Élelmezési Dolgozó, 1975 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1. szám

1919 .--3 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! LXIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM­ÁRA: 1 FORINT 1975. JANUÁR A kongresszusi versenyről és bérpolitikánkról December 10-én fontos kérdésekről tárgyalt, ho­zott határozatot szakszer­vezetünk központi vezető­sége. A központi vezetőség napirendjére tűzte: — Az elnökség tájékoz­tatója a központi vezető­ség két ülése között vég­zett fontosabb munkákról; — Jelentés a kongresz­­szusi és felszabadulási munkaverseny I. félévi ta­pasztalatairól, eredményei­ről, a további tennivalók­ról; — Tájékoztató jelentés az MSZMP PB 1960. má­jus 10-i határozata végre­hajtásának tapasztalatai­ról az élelmezésiparban; — Jelentés az 1974. évi bérpolitikai koncepciók végrehajtásának tapaszta­latairól, s a további fel­adatokról.­ ­ " A vállalások teljesítéséről Központi vezetőségünk elismeréssel nyug­tázta: a magyar élelmezési dolgozók sikerrel valósítják meg kongresszusi munkaverseny­­vállalásaikat. Mind szélesebb körben és ak­tívabban bontakozik ki dolgozóink cselekvő tenniakarása. A versenyvállalások tartalma, legfőbb célkitűzése a IV. ötéves terv céljai­nak maradéktalan teljesítése, túlteljesítése, a lakosság növekvő élelmiszer-igényeinek le­hetőség szerinti legteljesebb kielégítése, az exportszervek teljesítése, gazdaságos túltelje­sítése. A vállalások jelentős része­ a vállalati hatékonyság további növelését, a munka ter­melékenységének további javítását célozza. Örvendetes, hogy a kongresszusi munka­verseny kibontakozása folytán mindinkább kiteljesedik, fejlődik az üzemi demokrácia, a tulajdonosi szemlélet, a célok megvalósítá­sáért érzett személyes felelősségérzet. A gazdálkodással, üzem- és munkaszerve­zéssel kapcsolatos felajánlások fő jellemzője a gazdaságos termelésre és a minőség állan­dó javítására való állandó törekvés, az anya­gokkal, energiahordozókkal, a munkaidőalap­pal és a munkaerővel való fokozottabb gazdál­kodás. E célok érdekében jöttek létre tömege­sen a­­komplex brigádok, amelyek egyesítik a dolgozó kollektívák bölcsességét, sokirányú tájékozódását, és felkészültségét, s így közö­sen kutatják a hatékonyabb munka megvaló­sításának lehetőségeit. A munkaversenyben elért sikereknek jelen­tős részük van abban, hogy iparunk első há­romnegyed,­évi eredményei kedvezőek. A folyóáron számított termelési érték 10,6%-kal meghaladja az 1973. évi elő három­negyed­évi termelési értéket. Ezen belül a miniszté­riumi élelmezésipar termelési értéke 11%-kal, a tanácsi élelmezésiparé 4,4 l­/0-kal magasabb, mint az elmúlt évben. A termelési feladato­kat az élelmezésipar a bázisnál 1,9°/0-kal — mérsékelten — magasabb létszám igénybe­vétellel oldotta meg. Így az 1 főre jutó ter­melési érték mutatója I—III. negyedéves szinten 8,5%-kal növekedett, ami azt jelenti, hogy a termelési érték növekményének több mint 80%-át a termelékenység javulása ered­ményezte. A központi vezetőség állásfogla­lásának megfelelően emelkedett szeptember végéig az élelmezésipari dolgozók átlagkere­sete is. A kongresszusi munkaverseny első szakasza az év végével lezárult. Elismerés és köszönet illeti dolgozóinkat az elért sikerekért, a lel­kes munkáért. Központi Vezetőségünk azon­ban azt kéri és várja, hogy az élelmezési munkások töretlen lendülettel folytassák a versenyt a második szakaszban is. Legfonto­sabb feladatunk továbbra is a lakosság még színvonalasabb ellátása élelmiszeripari ter­mékekkel, vállalati és exportterveink teljesíté­se és túlteljesítése. A versenyfeladatok irá­nyuljanak a gazdaságosságra, a termelékeny­ségre, a minőség szüntelen javítására. Az átlagbérek növekedéséről központi vezetőségünk összegezte bérpo­litikai koncepciója végrehajtásának tapaszta­latait és ezzel kapcsolatban jelentős felada­tokat is megszabott. Az elnökség beszámoló­jából kitűnt, hogy bérpolitikai céljaink reali­zálása ez évben is sikeres volt, amit bizonyít: a végrehajtott bérfejlesztések enyhítették a feszültségeket, s hogy az átlagbér növekedé­sének üteme iparunkban meghaladja a szocia­lista ipar munkásátlagbér növekedésének ütemét. Központi vezetőségünk az év elején azt tűzte célul, hogy az élelmezésiipari válla­latok a gazdálkodás eredményeinek javításá­val, a vállalati nyereség növelésével 5—5,5% saját erőből végrehajtandó bérfejlesztésre te­remtsenek fedezetet. Ennek, valamint egyéb­­ központi intézkedéseknek a hatására az élel­miszeriparban az átlagbérek várható éves növekedési üteme a munkásoknál 7,3%-ot, az alkalmazottaknál 6,5%-ot tesz ki. Az átla­gosnál nagyobb munkásátlagbér-növekedés következett be a húsiparban, a malomipar­­ban és a söriparban, az alkalmazottak átlag­bére pedig a húsiparban, a baromfiiparban, a malom-, cukor-, bor-, és dohányiparokban­­nagyobb az átlagosnál. Vállalataink helyesen az ez évre rendelke­zésre álló bérfejlesztési kereteket a bérará­nyok tartására és továbbfejlesztésére hasz­nálták fel, s a lehetőségekhez mérten igyekez­tek enyhíteni a meglevő bérfeszültségeket. A bérezésben meglevő gondok és problé­mák közül központi vezetőségünk kiemelte a bérpreferenciát, amelynek kidolgozásában a mérlegelésben szakszervezetünk kezdeménye­­zően lépett fel, s a megvalósításában is aktív részt vállalt. Ez évben is központi segítségre szorul a húsipar. A megnövekedett feladatok­ra való tekintettel és kormányintézkedés alapján 5%-os adómentes bérszínvonal-eme­lést hajthat végre, s mert népgazdasági ér­dekek miatt nőtt a túlóra az iparban ,további 3%-os béremelkedést ugyancsak adómentesen bérszínvonalon kívül számolhat el. A szesz­ipar és a dohányipar engedélyt kapott arra, hogy bérszínvonalának emelését 4%-ig 50%-os bérfejlesztési befizetési kötelezettség mellett teljesítse. A vállalati hatékonyság meghatározott ja­vításának támogatását célzó preferencia ke­retből az édesipar 5,7 millió, a növényolajipar 1,3 millió, a malomipar 465 ezer Ft bérkedvez­ményben részesült. További bérpreferencia odaítélése is folyamatban van. A tanácsi szesz-, szikvízipar 580 ezer Ft preferenciát kapott már. A konzervipar 9,1 millió, a bőr­ipar 11,5 millió Ft adómentes és bérpreferen­ciának nem tekinthető bértömeg-felhaszná­lásra kapott engedélyt arra való tekintettel, hogy ezek az összegek az előző évben bér­megtakarításként jelentkeztek. Ebben az időben kerül sor a bérek és a személyi jövedelmek alakulásának vizsgála­tára a cukor-, édes-, bor-, és hűtőiparban. A vizsgálat eredményétől függően további köz­ponti bérkedvezményekre tesz javaslatot szakszervezetünk. Ugyancsak megvizsgáljuk a rendkívüli időjárás által érintett ágazatok helyzetét, s olyan intézkedések realizálását javasoljuk, hogy az ott dolgozók bére és jö­vedelme a kívánt mértékben emelkedjék. Központi vezetőségünk szakszervezeti szer­veink figyelmébe ajánlja, hogy a jövőben megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a bérpolitikai elvek helyes gyakorlati alkalma­zására. A termelékenységről Az élelmezésiparban a létszámfelhaszná­lás viszonylag mérsékelt — állapította meg központi vezetőségünk — s a munkatermelé­kenység megfelelő ütemben emelkedett. A várható növekedési ütem mintegy 5,6%, s a termelés növekedésének több mint háromne­gyed részét a termelékenység fedezi. E téren az átlagosnál kedvezőbb a helyzet a hús-, baromfi-, konzerv-, hűtő-, növényolaj- és a söriparban. Más ágazatokban viszont mérsé­keltebb létszámfelhasználás alapozza meg a termelés növelését. ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ -a m­­ezőgazdaságunk, /I /M élelmiszeriparunk / I/B és fagazdaságunk ■X. W­SL dolgozói a jó mun­ka örömével köszönthetik­­ az új esztendőt. Nem kevés az, ami 1974- ben történt. Igyekeztünk eredményesen dolgozni a párt és a kormány megha­tározta feladatok megoldá­sán. Pedig az elmúlt esz­tendő alaposan próbára tet­te egész ágazatunkat. Kü­lönösen az őszi betakarítás időszakában sűrűsödtek s váltak nehézzé a mezei munkák. Most, az új év küszöbén jóleső érzéssel szólhatunk arról, hogy egész társadalmunk segí­tett a kedvezőtlen időjárás okozta gondok leküzdésé­ben, s a lelkesen tevékeny­kedő mezőgazdasági dolgo­zók mellett cselekvően és hatékonyan részt vett a mintegy 20 millió tonná­nyi őszi termény betakarí­tásában. Társadalmi üggyé lett a megtermett nagy ér­ték megmentése. Pártunk Központi Bizottsága méltán fejezte ki ezért elismerését. Újabb nagy lépést tet­tünk előre a X. pártkong­resszus határozatai s ötéves tervünk megvalósítása út­ján. Az élelmiszeripar dol­gozóinak szorgalmas helyt­állása, a szövetkezeti és az állami vállalatok mind szorosabb együttműködése, a korszerű termelési rend­szerek elterjedése, a haté­konyabb munka- és üzem­­szervezés révén mind ma­gasabb szinten tudjuk ki­elégíteni társadalmunk igényeit. Tervszerű és ösz­­szességében kiegyensúlyo­zott volt a belföldi ellátás élelmiszerben, és növeltük az exportot is. Eredménye­sen haladt előre a kor­mányprogramok megvaló­sítása. Bizonyos, hogy a még fellelhető gondok enyhíté­se érdekében sokat kell tennünk az elkövetkező esztendőben is. Az élelmi­szeripar dolgozóinak oda­adására, felkészültségére, az eddigi eredményekre alapozva, bizalommal néz­hetünk a jövőbe is. Az 1975-ös esztendő szin­tén nagy követelményeket támaszt. Készülünk pártunk XI. kongresszusára, felsza­badulásunk jubileumi év­fordulójára. Az országszerte széleskö­rűen kibontakozott szocia­lista munkaverseny-moz­galom a dolgozók tenni­­vágyását, népünk jó közér­zetét bizonyítja. Pártunk Központi Bizottságának 1974. december 5-i ülése meghatározta soron levő teendőinket, XI.­ kongresz­­szusunk irányelvei pedig a következő évek tennivalóit foglalták méltó keretbe. „Népünk jobban táplál­kozik, szebben öltözködik, kulturáltabban él, mint bár­mikor ezelőtt” — szögezik le többek között az irány­elvek. Ez a fejlődés folyta­tódik, és hogy így lehessen, ahhoz mindannyiunknak DR. DIMÉNY IMRE mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter egyre bonyolultabb felada­tokat kell ellátnunk. Ágazatunkban is alapve­tően fontos, hogy a rendel­kezésre álló anyagi-műsza­ki bázis teljes kihasználásá­val fokozzuk a termelés üte­mét. Rajtunk múlik a ha­zai szükségletek mind szín­vonalasabb kielégítése, egy­úttal növelnünk kell a kül­kereskedelemben jól érté­kesíthető cikkek előállítá­sát. Ennek jegyében több cukorrépát termelünk 1975- ben, fejlesztjük a zöldség- és gyümölcstermelést, tá­mogatjuk a szarvasmarha­­tenyésztési kormányprog­ram további kibontakozását. Egyúttal a gazdasági haté­konyság javítását, a tarta­lékok feltárását és haszno­sítását, továbbá az ésszerű takarékosságot kell mun­kánk középpontjába állíta­nunk. A­z új esztendő kez­d­­detén elismerésünk i­e­ket és köszönetün­­ket fejezzük ki az élelmiszeripar valamennyi dolgozójának az elmúlt év­ben teljesített eredményes munkáért. Kérjük, hogy az új esztendőben megújult erővel, újabb lendülettel dolgozzanak pártunk politi­kájának sikeres végrehajtá­sán, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésén. Eredményes munkát, jó­ egészséget, sikerekben gaz­dag, boldog új esztendőt kívánunk mindannyiuknak! DR. TAMÁS LÁSZLÓ, az ÉDOSZ főtitkára Felelősséggel kimondott gondolatok M­éltán kerültek a közérdeklődés és a mindennapi beszélge­tés középpontjába pártunk Központi Bizottságának kong­resszusi irányelvei, s a több­szöri elolvasás mindig újabb és újabb gondolatokat indít el, egyre több megerősítést, bá­torítást nyújt eddigi és hol­napi feladatainkhoz. Az érdeklődés az egyetértést is mutatja, de tükrözi azt is, hogy pártunk maga mögött érezheti a munkások, a dol­gozók tenniakarását, az irány­elvekben megjelölt célok vég­rehajtásakor. Az élelmezés­ipari dolgozók egyetértettek a X. kongresszuson megjelölt főbb célokkal. Minden erejük­kel segítették a feladatok el­végzését. Javult a munka mi­nősége, választéka, jobb, gaz­dagabb ellátást biztosítottak a lakosságnak, tevőlegesen részt­­vettek a külkereskedelem ala­kulásában. A népgazdaság egé­sze nap, mint nap érzékelte az élelmezésipar munkásainak, dolgozóinak erőfeszítéseit, be­csületes helytállását, tevé­kenységének eredményeit, mint ahogy a más ágazatok munkájának gyümölcsei az élelmezésiparnak élet- és mun­kakörülményeire voltak ked­vező hatással. A XI. kongresszus irányel­vei a megkezdett feladatok folytatását, jobb, színvonala­sabb végzését is kívánják de valóraváltásuk az újabb előre­lépést is jelentik. Tovább nő szocialista társadalmunk gaz­dasági, politikai ereje, kultu­rális színvonala, melynek alapja a becsülettel végzett munkában rejlik. A fejlődés mértéke valamennyiünk tettei­nek függvénye. Ezt azért is hangsúlyozni kell, mert nap­jainkban — részben a világ­piac hatásainak beszivárgása, részben fejlődésünk intenzív szakaszának léte miatt — elő­térbe kerülnek a minőséggel, az energia, az anyag­ és a munkaidő alatt takarékosság­gal kapcsolatos követelmé­nyek. Méltán említik az irány­elvek legfontosabb feladatai sorában a népgazdasági tar­talékok jobb kihasználását, a munka- és üzemszervezés ja­vítását. Ezek nem csupán a központi intézkedésektől, ha­nem kinek-kinek saját képes­ségeitől, munkás lelkiismere­tességétől is függő tényezők. Sokat foglalkoztak dolgo­zóink a várható szociálpoliti­kai, életszínvonalat javító fel­adatokkal. Beszélgetéseikben, vitáikon előtérbe kerültek az életszínvonal növelésének azon tényezői, amelyek egyidőben megteremtik az előrehaladás feltételeit és a szociális biz­tonságot is. Az élelmiszeripar szervezett dolgozóit nem kis büszkeség tölti el az irányelvek szakszer­vezetekről szóló megállapítá­sainak olvasásakor. A moz­galmat fejlődőnek, a munká­jához, hivatásához hozzáér­tőbbnek értékeli pártunk Köz­ponti Bizottsága és külön is kiemeli a vállalati, intézményi szakszervezeti bizottságok fej­lődő, erősödő tevékenységét. Jogos és figyelmet érdemlő azonban­ az a gondolat, hogy a mozgalom belső demokratiz­musa még elmarad a lehetősé­gektől. Ez azért is fontos fi­gyelmeztetés, hiszen üzemi, közéleti demokratizmusunk fejlődéséhez az „iskolát” nagyrészben a szakszervezetek szervezeti fórumai biztosít­hatják. Itt tanulhatják, gya­korolhatják a szervezett dol­gozók a demokratizmus „hasz­nosítását”, de eredményeit is lemérhetik a mozgalmi és a gazdasági életben. A szakszervezetek minden­kor szervezték a szocialista munkaversenyt, mozgósítottak a lakosság korszerű, válasz­tékbő élelmiszerellátására, nagy gondot fordítottak a termelési feladatok valóravál­­tására. Segítették a gazdasági vezetést, a termelés javítása szellemi feltételeinek biztosí­tásával. Ezeket a tennivalókat az irányelvek még fokozottabb felelősséggel állítják a szak­­szervezetek elé. Továbbra is feladatunk a szakmunkáskép­zés, az általános iskolai kép­zés, a politikai, ideológiai is­meretnyújtás. De feladata minden dolgozónak, hogy is­mereteit bővítse, azt mindig a kor gyorsan emelkedő szín­vonalához igazítsa. Ez egyrészt a kvalifikáltabb munkát, a vi­lágban való eligazodást, más­részt a szocializmus építésében való tudatos részvételt segíti. Feladataink elvégzésének te­hát újabb tartalékai lelhetők fel ezen a területen is. A­Z IRÁNYELVEK FEL­ADATAI világosak, méltán vívják ki a te­rületen dolgozók egyetértését. Ugyanakkor azt is tisztán kell látni, hogy a feladatok végre­hajtásáért egységesen kell munkálkodni.

Next