Élelmezési Dolgozó, 1980 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

Kellemes ünnepeket és boldog új évet kívánunk­ ­ az Élelmezési Dolgozó minden Olvasójának ! Az élelmezésipar előtt álló feladatokról tanácskozott szakszervezetünk Központi Vezetősége December 19-én tartotta évi, utolsó ülését szakszer­vezetünk Központi Vezetősége. Ezen megvitatta az élel­miszeripar ez évi várható tervteljesítéséről és a jövő évi tervelőirányzatról szóló előterjesztést. Az ülésen részt vett Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese, Kara­­kas László, az MSZMP KB tagja, dr. Romány Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Kovács Sándor miniszterhelyettes. Az írásos előterjesztést dr. Romány Pál miniszter egészítette ki, együttesen kell figyelembe venni, s a fejlesztést a lehető­ségek arányában minél előbb megvalósítani. Figyelmeztetett arra, hogy a szociálpolitikai terveket és a munka biztonsá­gát megalapozó feltételeket — a nehezebb körülmények kö­zött is — biztosítani kell. Dr. Garami Ottó, szakszer­vezetünk Borsod megyei Bi­zottságának titkára hangoztat­ta: megyéjében az élelmezés­ipari vállalatok tervteljesítése jobb az országos átlagénál, de terveiket ők sem teljesítik, aminek többek között az az oka, hogy a vállalatok még nem tudnak alkalmazkodni a növekvő követelményekhez, a minőség, a gazdaságosság ja­vításában. Gál László, a SZOT főtit­kárhelyettese felszólalásában azt elemezte: a nemzetközi gazdasági helyzet miképpen hat a magyar népgazdaság, ezen belül az élelmezésipar terveinek teljesítésére, fejlesz­tésére. Mint mondta, az élel­mezésipar jelentős helyet fog­lal el a felhalmozás és az el­osztás összhangjának megte­remtésében. A mi ágazatunk­ban is sok lehetőség nyílik a veszteségek csökkentésére, a nyersanyag és a késztermék minőségének javítására. S ez a lakosság jobb ellátása mel­lett külföldi piacaink bővítését is lehetővé teszi. A szakszer­vezeteknek mindezeket figye­lembe véve igen differenciál­tan kell munkálkodniuk, fi­gyelemmel kísérve a népgaz­daság és ágazati tervek fej­lesztését, a termelői és fo­gyasztói árakat. Varga Istvánné, az ÉDOSZ Hajdú-Bihar megyei Bizottsá­gának titkára többek között figyelmeztetett arra, hogy a jövedelmezőség hiánya nega­tívan hat a szociális ellátott­ság szintjére is. Ezért is fon­tos, hogy a szakszervezetek segítsék a gazdaságosabb ter­melést. Kurlik Imréné, a Budapesti Bizottság titkára elismerően szólt az aktívák felkészítésé­ről, amellyel a szakszervezet megalapozza a hatékonyabb szakszervezeti munkát, a célok megértését, a dolgozók moz­gósítását. Szólt a mezőgazda­ság és az élelmezésipar kap­csolatának erősítéséről, a munkafegyelemről, a bérgaz­dálkodásról, s nem utolsósor­ban a szociális és jóléti be­ruházásokról. Tarsoly Viktorné, a Növény­olajipar ISZT titkára hangoz­tatta: az alapanyag-ellátás igen jó, alátámasztotta ipar­águk tervteljesítését. Ezt vár­ják a jövőben is, de a na­gyobb feladatra azzal is ké­szülnek, hogy javítják a sze­mélyi feltételeket, növelik a szaktudást. A Központi Vezetőség vitá­ját dr. Romány Pál minisz­ter foglalta össze, megköszön­ve az élelmezésipari dolgozók évi helytállását, s kérve cse­lekvő támogatásukat a jövőre is. Az ülés dr. Dobrónaky Gyu­la szakszervezetünk elnöké­nek zárszavával, s újévi jókí­vánságaival zárult. Kiegyensúlyozott ellátás, erőfeszítések az exportcélok teljesítéséért A Központi Vezetőség szá­mára készült írásos jelentés kiemeli: ebben az évben az ország élelmiszerrel való ellá­tása kedvező volt, az élelme­zésipar dolgozói mindent el­követtek, hogy az időjárás okozta alapanyag-kiesést pó­tolják. Iparunk termelése ösz­­szességében meghaladja a múlt évi szintet, de alatta ma­radt a tervezettnek. A lakos­ság ellátása mellett a külke­reskedelmi értékesítés is emelkedett minden reláció­ban. Szabó Sándor, az ÉDOSZ Békés megyei Bizottságának titkára is kiemelte: a szak­szervezeti tisztségviselők értik a követelményeket. A cselek­vési egység biztosítása érde­kében azonban nagyon fontos, hogy a soron következő vál­lalati szakszervezeti tanács és bizalmi együttes üléseken vi­lágosan fogalmazzák meg a gazdasági vezetők és társadal­mi szervek a teendőket. Bírál­ta azt a helytelen gyakorlatot, amikor is csak a fizikai lét­számmal kívánnak takarékos­kodni. Neuschl Károly, a húsipari szakszervezeti tanács titkára a húsipari dolgozók bérezésé­vel kapcsolatos problémáiról szólt, figyelmeztetve, hogy e fontos iparágban­­ visszaesés van a nominál­bérben. Kulcsár Mátyás, szakszerve­zetünk titkára felszólalásában többek között megállapította: a szakszervezeti bizottságok általában jó partnereik a gaz­dasági vezetésnek, a tervek teljesítésénél, a munkaverseny szervezésénél, jól mozgósítják a tagságot a termelési felada­tok teljesítésére. A jövő évi feladatokat a konkrét tervek ismeretében kell megvitatni a közös üléseken. Az anyagi ösztönzés kialakításánál a bé­reket, a prémiumot, jutalmat Az ÉDOSZ Központi Vezetőségének állásfoglalása A Központi Vezetőség meg­tárgyalta az élelmiszeripar 1979. évi feladatának várható teljesítését és 1980. évi terv­előirányzatát. Megállapította, hogy az élelmezésipar terme­lése 1979. évben — számos kedvezőtlen körülmény ellené­re — egyenletesen fejlődött. Az ipar dolgozói megtermel­ték azokat az árualapokat, melyek biztosították a jó ellá­tást és a növekvő exportfel­adatok teljesítését. Ezért a helytállásért a Központi Veze­tőség elismerését és köszöne­tét fejezi ki az élelmezésipar­ban dolgozók szocialista kol­lektíváknak, a gazdasági ve­zetőknek, a szakszervezeti tisztségviselőknek. Meghatá­rozta az 1980. évi terv megva­lósítását segítő szakszerveze­ti feladatokat. A tervelőirány­zat reális, összhangban van az MSZMP KB 1979. decemberi határozatával, a népgazdasági igénnyel. 1. Szakszervezeti aktíváink a gazdaságpolitikai, agitációs te­vékenységen keresztül járul­janak hozzá a vállalati kol­lektívák a dolgozók tájékoz­tatásához, a feladatok megér­téséhez, az érdeklődés felkel­téséhez. Érjék el, hogy a dol­gozók ne csak ismerjék, ha­nem magukénak is vallják és tevékenyen vegyenek részt a munkahely, a vállalat terv­céljainak megvalósításában. — Fordítsanak figyelmet a módosított szabályozó rend­szer szükségességének megér­tetésére, a vállalati jövedelem­szabályozás, a termelői ár­rendszer hatására, a bérek és keresetek alakulására. — A fejlesztések sorolásá­nál fordítsanak mindenütt nagy figyelmet arra, hogy a termelés fejlesztését szolgáló beruházásokkal arányosan nö­veljék a szociális beruházáso­kat. A munkavégzés biztonsá­gos feltételének megteremtése minden munkahelyen tovább­ra is elsőrendű követelmény.­­ Gondoskodjanak az üze­mi demokrácia fórumainak rendszeres működtetéséről, se­gítsék a dolgozók célszerű kezdeményezéseinek és javas­latainak megvalósulását. 2. A vállalati gazdálkodás eredményességének növelése érdekében: — Szakszervezeti tisztségvi­sel­ők és aktivisták segítsék elő az iparágakon, vállalato­kon belüli érdekeltségi rend­szer hatékonyságának növelé­sét. A vállalati önállóság nö­vekedésével, a belső szabályo­zók korszerűsítésével fokozzák a vállalati és egyéni érdekelt­séget. Szorgalmazzák a telje­sítménykövetelmények széle­sebb körű alkalmazását, a kombinált ösztönzési formák bevezetését és a tényleges tel­jesítményhez igazodó bérezés megvalósítását.­­ Kezdeményezzék a közös érdekeltség növelése érdeké­ben az élelmiszeripari terme­lés folyamatához kapcsolódó gazdálkodó egységek szakszer­vezeti szerveivel történő haté­konyabb együttműködést. Ez segítse elő az alapanyagok ta­karékos felhasználását, a fel­dolgozás igényéhez mennyiség­ben, választékban és minőség­ben jobban igazodó nyers­anyag biztosítását, a kapacitá­sok ütemesebb, intenzívebb kihasználását.­­ A piac igényeihez igazo­dó termelés szerkezeti változ­tatás segítse elő a termelés hatékonyabbá tételét, a gaz­daságosság, a nem rubel el­számolású kivitel fokozását.­­ A módosított Munkatör­vénykönyv, a Kollektív Szer­ződés és a Törzsgárda Sza­bályzat összhangja a dolgozók jogos érdekeinek védelme mellett a rugalmasabb mun­kaerőgazdálkodást, a termelé­si- és munkafegyelem erősíté­sét. — Szakszervezeti testülete­­ink igényeljék a szervezett munkavégzés feltételeinek biz­tosítását, az üzem- és mun­kaszervezés gyakorlati meg­valósítását. Erre alapozva ösz­tönözzenek a DH-munkarend­­szer bevezetésére. Szorgalmazzák a fokozott követelményeknek megfelelő szakmunkásképzés és tovább­képzés korszerűsítését, a szük­séges összetételű szakember­­állomány biztosítását és terv­szerű foglalkoztatását." 3. Az MSZMP XII kongresz­­szusa és hazánk felszabadulá­sának 35. évfordulója tiszte­letére széles körben kibonta­kozott munkaverseny folytatá­sával biztosítsák, hogy a dol­gozók személyes felelősséggel és egységes cselekvéssel ve­gyenek részt a kitűzött célok megvalósításában.­­ A tervre épülő munka­­verseny-célkitűzések meghatá­rozásával biztosítsák a mun­­kaverseny-vállalások konkrét­ságát, a versenyvállalások ter­mészetes mértékegységben tör­ténő mérését. Mindenütt igé­nyeljék a vállalások teljesíté­séhez szükséges feltételek biz­tosítását.­­ Valamennyi iparágban, vállalatnál szorgalmazzák az anyagokkal és energiával való takarékosságot. A műszaki­technológiai színvonallal ösz­­szefüggő anyagkihozatali nor­mák korszerűsítését. — Törekedjenek az import — de különösen a tőkés be­hozatalból származó — anya­gokkal való takarékosságra, az import anyagok helyett hazai eredetű anyag felhasz­nálására. Fokozott figyelmet fordítsanak mindenütt a mel­léktermékek és hulladékok hasznosítására.­­ A fejlesztés hatékonyabb megvalósítása érdekében fo­kozottabban ösztönözzék a tu­dományos kutatások eredmé­nyeinek bevezetését, az újító- és feltaláló mozgalom eredmé­nyeinek hasznosítását.­­A célkitűzések megvaló­sítása érdekében fokozottab­ban támaszkodjanak a komp­lex brigádokra, műszaki-gazda­sági értelmiségre, a szocialis­ta brigádokra, a fiatalok ter­melési mozgalmaira. Újévi köszöntő Most, amikor új naptárt nyitunk tudjuk, hogy tár­sadalmunk, gazdaságunk fejlődésének döntő szakaszá­hoz érkeztünk el. Az MSZMP XII. kongresszusának az esztendeje, az V. ötéves terv befejező éve jelentős for­dulópont. A világgazdaság mindannyiunk által ismert folyamatai nagyobb követelményeket támasztanak mun­kánkkal szemben. Tovább emelkednek a nyersanyag- és az energiaáraik. Mindent meg kell tennünk a takarékos, gazdaságos felhasználásuk érdekében. A változások másik jellemzője, amellyel ugyancsak számolnunk kell az, hogy a világpiacon soha nem látott mértékben éleződik a ver­seny. Amiért a fogyasztó pénzt ad, annak kifogástalan­­­­nak kell lennie. Az átlag feletti költségeket, a laza, pon­tatlan technológiát és munkaszervezést, az anyagpazar­lást, az eszközök kihasználatlanságát,, az elpocsékolt energiát senki sem fizeti meg. Mindezek meghatározzák a tennivalóinkat is. Feladataink megoldásának eddig is a döntő ténye­zője volt a dolgozó emberek tudatos, alkotó munkája. Né­pünk közös erőfeszítéseiből az élelmiszeripar területén dolgozó közösségek becsülettel kivették a részüket. Bí­zunk benne, hogy ez a jövőben is így lesz. A párt bevált politikájának az útján haladunk tovább, megőrizzük mindazt, amit elértünk és változtatunk ott, ahol az élet, a haladás változtatást kíván. Meg kell valósítanunk az MSZMP XII. kongresszu­sának irányelveiben foglaltakat, miszerint: a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari termelés bővülése tegye lehető­vé a kiegyensúlyozott belföldi ellátást és a gazdaságos export fokozását. A fő teendő a hatékonyság és a­­minő­ség javítása, a hozamok növelése, a költségek csökken­tése. Meggyőződésünk, hogy az ágazatainkban dolgozók szakmaszeretete és tenniakarása — a rendelkezésre álló technikával párosulva — 1980-ban is olyan eredménye­ket hoz, amelyekkel jól szolgáljuk hazánk haladását, né­pünk boldogulását. Az új esztendő alkalmából köszöntjük az élelmiszer­­ipar valamennyi dolgozóját, munkájukhoz jó egészsé­get és sikereket kívánunk. BALOGH KÁROLYNÉ ROMANY PÁL az ÉDOSZ főtitkára mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Teljes üzem Kaposvárott Átadták rendeltetésének a Kaposvári Húskombi­nátot. Képeinken a várócsarnok bontását, a nagy teljesít­ményű hűtő­gépházat, a dobozolt császárhús készítését mutatjuk be olvasóinknak.

Next