X. pártkongresszus határozatai s ötéves tervünk megvalósítása útján. Az élelmiszeripar dolgozóinak szorgalmas helytállása, a szövetkezeti és az állami vállalatok mind szorosabb együttműködése, a korszerű termelési rendszerek elterjedése, a hatékonyabb munka- és üzemszervezés révén mind magasabb szinten tudjuk kielégíteni társadalmunk igényeit. Tervszerű és öszszességében kiegyensúlyozott volt a belföldi ellátás élelmiszerben, és növeltük az exportot is. Eredményesen haladt előre a kormányprogramok megvalósítása. Bizonyos, hogy a még fellelhető gondok enyhítése érdekében sokat kell tennünk az elkövetkező esztendőben is. Az élelmiszeripar dolgozóinak odaadására, felkészültségére, az eddigi eredményekre alapozva, bizalommal nézhetünk a jövőbe is. Az 1975-ös esztendő szintén nagy követelményeket támaszt. Készülünk pártunk XI. kongresszusára, felszabadulásunk jubileumi évfordulójára. Az országszerte széleskörűen kibontakozott szocialista munkaverseny-mozgalom a dolgozók tennivágyását, népünk jó közérzetét bizonyítja. Pártunk Központi Bizottságának 1974. december 5-i ülése meghatározta soron levő teendőinket, XI. kongreszszusunk irányelvei pedig a következő évek tennivalóit foglalták méltó keretbe. „Népünk jobban táplálkozik, szebben öltözködik, kulturáltabban él, mint bármikor ezelőtt” — szögezik le többek között az irányelvek. Ez a fejlődés folytatódik, és hogy így lehessen, ahhoz mindannyiunknak DR. DIMÉNY IMRE mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter egyre bonyolultabb feladatokat kell ellátnunk. Ágazatunkban is alapvetően fontos, hogy a rendelkezésre álló anyagi-műszaki bázis teljes kihasználásával fokozzuk a termelés ütemét. Rajtunk múlik a hazai szükségletek mind színvonalasabb kielégítése, egyúttal növelnünk kell a külkereskedelemben jól értékesíthető cikkek előállítását. Ennek jegyében több cukorrépát termelünk 1975- ben, fejlesztjük a zöldség- és gyümölcstermelést, támogatjuk a szarvasmarhatenyésztési kormányprogram további kibontakozását. Egyúttal a gazdasági hatékonyság javítását, a tartalékok feltárását és hasznosítását, továbbá az ésszerű takarékosságot kell munkánk középpontjába állítanunk. Az új esztendő kezddetén elismerésünk ieket és köszönetünket fejezzük ki az élelmiszeripar valamennyi dolgozójának az elmúlt évben teljesített eredményes munkáért. Kérjük, hogy az új esztendőben megújult erővel, újabb lendülettel dolgozzanak pártunk politikájának sikeres végrehajtásán, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésén. Eredményes munkát, jó egészséget, sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kívánunk mindannyiuknak! DR. TAMÁS LÁSZLÓ, az ÉDOSZ főtitkára Felelősséggel kimondott gondolatok Méltán kerültek a közérdeklődés és a mindennapi beszélgetés középpontjába pártunk Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei, s a többszöri elolvasás mindig újabb és újabb gondolatokat indít el, egyre több megerősítést, bátorítást nyújt eddigi és holnapi feladatainkhoz. Az érdeklődés az egyetértést is mutatja, de tükrözi azt is, hogy pártunk maga mögött érezheti a munkások, a dolgozók tenniakarását, az irányelvekben megjelölt célok végrehajtásakor. Az élelmezésipari dolgozók egyetértettek a X. kongresszuson megjelölt főbb célokkal. Minden erejükkel segítették a feladatok elvégzését. Javult a munka minősége, választéka, jobb, gazdagabb ellátást biztosítottak a lakosságnak, tevőlegesen résztvettek a külkereskedelem alakulásában. A népgazdaság egésze nap, mint nap érzékelte az élelmezésipar munkásainak, dolgozóinak erőfeszítéseit, becsületes helytállását, tevékenységének eredményeit, mint ahogy a más ágazatok munkájának gyümölcsei az élelmezésiparnak élet- és munkakörülményeire voltak kedvező hatással. A XI. kongresszus irányelvei a megkezdett feladatok folytatását, jobb, színvonalasabb végzését is kívánják de valóraváltásuk az újabb előrelépést is jelentik. Tovább nő szocialista társadalmunk gazdasági, politikai ereje, kulturális színvonala, melynek alapja a becsülettel végzett munkában rejlik. A fejlődés mértéke valamennyiünk tetteinek függvénye. Ezt azért is hangsúlyozni kell, mert napjainkban — részben a világpiac hatásainak beszivárgása, részben fejlődésünk intenzív szakaszának léte miatt — előtérbe kerülnek a minőséggel, az energia, az anyag és a munkaidő alatt takarékossággal kapcsolatos követelmények. Méltán említik az irányelvek legfontosabb feladatai sorában a népgazdasági tartalékok jobb kihasználását, a munka- és üzemszervezés javítását. Ezek nem csupán a központi intézkedésektől, hanem kinek-kinek saját képességeitől, munkás lelkiismeretességétől is függő tényezők. Sokat foglalkoztak dolgozóink a várható szociálpolitikai, életszínvonalat javító feladatokkal. Beszélgetéseikben, vitáikon előtérbe kerültek az életszínvonal növelésének azon tényezői, amelyek egyidőben megteremtik az előrehaladás feltételeit és a szociális biztonságot is. Az élelmiszeripar szervezett dolgozóit nem kis büszkeség tölti el az irányelvek szakszervezetekről szóló megállapításainak olvasásakor. A mozgalmat fejlődőnek, a munkájához, hivatásához hozzáértőbbnek értékeli pártunk Központi Bizottsága és külön is kiemeli a vállalati, intézményi szakszervezeti bizottságok fejlődő, erősödő tevékenységét. Jogos és figyelmet érdemlő azonban az a gondolat, hogy a mozgalom belső demokratizmusa még elmarad a lehetőségektől. Ez azért is fontos figyelmeztetés, hiszen üzemi, közéleti demokratizmusunk fejlődéséhez az „iskolát” nagyrészben a szakszervezetek szervezeti fórumai biztosíthatják. Itt tanulhatják, gyakorolhatják a szervezett dolgozók a demokratizmus „hasznosítását”, de eredményeit is lemérhetik a mozgalmi és a gazdasági életben. A szakszervezetek mindenkor szervezték a szocialista munkaversenyt, mozgósítottak a lakosság korszerű, választékbő élelmiszerellátására, nagy gondot fordítottak a termelési feladatok valóraváltására. Segítették a gazdasági vezetést, a termelés javítása szellemi feltételeinek biztosításával. Ezeket a tennivalókat az irányelvek még fokozottabb felelősséggel állítják a szakszervezetek elé. Továbbra is feladatunk a szakmunkásképzés, az általános iskolai képzés, a politikai, ideológiai ismeretnyújtás. De feladata minden dolgozónak, hogy ismereteit bővítse, azt mindig a kor gyorsan emelkedő színvonalához igazítsa. Ez egyrészt a kvalifikáltabb munkát, a világban való eligazodást, másrészt a szocializmus építésében való tudatos részvételt segíti. Feladataink elvégzésének tehát újabb tartalékai lelhetők fel ezen a területen is. AZ IRÁNYELVEK FELADATAI világosak, méltán vívják ki a területen dolgozók egyetértését. Ugyanakkor azt is tisztán kell látni, hogy a feladatok végrehajtásáért egységesen kell munkálkodni.