Élelmezési Dolgozó, 1977 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1977-05-01 / 5. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! LXXI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1977. MÁJUS Tanácskoztak az ipar szocialista brigádvezetői Az élelmezésipar szocialista brigádmozgalmának helyzetéről, az elmúlt évi munkáról és az ez évi feladatokról tanácskoztak az élelmezésipar szocialista brigádvezetői, az országos tanácskozás előtt. A tanácskozás munkájában részt vett Kovács Sándor miniszterhelyettes, Gyenes István, a KISZ KB osztályvezetője, Forgós László, az SZBT titkára, dr. Jandek Géza, a SZOT közgazdasági osztályának vezetője, Varga Pál és dr. Mészáros István, a MÉM főosztályvezetői. Kulcsár Mátyás, szakszervezetünk titkára bevezetője után Kovács Sándor miniszterhelyettes tartott vitaindítót. Elöljáróban összegezte az élelmezésiparban dolgozó szocialista brigádok munkáját. Többek között ezeket mondta: Hétezer szocialista brigád tevékenykedik az élelmezésiparban. Ebből három Állami díjas, hét a Népköztársaság kiváló brigádja, 62 a Szakma kiváló brigádja címet érte el. A szocialista brigádok a törzsgárda mozgató erejét képezik egy-egy vállalatnál, meghatározzák a közvéleményt, megtestesítik a politikai légkört, a termelésnek alapvetően befolyásoló tényezőt. A szocialista brigádokra lehet és kell is építeni. Fontos, hogy a szocialista brigádmozgalom hármas jelszavával megfogalmazott feladatok teljesítése ne csak a brigádok tagságának legyen szívügye, hanem legyen kötelessége minden gazdasági vezetőnek az ehhez szükséges feltételek megteremtése. A szocialista brigádvezetőktől kérte: segítsék a fiatalok beilleszkedését a munkahelyi környezetbe. Nagyon fontos érdekünk fűződik ahhoz, hogy az iparágba kerülő új dolgozók lehetőleg a legtapasztaltabb brigádok keretében ismerjék meg az ipar sajátosságait, szépségét, munkáját, a vállalat valóságos feladatait és ennek megfelelően illeszkedjenek a kollektívába. A komplex brigádok munkáját nagyon fontosként értékelte. Ezek szervezése mindenütt fontos, ahol összetett feladatok megoldását kell biztosítani és ahol a munkások, műszakiak, adminisztratív dolgozók, vagy kapcsolódó területek együttes munkájára van szükség. De óvott az olyan „szervezéstől”, ahol olyan emberekből alakítanak „komplex” szocialista brigádot, akiknek munkája nem kapcsolódik egymáshoz. Az élelmezésipar és a mezőgazdaság kapcsolatának erősítéséről, ennek szükségességéről szólva megállapította: az élelmezésipar termelésének eredményeiben kulcsszerepe van annak a kapcsolatnak, amely az ipar és a mezőgazdaság között alakult, örvendetes, hogy a szocialista brigádmozgalomban is egyre több helyen megtalálják az érintkezési lehetőséget az ipari és mezőgazdasági brigádok gyümölcsöző együttműködésével. E kapcsolat, véleménycsere és együttműködés kiszélesítésére, stabilizálására van szükség, mert ez nemcsak egy adott esztendőre, egy adott gazdasági év termelési eredményeire van kihatással, hanem hosszú távra. Több iparágunkban is nagyon jó kapcsolat alakult már ki. A baromfifeldolgozó ipar az elmúlt évtized során megteremtette azt a szoros kapcsolatot a mezőgazdasággal, amely szinte óra szerinti ellátását biztosítja és ez nagyon komoly eredmény. A vállalatnak nem kell berendezkednie a nyersanyag tárolására. A húsiparban jól szervezték meg a kistermelés területén a munkát. Jó együttműködést valósítottak meg a gabonaiparban is, amely jól szervezte meg a takarmányellátást. A feltételek eltérőek ugyan az iparágakban, de mindenütt van lehetőség egy új típusú együttműködésre, az élelmezésipar és a mezőgazdaság között. Az ez évi termelési feladatokról szólva a beszámoló megállapította: az élelmezésipar terveinek teljesítéséhez kedvezőek a feltételek. Több iparágunkban fel kell készülni arra, hogy a mezőgazdasági termelés sokkal nagyobb feladat elé állítja az élelmezésipart, mint amit a tervek tartalmaznak. Késznek kell lenni arra, hogy terven felül is árut vegyünk át és dolgozzunk fel. Kedvező nyersanyaghelyzetet mutat a januári állatszámlálás. Jelentősen növekedett a birkaállomány. Több tej és baromfi várható. Szerződéskötéseink is kedvezőbb képet mutatnak az elmúlt évinél. Gondjaink is vannak. Ilyen például az, hogy éppen azokban az iparágakban ahol a mezőgazdasági termeléstől kisebb a függés az iparág kapacitása szűk keresztmetszetű. Például: az édes- és a söripart említette. Minden édesipari lisztes áru termelésére szükség van, s az édesipar működjön közre, hogy a kisegítő termelést folytató ágazatoknak a termelését is maximálisan figyelembe lehessen venni. A belföldi ellátás tekintetében lakosságunk megszokta az egyenletes, jó ellátást. Itt nem lehet visszalépni. Fő célunk, hogy az igényeket minőségben, választékban kielégítsük, s a túlteljesítést fizetési mérlegünk javítására fordítsuk. Az év első két hónapjában az iparági exportok nagyon tarka képet mutatnak. Néhány iparág exportja dinamikus, ilyen a baromfifeldolgozó- és a konzervipar. Másutt nehéznek látszik az indulás. A termelési tervek teljesítését minimális követelményként kell minden iparágban kezelni. Az elmúlt évben iparágunknak romlott a termelékenysége. A termelékenység növekedése helyett csökkent a termelés, a létszám és a túlóra színvonal pedig nőtt. Csak néhány iparágban kaphatunk erre elfogadható magyarázatot. A vállalatok ez évre is, mintegy 3 százalékos létszámnövekedést irányoztak elő. Irreális, megalapozatlan reménykedés ez, s így nem szabad az évet kezdeni. Ugyanis azzal kell számolni, hogy a létszám jó esetben is csak stagnál, kedvezőtlen esetben pedig csökkenni fog. Ez a folyamat a mi iparágunkban. S ha elkövetjük ezt a hibát, hogy nem készülünk fel a létszámcsökkenésre, akkor ennek katasztrofális következményei lehetnek. Beruházási tevékenységünket mérlegelve a miniszterhehelyettes a következőket mondta: ez évben rekord beruházási lehetősége van iparunknak. Ilyen ütemű és volumenű beruházást a magyar élelmezésipar eddig még soha nem valósított meg. A 11 milliárdos beruházás közel 50 százalékos növekedést jelent a korábbi évekhez képest. Általános tapasztalat azonban, hogy az iparban az előkészítés munkájában sok a hiba, a késedelem, a körülményeskedés. Számos új üzem lépett be ez évben, s jelentős mértékű a gépekre fordított beruházások aránya is. Miután említést tett a beszámoló a higiéniai követelményekről, oktatásról, nevelésről, a munkavédelemről a következőket mondta összefoglalóan: Az eredményes munkának jobbak a feltételei, mint korábban voltak, de ezeket a feltételekek jól felítéli használni, s mindannyiunktől függ, hogy az emberek alkotókedvét, szorgalmát, tehetségét, hogyan kamatoztatjuk. Ehhez szükség van a szocialista brigádok hozzáértő, lelkes munkájára, az egész ipar dolgozó kollektívájának tevékenységére. A beszámolót élénk vita követte, melyben részt vett Molnár Györgyné, a Budapesti Baromfifeldolgozó Vállalat, Végh Jánosné, a Nagykőrösi Konzervgyár, Bozóki Anna, a Rákospalotai Növényolajgyár, Szabó Lászlóné, a Baranya megyei Tejipari Vállalat, Benyó Lászlóné, a Budapesti Konzervgyár, Váczi Pálné, a Kecskeméti Konzervgyár, Gutheil István, a Baranya megyei Gabonafeldolgozó Vállalat, Mester József, a Nagykanizsai Sörgyár szocialista brigádvezetője. Végezetül a miniszterhelyettes elvtárs kitüntetéseket adott át. Az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetést kaptak: Jurasits Ferencné, a Duna Csokoládégyár, Nagy József, a Kaposvári Tejipari Vállalat, Bozóki Anna, a Rákospalotai Növényolajgyár, Laurinyecz Mátyásné, a Békéscsabai Hűtőház és Csere. Lajos az Ácsi Cukorgyár szocialista brigádvezetője, Kovács Sándor miniszterhelyettes előadását tartja Kitüntetett vállalataink, brigádjaink Kiváló Vállalat, Intézmény Nagyatádi Konzervgyár, Szegedi Szalámigyár és Húskombinát, Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, Vas megyei Tejipari Vállalat, Baranya megyei Tejipari Vállalat, Magyar Hűtőipar, Sarkadi Cukorgyár, Magyar Édesipar, Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, Szabolcs megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, Győri Szeszipari Vállalat, Borsodi Sörgyár, Eger-Mátravidéki Borgazdasági Kombinát, Egri Dohánygyár, Országos Borminősítő Intézet, Pest megyei IV. sz. Sütőipari Vállalat, Dunaharaszti, Sátoraljaújhelyi Sütőipari Vállalat, Zala megyei Sütő- és Édesipari Vállalat. Miniszteri Dicsérő Oklevelet kaptak Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat, Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat, Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat, Zala megyei Tejipari Vállalat. A Szakma Kiváló Brigádjai Magyar Hűtőipar Bajai Gyára „Elektrikus”, Kaposvári Tejipari Vállalat „Ságvári Endre”, Nyírbátori Növényolaj gyár „Villám”, Fejér megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat közp. Karbantartó Műhely „Vasas”, Somogy m. GMV. Siófoki Malom „Kossuth”, Pest megyei GMV „Siló-gabonás”, Mátravidéki Cukorgyár Selypi Cukorgyára „Műszerész”, Szerencsi Csokoládégyár „Martos Flóra”, Egri Dohánygyár „Irinyi János” komplex, HUNGAROVIN „Dr. Rakcsányi László”, Eger-Mátravidéki Pincegazdaság „Kossuth”, Kecskeméti Konzervgyár „Vietnam”, Nagyatádi Konzervgyár „Egyetértés”, Nagykőrösi Konzervgyár „F. Szűcs”, Békéscsabai Baromfifeldolgozó V. „Angela Davis”, Szentesi Baromfifeldolgozó Váll. „Május 1.”, Hajdú-Bihar m. Sütőipari Váll. „Gagarin”, Kőbányai Sörgyár „Komplex” szocialista brigád. Anyák napján A költők legszebb verseiket édesanyjukról írták. Arany János, Petőfi Sándor, József Attila felejthetetlen sorai híven és szépen adják vissza mindanynyiunk érzéseit, ha kimondjuk a szót, édesanya. Fogantatásunk első pillanatától vigyáznak ránk, s felnőtt fejjel is gyermekük maradunk. Az ő szájukból természetes minden. A majd két méter magasra megnőtt olimpiai bajnok, a repülőtéren, amikor lehajolt édesanyjához, hogy magához ölelje, az apró termetű mama magától értetődően így szólította meg: csakhogy hazajöttél, kisfiam! Az élelmezésiparban is nagyon sok ezer édesanya dolgozik. Ha szót váltunk velük munkájukról, terveikről, természetesen a családról is érdeklődünk. Sokuknak mennyire megváltozik a hangja, az arckifejezése. Mennyi büszkeséggel beszélnek arról, hogy gyermekük hogyan halad az életben. Amikor arról kérdezünk, mennyit áldoznak rájuk úgy, hogy saját maguktól vonnak meg dolgokat, mindig kitérnek a válasz elől. Nem tekintik tehernek, áldozatnak, amit csinálnak. Igyekeznek viszszaadni abból, amit ők kaptak szüleiktől. S mennyire büszkék arra, hogy most már jóval többet nyújthatnak gyermekeiknek. Szinte mindenki megteheti már, sőt erőn felül meg is teszi. Többet és jobbat akar, mint ami neki jutott régebben, azt szeretné, ha az ő gyermeke messzebbre jutna. Sokszor beszélnek ma az értelemről. Rohanó világunkban, a technika századában egyre többet kell tudnunk, hogy megálljuk a helyünket. És ehhez a szülői ház adja az impulzust. Minden anya úgy érzi, s ebben szinte alig van túlzás, az ő gyermekében is van átlagon felüli adottság is valamilyen területen. Gorkij ezt így fogalmazta meg:... „Minden embert tisztelni kell... Mert hiszen nem tudjuk, hogy milyen, miért született, hogy mi telik tőle ... Lehet, hogy a mi boldogságunkra született.”