Élelmezési Dolgozó, 1984 (77. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

LXXVIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 2 FORINT 1984. JANUÁR Sikerrel teljesítjük­­ feladatunkat . Ülésezett szakszervezetünk központi vezetősége Szakszervezetünk központi vezetősége de­cember 12-i ülésén meghallgatta és megvitatta az élelmezésipar 1983. évi tervteljesítéséről szóló jelentést, s véleményezte a jövő évi terv­et Az ülés munkájában részt vett Gyenes And­rás, a KEB elnöke, Karakas László, az MSZMP KB osztályvezetője, Zsuffa Ervin, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Napirenden szerepelt még szakszervezetünk jövő évi költségvetési előirányzata, valamint a központi vezetőség és elnökség jövő évi mun­kaprogramja és I. féléves ülésrendje. Az elnökség személyi kérdésekben is dön­tött. Stanics Tibornét, saját kérésre felmentette elnökségi tagsága alól, KV tagságának megha­gyásával, helyébe Lukács Jószefet, a Somogy megyei Sütő- és Édesipari Vállalat sütő szak­munkását választotta az elnökség soraiba. A KV felmentette központi vezetőségi tagsága alól Torma Józsefnét és Oravecz Lajos­né­t, s helyükbe a központi vezetőségbe választotta Farkas Lajosnét, a Borsodi Sörgyár, és Mile Istvánnét, a Baranya megyei Tejipari Vállalat szakmunkását. Nagyobb figyelmet a minőség javítására Dr. Dobrónaki Gyula elnöki megnyitója után, dr. Kovács Imre miniszterhelyettes egészítette ki szóban az írásos előterjesztést, az első napirenden. Elmondta: ez az esztendő az élelmiszeripart is kedvezőtlenül érintette, hiszen több ágazat küzdött nyersanyag­kieséssel. A nehézségek leküzdé­sében a Szakszervezetek minden­ütt jó partnerek voltak, a jó együttműködésnek, a dolgozók áldozatvállalásának köszönhető, hogy a munka mindenkor folya­matos volt, s az élelmiszer-ellátás­ban sem volt lényeges fennaka­dás. A mezőgazdaság ugyan az aszály miatt nem tudta biztosítani a tervezett növényi nyersanyago­kat az ipar számára, de az állatte­nyésztés többet adott a tervezett­nél. Az élemiszeripar az előző évi­nél egy százalékkal, a tervezett­nél pedig 0,6 százalékkal adott több terméket. Természtes, hogy a teljesítés az ágazatok között je­lentősen differenciálódik. Lénye­gesen növekedik a termelés a húsiparban, a tejiparban, hason­lóan a szesziparban és némileg a söriparban is. Csökken a termelés­­— elsősorban az aszálykárok mi­att — a növényolajiparban, a cu­koriparban, más okok miatt a bor-, dohány- és a sütőiparban. Gabonaiparunkat is probléma elé állította az idei esztendő. Nagy és eredményes erőfeszítéseket tesz, hogy biztosítsa a zavartalan ta­karmányellátást. A vállalatok, a kollektívák nagy erőfeszítéseket tettek azért, hogy igazodni tudja­nak a változó piaci igényekhez, hogy biztosítsák a zavartalan ha­zai ellátást, s teljesítsék export­kötelezettségeiket is. A központi vezetőség megálla­pította, hogy az élemezésipari­ üzemek megoldották a lakosság kiegyensúlyozott, választékban is egyre bővülő ellátását, növelték a választékát, s megfelelő árualapot biztosítottak az exporthoz. Ez an­nál is nagyobb teljesítmény, mert a szükséges devizabevételekhez a romló cserearányok miatt lénye­gesen több árut kellett gyártani, szállítani. A belföldi ellátás szín­vonala jó. Csupán sörből nem tudjuk kielégíteni az igényeket, noha a sörgyári kollektívák maxi­mális termelést biztosítottak a gyárakban. Sikerült továbblépni a táplálkozás kultúrájában. Száz­nál is több új termékkel jelentek meg gyáraink a piacon. A gazdál­kodás eredményeiről szólva a je­lentés kiemeli, hogy a tervezetet meghaladja, de az előző évit nem éri el. Mivel termelési feladatain­kat változatlan létszámmal oldot­tuk meg, így nőtt a temelékeny­­ség, a bérszínvonalban előrelát­hatólag 4 százalékos növekedés várható. Az előterjesztések és a vita is erőteljesen kifejti, hogy nőtt az élemiszerek minősége iránti kö­vetelmény, s úgy tűnik, hogy több helyütt ezt még nem veszik figyelembe, sőt az év második felében tapasztalható, hogy egyes élemiszeripari temékek minősége romlott. Ezt jelzik a belföldi és külföldi fogyasztók is. A kifogá­sok most még csak néhány ágaza­tunkat érintik, de fel kell figyelni rá, mert nemcsak jó hírünket ve­szélyeztetik, hanem exportpiaca­inkat is. Munkánk középpontjába kell állítani a minőség javítását, az élelmezési munkásoknak min­dent meg kell tenni, hogy csak jó minőségű áru hagyja el a gyár ka­puját. A minisztérium vezetése a követelmények szigorításával, ha szükséges adminisztratív eszkö­zökkel is hat a szemlélet változta­tására. Kettős feladatunk változatlan A jövő évi feladatokról szólva a KV megállapította: iparunk válto­zatlan kettős feladata, hogy növe­kedjen a lakosság jó minőségű élemiszerrel való ellátása, s a kül­kereskedelem szervezettségének fokozásával segítse elő az áruala­pok növelését, gazdaságosságá­nak javítását. Elsősorban a minő­ségi tényezők kerüljenek előtér­be, amelyek közül külön is ki­emelhető, hogy a termelés volu­mene és a termékszerkezet a ke­reslethez igazodjon, változzon, s a műszaki fejlesztési lehetőségek segítsék elő a termékszerkezet­­váltást és az exportképesség javí­tását. Céltudatos intézkedésekkel folytatni kell az anyag- és ener­giatakarékosság fokozását, a má­sodlagos nyersanyag hasznosítá­sát. Az egyes termékekre érvé­nyes minőségi előírások szigorú betartásával csökkenteni kell a minőségi kifogásokat. A terv az­zal számol, hogy az élelmezés­iparban a termelés bruttó terme­lési értéke 1-2 százalékkal növel­hető. De az egyes ágazatok terme­lési növekedési üteme differenci­ált. A húsipar termelésében to­vábbi előrelépésekre számítunk. Az eddiginél nagyobb sertésállo­mány erre megfelelő árualapot biztosít. A növényi termékeket feldolgozó,tartósító ipar, a cu­koripar és a növényolajipar ter­melésnövekedési üteme megha­ladja az ágazati átlagot. Tovább mérséklődik a termelés a barom­fi, a sütő- és édesiparban. Az élelmezésipar exportja nö­vekszik, s mivel igen nagy meny­­nyiségű terméket kell kiszállítani. Boldog, békés új évet kívánunk kedves olvasóinknak, ezért rendkívül fontos az ütemes ,­­ termelés és kiszállítás. A beruhá­zási lehetőségek változatlanul szűkösek lesznek, mintegy 7 mil­­­­­iárd forinttal kell okosan gazdál­ka­kodnunk. A napirend vitája Záhonyi Mária, a Nyíregyházi Konzervgyár dolgozója a beruhá­zásokról szólt. Mint mondotta, be­vált a pályázati rendszer a beru­házásoknál. Ezt tovább kell foly­tatni, mert a pályázat serkenti, a versenyszellemet, s jó ösztönzés a fejlődéshez. A pályázat során ugyanis azok az üzemek kapnak lehetőséget beruházásra és fej­lesztésre, ahol az energiatakaré­kosság, az exportlehetőségek új módjait is felszínre hozzák, ahol a nyersanyagot biztosítani tudják a feldolgozáshoz. Keresztessy Gábor, a Sarkadi Cukorgyár dolgozója az érdekelt­ségi rendszer hiányosságait ele­mezte, saját gyárának példáját felemlítve. Gyárukban nagy erő­feszítéseket tettek, a kapacitás jó kihasználására, a takarékosabb, ésszerűbb gazdálkodásra, mégis rajtuk kívül álló ok miatt több mint 6 millió forint veszteségük van. A pénzügyi nehézségek aka­dályozzák gyáruk műszaki fej­lesztését is. Bár egy jelentős beru­házást műszakilag előkészítettek, amit egy éven belül meg is tudná­nak valósítani, de pénzügyi okok miatt ezt csak 5-6 év alatt lehet megoldani. Azt is kifogásolta, hogy a megfeszített munka elle­nére bérszínvonaluk ez­ évben csökkent. Köbli Jánosné, a Győri Szesz­ipari Vállalat dolgozója az élemi­szeripari termékek minőségéről és a szocialista brigádok munká­járól szólt. A minőséget gyakran hangoztatjuk, de ez nemcsak szándék, akarat kérdése, a dolgo­zók munkáján kívüli okok is­­gyakran nehezítik a továbblépést. A mennyiség hajszolása is gyak­ran a minőség rovására megy. A szocialista munkaverseny felté­teleinek biztosításáért, a gazda­sági szervek a felelősek. De ezt meg is kell követelni, nemcsak hangoztatni. Járossy Ferenc, az ÉDOSZ Fe­jér megyei Bizottságának titkára megerősítette: a jövő évi terv fe­gyelmezett munkával, jobb gaz­dálkodással, szervezéssel megva­lósítható. Az ez évi feladatok, si­kerek elérésében igen nagy szere­pük volt a szocialista brigádok­nak, a szocialista munkaverseny­nek, ezért a jövő évi terveknél is számoljunk munkájukkal. A fel­­szabadulási munkaversenyhez való csatlakozás jó alkalom arra, hogy értelmes felajánlásokat te­gyenek. Hugyecz István, az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat dolgo­zója a sütőipar helyzetéről és fel­adatairól szólt. Kifogásolta, hogy a jövő évi tervek készítésénél még nem ismertek a termelői ár­változások. A differenciált bére­zéssel a dolgozók és a vezetők is egyetértenek, de most igen meg­nehezült a dolguk, hiszen alig jut béremelés, amiből differenciálni lehet. Készülünk a 40 órás mun­kahét bevezetésére, de félő, hogy a sütőiparban csak papíron lesz bevezetve, mint ahogy a 42 órás munkaidő is. Ugyanis a sütőmun­kások a 42 óránál is lényegesen többet dolgoznak. Bódi Ilona, a Dél-Alföldi Pince­­gazdaság szb-titkára ugyancsak az élelmiszeripari termékek minő­ségével foglalkozott. Ők maguk is tapasztalják, hogy csak jó minő­ségű árut tudnak értékesíteni kül­földön és belföldön is. A vásárlók a pénzükért jó minőségű termé­ket várnak és joggal. A mi ágaza­tunkban jelentős az energiameg­takarítás. Farkas Gyula, a Pápai Hús­kombinát szb-titkára a kombinát sikeres munkájáról adott számot felszólalásában. Sertésvágási tervüket 7,7 százalékkal, marha­vágási tervüket 12 százalékkal teljesítették túl. Igen jelentősen növelték exportárualapjukat, ru­galmasan alkalmazkodva az ex­portpiaci igényekhez. Ez feszített tempót diktál, a dolgozóktól áldo­zatvállalást igényel, nagyon gyak­ran szombaton és vasárnap is dol­goznak a húsipari munkások, hogy megfeleljenek a népgazda­sági elvárásoknak. A jövő évi tervük még az ideinél is maga­sabb, amivel szintén az exportá­rualapok növelését szolgálják. Marosvölgyi István, a Hajdú- Bihar megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat dolgozója az iparág beruházásairól, felújításai­ról szólt, hangsúlyozva, hogy me­gyéjében nagyon kicsi a malom­ipari kapacitás, ezért a gabonát, lisztet nagy távolságra kell szállí­tani. Kérte: tegyék lehetővé, hogy megyéjében korszerű malom épülhessen vagy a meglevőt kor­szerűsítsék. L­if 4 m Bővülő választék Budapest egyik legkorszerűbb tejüzeme a Keresztúri úti, ahol évente 265 millió liter tejet dolgoznak fel az automata berendezésekkel. A legújabb termékeik közé tartozik a tartós tej, a kávétejszín és a joghurthab. Zacskós tej gyártása Dobozos tej gyártása és csomagolása Joghurthab csomagolása Konzultáció a szakszervezeti a titkárokkal Időszerű szakszervezeti felada­tokról tartott ötnapos konzultációt szakszervezetünk titkársága az üzemi, megyei és iparági szak­­szervezeti titkárok számára Bala­­tonaligán november végén. Szakszervezetünk 45. kong­resszusa óta végzett szakszerve­zeti munkánkat Balogh Károlyné főtitkár összegezte, kiemelve a tisztségviselők, aktivisták hozzá­értő, fegyelmezett újra törekvő munkáját. Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője, a KB szak­­szervezetekről szóló állásfoglalá­sát méltatta. Gál László, a SZOT­ főtitkárhelyettese a népgazdaság helyzetéről, s a jövő évi tervvel kapcsolatos szakszervezeti tenni­valókról tartott előadást. Vinizlay Gyula, a SZOT titkára a SZOT két kongresszusa közti szakszer­vezeti munkát elemezte, a testület ezzel kapcsolatos értékelő ülése alapján. Dr. Kovács Imre minisz­terhelyettes az élelmezésipar tervfeladatainak teljesítéséről, eredményeiről, s gondjairól adott tájékoztatást. Az információk és konzultációk útmutatást adtak a szakszervezeti munka tervezéséhez, szervezésé­hez, segítette a résztvevők fel­készülését a jövő évi feladatokra, alkalmat adott arra is, hogy az egyes iparágak sajátos gondjait, problémáit­ a szakmai közösség elemezze, segítse a kibontako­zást. Kitüntetések Az Elnöki Tanács szakszervezetünk elnökségének javaslatára hosszú idő óta végzett eredményes tevékenységük elismeréséül, nyugállományba vonulásuk alkalmából a ’ Munka __ Érdemrend arany fokozatával tüntette ki: Horváth Józsefet, az ÉDOSZ osz­tályvezető-helyettesét, Király Margitot, a Kecskeméti Baromfifel­dolgozó Vállalat függetlenített szb-titkárát. A Munka­ Érdemrend ezüst fokozatával Harczy Ákosnét, az ÉDOSZ osztályvezető-helyettesét, Kiss Kálmánt, az ÉDOSZ poli­tikai munkatársát, Szathmáry Sándort, a Szolnoki Cukorgyár függetlenített szb-titkárát. November 7-e alkalmából a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Levolt Ernő, az Ercsi Cukorgyár szb-tagja,­­bizalmija. Far­kas Józsefet, a Zala megyei Sütő- és Édesipari Vállalat szb-tagját pedig a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki.

Next