Élelmezési Dolgozó, 1984 (77. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
LXXVIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 2 FORINT 1984. JANUÁR Sikerrel teljesítjük feladatunkat . Ülésezett szakszervezetünk központi vezetősége Szakszervezetünk központi vezetősége december 12-i ülésén meghallgatta és megvitatta az élelmezésipar 1983. évi tervteljesítéséről szóló jelentést, s véleményezte a jövő évi tervet Az ülés munkájában részt vett Gyenes András, a KEB elnöke, Karakas László, az MSZMP KB osztályvezetője, Zsuffa Ervin, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Napirenden szerepelt még szakszervezetünk jövő évi költségvetési előirányzata, valamint a központi vezetőség és elnökség jövő évi munkaprogramja és I. féléves ülésrendje. Az elnökség személyi kérdésekben is döntött. Stanics Tibornét, saját kérésre felmentette elnökségi tagsága alól, KV tagságának meghagyásával, helyébe Lukács Jószefet, a Somogy megyei Sütő- és Édesipari Vállalat sütő szakmunkását választotta az elnökség soraiba. A KV felmentette központi vezetőségi tagsága alól Torma Józsefnét és Oravecz Lajosnét, s helyükbe a központi vezetőségbe választotta Farkas Lajosnét, a Borsodi Sörgyár, és Mile Istvánnét, a Baranya megyei Tejipari Vállalat szakmunkását. Nagyobb figyelmet a minőség javítására Dr. Dobrónaki Gyula elnöki megnyitója után, dr. Kovács Imre miniszterhelyettes egészítette ki szóban az írásos előterjesztést, az első napirenden. Elmondta: ez az esztendő az élelmiszeripart is kedvezőtlenül érintette, hiszen több ágazat küzdött nyersanyagkieséssel. A nehézségek leküzdésében a Szakszervezetek mindenütt jó partnerek voltak, a jó együttműködésnek, a dolgozók áldozatvállalásának köszönhető, hogy a munka mindenkor folyamatos volt, s az élelmiszer-ellátásban sem volt lényeges fennakadás. A mezőgazdaság ugyan az aszály miatt nem tudta biztosítani a tervezett növényi nyersanyagokat az ipar számára, de az állattenyésztés többet adott a tervezettnél. Az élemiszeripar az előző évinél egy százalékkal, a tervezettnél pedig 0,6 százalékkal adott több terméket. Természtes, hogy a teljesítés az ágazatok között jelentősen differenciálódik. Lényegesen növekedik a termelés a húsiparban, a tejiparban, hasonlóan a szesziparban és némileg a söriparban is. Csökken a termelés— elsősorban az aszálykárok miatt — a növényolajiparban, a cukoriparban, más okok miatt a bor-, dohány- és a sütőiparban. Gabonaiparunkat is probléma elé állította az idei esztendő. Nagy és eredményes erőfeszítéseket tesz, hogy biztosítsa a zavartalan takarmányellátást. A vállalatok, a kollektívák nagy erőfeszítéseket tettek azért, hogy igazodni tudjanak a változó piaci igényekhez, hogy biztosítsák a zavartalan hazai ellátást, s teljesítsék exportkötelezettségeiket is. A központi vezetőség megállapította, hogy az élemezésipari üzemek megoldották a lakosság kiegyensúlyozott, választékban is egyre bővülő ellátását, növelték a választékát, s megfelelő árualapot biztosítottak az exporthoz. Ez annál is nagyobb teljesítmény, mert a szükséges devizabevételekhez a romló cserearányok miatt lényegesen több árut kellett gyártani, szállítani. A belföldi ellátás színvonala jó. Csupán sörből nem tudjuk kielégíteni az igényeket, noha a sörgyári kollektívák maximális termelést biztosítottak a gyárakban. Sikerült továbblépni a táplálkozás kultúrájában. Száznál is több új termékkel jelentek meg gyáraink a piacon. A gazdálkodás eredményeiről szólva a jelentés kiemeli, hogy a tervezetet meghaladja, de az előző évit nem éri el. Mivel termelési feladatainkat változatlan létszámmal oldottuk meg, így nőtt a temelékenység, a bérszínvonalban előreláthatólag 4 százalékos növekedés várható. Az előterjesztések és a vita is erőteljesen kifejti, hogy nőtt az élemiszerek minősége iránti követelmény, s úgy tűnik, hogy több helyütt ezt még nem veszik figyelembe, sőt az év második felében tapasztalható, hogy egyes élemiszeripari temékek minősége romlott. Ezt jelzik a belföldi és külföldi fogyasztók is. A kifogások most még csak néhány ágazatunkat érintik, de fel kell figyelni rá, mert nemcsak jó hírünket veszélyeztetik, hanem exportpiacainkat is. Munkánk középpontjába kell állítani a minőség javítását, az élelmezési munkásoknak mindent meg kell tenni, hogy csak jó minőségű áru hagyja el a gyár kapuját. A minisztérium vezetése a követelmények szigorításával, ha szükséges adminisztratív eszközökkel is hat a szemlélet változtatására. Kettős feladatunk változatlan A jövő évi feladatokról szólva a KV megállapította: iparunk változatlan kettős feladata, hogy növekedjen a lakosság jó minőségű élemiszerrel való ellátása, s a külkereskedelem szervezettségének fokozásával segítse elő az árualapok növelését, gazdaságosságának javítását. Elsősorban a minőségi tényezők kerüljenek előtérbe, amelyek közül külön is kiemelhető, hogy a termelés volumene és a termékszerkezet a kereslethez igazodjon, változzon, s a műszaki fejlesztési lehetőségek segítsék elő a termékszerkezetváltást és az exportképesség javítását. Céltudatos intézkedésekkel folytatni kell az anyag- és energiatakarékosság fokozását, a másodlagos nyersanyag hasznosítását. Az egyes termékekre érvényes minőségi előírások szigorú betartásával csökkenteni kell a minőségi kifogásokat. A terv azzal számol, hogy az élelmezésiparban a termelés bruttó termelési értéke 1-2 százalékkal növelhető. De az egyes ágazatok termelési növekedési üteme differenciált. A húsipar termelésében további előrelépésekre számítunk. Az eddiginél nagyobb sertésállomány erre megfelelő árualapot biztosít. A növényi termékeket feldolgozó,tartósító ipar, a cukoripar és a növényolajipar termelésnövekedési üteme meghaladja az ágazati átlagot. Tovább mérséklődik a termelés a baromfi, a sütő- és édesiparban. Az élelmezésipar exportja növekszik, s mivel igen nagy menynyiségű terméket kell kiszállítani. Boldog, békés új évet kívánunk kedves olvasóinknak, ezért rendkívül fontos az ütemes , termelés és kiszállítás. A beruházási lehetőségek változatlanul szűkösek lesznek, mintegy 7 miliárd forinttal kell okosan gazdálkakodnunk. A napirend vitája Záhonyi Mária, a Nyíregyházi Konzervgyár dolgozója a beruházásokról szólt. Mint mondotta, bevált a pályázati rendszer a beruházásoknál. Ezt tovább kell folytatni, mert a pályázat serkenti, a versenyszellemet, s jó ösztönzés a fejlődéshez. A pályázat során ugyanis azok az üzemek kapnak lehetőséget beruházásra és fejlesztésre, ahol az energiatakarékosság, az exportlehetőségek új módjait is felszínre hozzák, ahol a nyersanyagot biztosítani tudják a feldolgozáshoz. Keresztessy Gábor, a Sarkadi Cukorgyár dolgozója az érdekeltségi rendszer hiányosságait elemezte, saját gyárának példáját felemlítve. Gyárukban nagy erőfeszítéseket tettek, a kapacitás jó kihasználására, a takarékosabb, ésszerűbb gazdálkodásra, mégis rajtuk kívül álló ok miatt több mint 6 millió forint veszteségük van. A pénzügyi nehézségek akadályozzák gyáruk műszaki fejlesztését is. Bár egy jelentős beruházást műszakilag előkészítettek, amit egy éven belül meg is tudnának valósítani, de pénzügyi okok miatt ezt csak 5-6 év alatt lehet megoldani. Azt is kifogásolta, hogy a megfeszített munka ellenére bérszínvonaluk ez évben csökkent. Köbli Jánosné, a Győri Szeszipari Vállalat dolgozója az élemiszeripari termékek minőségéről és a szocialista brigádok munkájáról szólt. A minőséget gyakran hangoztatjuk, de ez nemcsak szándék, akarat kérdése, a dolgozók munkáján kívüli okok isgyakran nehezítik a továbblépést. A mennyiség hajszolása is gyakran a minőség rovására megy. A szocialista munkaverseny feltételeinek biztosításáért, a gazdasági szervek a felelősek. De ezt meg is kell követelni, nemcsak hangoztatni. Járossy Ferenc, az ÉDOSZ Fejér megyei Bizottságának titkára megerősítette: a jövő évi terv fegyelmezett munkával, jobb gazdálkodással, szervezéssel megvalósítható. Az ez évi feladatok, sikerek elérésében igen nagy szerepük volt a szocialista brigádoknak, a szocialista munkaversenynek, ezért a jövő évi terveknél is számoljunk munkájukkal. A felszabadulási munkaversenyhez való csatlakozás jó alkalom arra, hogy értelmes felajánlásokat tegyenek. Hugyecz István, az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat dolgozója a sütőipar helyzetéről és feladatairól szólt. Kifogásolta, hogy a jövő évi tervek készítésénél még nem ismertek a termelői árváltozások. A differenciált bérezéssel a dolgozók és a vezetők is egyetértenek, de most igen megnehezült a dolguk, hiszen alig jut béremelés, amiből differenciálni lehet. Készülünk a 40 órás munkahét bevezetésére, de félő, hogy a sütőiparban csak papíron lesz bevezetve, mint ahogy a 42 órás munkaidő is. Ugyanis a sütőmunkások a 42 óránál is lényegesen többet dolgoznak. Bódi Ilona, a Dél-Alföldi Pincegazdaság szb-titkára ugyancsak az élelmiszeripari termékek minőségével foglalkozott. Ők maguk is tapasztalják, hogy csak jó minőségű árut tudnak értékesíteni külföldön és belföldön is. A vásárlók a pénzükért jó minőségű terméket várnak és joggal. A mi ágazatunkban jelentős az energiamegtakarítás. Farkas Gyula, a Pápai Húskombinát szb-titkára a kombinát sikeres munkájáról adott számot felszólalásában. Sertésvágási tervüket 7,7 százalékkal, marhavágási tervüket 12 százalékkal teljesítették túl. Igen jelentősen növelték exportárualapjukat, rugalmasan alkalmazkodva az exportpiaci igényekhez. Ez feszített tempót diktál, a dolgozóktól áldozatvállalást igényel, nagyon gyakran szombaton és vasárnap is dolgoznak a húsipari munkások, hogy megfeleljenek a népgazdasági elvárásoknak. A jövő évi tervük még az ideinél is magasabb, amivel szintén az exportárualapok növelését szolgálják. Marosvölgyi István, a Hajdú- Bihar megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat dolgozója az iparág beruházásairól, felújításairól szólt, hangsúlyozva, hogy megyéjében nagyon kicsi a malomipari kapacitás, ezért a gabonát, lisztet nagy távolságra kell szállítani. Kérte: tegyék lehetővé, hogy megyéjében korszerű malom épülhessen vagy a meglevőt korszerűsítsék. Lif 4 m Bővülő választék Budapest egyik legkorszerűbb tejüzeme a Keresztúri úti, ahol évente 265 millió liter tejet dolgoznak fel az automata berendezésekkel. A legújabb termékeik közé tartozik a tartós tej, a kávétejszín és a joghurthab. Zacskós tej gyártása Dobozos tej gyártása és csomagolása Joghurthab csomagolása Konzultáció a szakszervezeti a titkárokkal Időszerű szakszervezeti feladatokról tartott ötnapos konzultációt szakszervezetünk titkársága az üzemi, megyei és iparági szakszervezeti titkárok számára Balatonaligán november végén. Szakszervezetünk 45. kongresszusa óta végzett szakszervezeti munkánkat Balogh Károlyné főtitkár összegezte, kiemelve a tisztségviselők, aktivisták hozzáértő, fegyelmezett újra törekvő munkáját. Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője, a KB szakszervezetekről szóló állásfoglalását méltatta. Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese a népgazdaság helyzetéről, s a jövő évi tervvel kapcsolatos szakszervezeti tennivalókról tartott előadást. Vinizlay Gyula, a SZOT titkára a SZOT két kongresszusa közti szakszervezeti munkát elemezte, a testület ezzel kapcsolatos értékelő ülése alapján. Dr. Kovács Imre miniszterhelyettes az élelmezésipar tervfeladatainak teljesítéséről, eredményeiről, s gondjairól adott tájékoztatást. Az információk és konzultációk útmutatást adtak a szakszervezeti munka tervezéséhez, szervezéséhez, segítette a résztvevők felkészülését a jövő évi feladatokra, alkalmat adott arra is, hogy az egyes iparágak sajátos gondjait, problémáit a szakmai közösség elemezze, segítse a kibontakozást. Kitüntetések Az Elnöki Tanács szakszervezetünk elnökségének javaslatára hosszú idő óta végzett eredményes tevékenységük elismeréséül, nyugállományba vonulásuk alkalmából a ’ Munka __ Érdemrend arany fokozatával tüntette ki: Horváth Józsefet, az ÉDOSZ osztályvezető-helyettesét, Király Margitot, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat függetlenített szb-titkárát. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával Harczy Ákosnét, az ÉDOSZ osztályvezető-helyettesét, Kiss Kálmánt, az ÉDOSZ politikai munkatársát, Szathmáry Sándort, a Szolnoki Cukorgyár függetlenített szb-titkárát. November 7-e alkalmából a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Levolt Ernő, az Ercsi Cukorgyár szb-tagja,bizalmija. Farkas Józsefet, a Zala megyei Sütő- és Édesipari Vállalat szb-tagját pedig a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki.