Élelmezési Dolgozó, 1985 (78. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
Felnőtt komolysággal — ifjúsági parlamentről — Azt hiszem, sokszor leírták már, hogy egy parlamenti beszámolónál többet ér, egészen pontosan izgalmasabb lehet, egy a folyosón, a szünetekben készített tudósítás. Írom mindezt a Mátészalkai Sütőipari Vállalat fiataljainak tanácskozásáról, előrebocsátva, hogy valóban nem az ifjúsági parlamentről írt beszámoló ez, hiszen bármennyire is igaz, hogy a sütőipariak munkáját naponta fél megyényien „meózzák”, hogy jó vagy rossz munkájuk a mindennapos közérzetünk, mindaz, amiről ezen a parlamenten szó volt részleteiben aligha érdekli az olvasót. Azt, hogy milyenek a fiatalok, a tanácskozás hangulata mondja el. Hiszem, remélem, hogy nemcsak erről az egy parlamentről. * Számok: A vállalat különböző telephelyein tíz hasonló beszélgetésre került korábban sor, a tizenegyediken 18 fiatal küldött találkozott. Köztük olyanok, akik bár egy vállalatnál dolgoznak, most látták egymást először. Korábban 211-en vettek részt a telephelyi tanácskozáson, 49-en kértek szót közügyben. A vállalat 583 dolgozója közül 361-en 30 éven aluliak. Közülük négyen főiskolát, hetvenegyen középiskolát, százkilencvennyolcan szakmunkásképzőt, nyolcvanhatan általános iskolát végeztek. Ennél alacsonyabb képesítésű segédmunkásuk nincs. A dolgozó fiatalok közül negyvennégyen vállalati segítséggel tanultak, nyolcan jelenleg végzik a marxista esti egyetemet. A fiatalok közül ötvenkilencen kaptak eddig valamilyen kitüntetést, 1982-ben száznegyvenen, 1983-ban százhatvanan, 1984-ben százötvenkilencen jó munkájukért jutalmat. A vállalat telephelyein négy KISZ-alapszervezet van (több helyütt ezt a létszám nem teszi lehetővé). Nyilvánvaló: a kétszeres kiváló vállalatnál értéke, rangja van a fiataloknak. Jól képzettek, nagy részük van abban, hogy idén tíz új terméket kezdtek gyártani, hogy a fejlesztések során érkező gépek, eszközök, az új technológiák hamar befogadásra találnak. * Hangulat: Várni lehetett volna, hogy az egymásnak idegen fiatalok nehezen oldódnak majd fel, hogy a sok másféle gond elkülönít és nem összehoz. Olvasztó Miklós, igazgató: — Sokat járok kint, átnéztem a korábbi ifjúsági parlamentek anyagát. Úgy készültem erre az alkalomra, mint egy várhatóan jó termelési tanácskozásra. Sokminden épül nálunk a fiatalokra, a műszakiakra éppen úgy, mint a szakmunkásokra. Elméletileg jól képzettek, érzékük van minden újhoz. Társadalmi megítélésük olyan, ahogyan dolgoznak. Tény, hogy a parlament nem tartotta a parlamentáris formákat. Szétesett annak rendje-módja szerint. A közös dolgokról való beszélgetéssé lett. Nem zárták le a hozzászólásokat, hanem az előadó rögtön válaszolt, a kérdező kérdezhetett újra. Schwarczkopf Jánosné, KISZ- titkár: — Nem arról van szó, hogy aki akart, nem panaszkodott, reklamált bért, beosztást, vagy bármi mást. Az volt a jó, hogy együtt tudtuk látni ezt az egészet. A gyárat és önmagunkat a gyárban. Kiderült: van olyan hely, igaz ritka, olyan idős „szaki ”, ahol a fiataloknak nem segítenek. Az egész vállalat érdeke, hogy ez változzon. Más: nyíltan lehetett arról beszélni, hogy az egyik helyen sok a túlóra, a másik helyen kevesen vannak, a harmadikon egy rádiót kérnek, a negyediken munkaruhát, az ötödiken azt panaszolják, hogy elhanyagolt az ebédlő, a hatodikon járművet kérnek a közös kirándulásokhoz, a hetediken azt sürgetik, hogy legyen egy közös ifjúsági bizottságunk, a nyolcadikon azt, hogy alakítsunk ki egy klubot magunknak . . . Elhangzott egy csomó munkaszervezési, technikai, fiatalt és idősebbet egyformán érdeklő javaslat is. Nagyon féltem a parlamenttől, és nagyon örülök most. A hangulathoz tartozik még valami: egyöntetű véleménye volt a fiataloknak, hogy kár, hiba, vétek, ha a következő hasonló tanácskozásra várni kell talán évekig. Az igazgató valahogy így öszszegezett: Azért volt jó a tanácskozás, mert bebizonyosodott, hogy őszinteségre a fiataljaink őszinteséggel felelnek. Nem felnőttesen, de felnőttséget érő komolysággal. Bartha Gábor Új tanműhely a ZALAHÚS-nál A Zala megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szakmunkás-utánpótlását hivatott biztosítani az új oktatóbázis. Zalaegerszegen a hárommillió forintos költséggel épült tanműhelyben egyidőben 20-25 fő tanulhat korszerű eszközökkel. A hús csontozása készül a debreceni páros kolbász Mire büszke a főbizalmi Szőlővel rakott tehergépkocsi gördül be az Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát gyöngyösi üzemébe. Az őszülő, pirospozsgás Molnár Béla főbizalmi először mérlegeli a kocsit, majd amikor az kiüríti puttonyát, megfokolja a kipréselt mustot. Most mint szőlőátvevőnek ez a feladata, ilyenkor szezonban persze kora reggeltől késő estig. Amikor elfogy a szőlő, lemegy a pincébe mint szakmunkás és a megszokott szűrőgépén dolgozik. — Az a bor, ami a pincénkből kikerül, mind az én gépemen megy keresztül — mondja némi büszkeséggel. Tulajdonképpen nem is hencegés ez, hanem egy 1955 óta a vállalatnál dolgozó megbecsült, köztiszteletnek örvendő ember jogos, egyszerű tényközlése. Márpedig a tények alapvető dolgok: háromszor kapott vállalati kiváló kitüntetést, munkatársai 1959-ben választják bizalminak, a 70-es évektől szb-tagnak, majd főbizalminak. Egy szakszervezeti aktivista, ha azt akarja, hogy munkatársai és gazdasági vezetői hoszszú távon bizalmat szavazzanak neki, feltétlen szeretni kell az embereket, ismerni kell problémáikat, tisztában kell lenni jogokkal, kötelességekkel és egyéni életében, munkájában példát kell mutatni — mondja olyan természetességgel, mintha ez mindenütt, mindenkinél természetes lenne. Öt bizalmi és 180 dolgozó tartozik hozzá. Molnár Béla nyugodt, kiegyensúlyozott ember munkájában, családi életében egyaránt. — Mennyi van még nyugdíjig? — Tizenhét éves korom óta dolgozom. Az általános iskola befejezését és szakmunkásképzőt is esti tagozaton végeztem. Gyerekkoromban szőlőmunkás-napszámosként kezdtem. Két év múlva megyek nyugdíjba, ahogy számolom, 38 év biztos összejön. Jó visszagondolni, hogy 1945-ben mint önkéntes szolgáltam a megalakított demokratikus magyar alakulatban, amely a szovjet hadsereggel együtt harcolt a nácik ellen. — Család, otthoni élet . . . — Két lányom van. Férjhez mentek, az egyik Csányban a szociális otthon konyhájában, a másik Baracskán mint gépkocsielőadó dolgozik. Feleségemmel, akit a szíve miatt leszázalékoltak, Gyöngyöskalászon lakunk egy kertes házban. Van ott szőlő is, és nagyon szeretek szabad időmben a kertben tevékenykedni. Szüret idején motorral járok be, máskor vonattal. Inkább a vörös bort kedvelem, persze mértékkel. — Tervek . . . — Ahogy eddig a magánéletben, úgy továbbra is a családnak élni, látogatni a lányaimat. Ha elérem a nyugdíjkorhatárt, szeretnék a szüret idejére bejönni továbbra is átvevőnek. Persze mindehhez egészséget kívánok. Eddig életemben két hétig voltam kórházban, operáltak, szeretném továbbra is elkerülni, amíg lehet. — Kérése? — Nem is tudom, mondjam-e? — Mondja. — A hátralévő két évben szeretnék kicsit többet keresni. Persze tudom, az újság ebben nem segíthet . . . Kenesei József 4 ÉLELMEZÉSI DOLGOZÓ A jobb kenyérellátásért Tatabánya legújabb lakótelepén új bevásárlóközpontot adtak át. A városban ez egy, az öt korszerű ABC közül, ahol már az ABC-áruház mellett sütőüzem is működik. Innen látják el közvetlenül a polcokat friss áruval, így a pékségből szinte azonnal a fogyasztó kosarába kerülthet a friss kenyér. A pékségben két műszakban 4500-5000 kilogramm kenyeret sütnek. Ifjúság- és munkavédelem A vasasszékházban országos ifjúsági munkavédelmi tanácskozást tartottak. A tanácskozás célja, hogy az ifjúságot bevonja a társadalmi munkavédelmi tevékenységbe a KISZ-aktivistákon keresztül, s hogy a fiatalok vállaljanak feladatokat a balesetek megelőzésében, tekintsék át a munkavédelem üzemükön belüli helyzetét, értékeljék a megtörtént baleseteket, és úgy dolgozzanak, hogy máskor ne forduljon elő baleset. Ügyeljenek a megfelelő munkaruházat és védőruházat viselésére, mert ez az eddig előfordult balesetek nagy részében megvédte volna a dolgozó egészségét, testi épségét. Lényeges a fiatalok bevonása a munkavédelembe, mert a kimutatások szerint a 14—20 éves dolgozók 20 százaléka szenved üzemi balesetet, ez a szám 30 éves kor felett csökkenést mutat. A fiatal dolgozók munkába állásának első évében nagy arányban növekedik a balesetek száma a munkahelyen. A számokat és a kimutatást nézve nem kerülhető el az ifjúság bevonása és felkészítése a munkavédelemre. Cél a balesetek megelőzése és ezáltal a kiesett munkaórák csökkentése. A KISZ által végzett munkában a szakszervezet nagy szerepet vállal, számítva arra, hogy az aktivisták segítségével döntő mértékben javul a munkavédelem. Mindehhez a tanácskozás hasznos útmutatást adott nekünk, részt vevő fiataloknak is. Kő Szentesi mozaik VERSENY Az MSZMP XIII. kongresszusának és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére indított versenyben a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat szocialista brigádjai vállalták a vöröshúsfeldolgozó üzem rekonstrukciójának mielőbbi befejezését, átadás előtt a csarnok takarítását, az előírt higiéniai és munkavédelmi követelmények maradéktalan betartását. Azok a brigádok, akik a pulykafeldolgozó vonalon dolgoznak, azt vállalták, hogy minél több darabolt pulykatermék kerüljön szép külsejű, jó minőségű csomagolásban exportra. Néhány közösség az elkészült új irodaépületbe való költöztetést végzi. Társadalmi munkában szintén fontos feladatnak tekintik a brigádok az exportra kerülő lábtisztítást és -csomagolást. A kongresszusi és felszabadulási vetélkedőre való felkészülés, az ünnepségeken, koszorúzásokon való részvétel, a sportrendezvényekre szintén számos munkabrigád nevezett be. A vállalat mellett lévő parkoló bővítését szintén egy műszaki brigád készíti el határidőre. Az ifjúsági brigádok a papírhulladékgyűjtést vállalták. KITÜNTETÉS Szentes város felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából ünnepi pártbizottsági és tanácsülésen Dóczi Gábor tanácselnök „Szentes város fejlesztéséért” kitüntetést adott át a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat Bánki Donát kiváló szocialista brigádnak, melyet Bányai János brigádvezető vett át. KIÁLLÍTÁS A negyvenéves jubileum alkalmából kiállítás keretében mutatkoztak be a szentesi vállalatok, többek között a Szentesi Baromfifeldolgozó a város lakosságának. A vásárlással, kóstolással egybekötött termékbemutatón igen nagy kereslete volt a libakolbásznak, valamint a baromfivirslinek. ÚJÍTÁSI HÓNAP Huszonötnél több hasznosnak ígérkező újítást fogadtak el a meghirdetett újítási hónap keretében a vállalatnál. A gazdasági vezetés minden elfogadott újítás után ötszáz forint célprémiumot fizetett ki. VÉRADÓNAP „Több vér, több megmentett élet!” felhívásra közel száztíz dolgozó jelentkezett. A kihelyezett véradónapon a véradóállomás munkatársai 40 liter vért vettek. Dömsödi Mihály Törődni a fiatalokkal — egy intézkedési terv margójára — „Az ifjúsági parlamenteken elhangzott észrevételek, javaslatok nyilvántartásáról az illetékes gazdasági vezetők gondoskodjanak. Ezekről tájékoztatást kérek, annak megjelölésével, hogy mely kérdéssel, felvetéssel értenek egyet, melyekkel nem és mely kérdésekben intézkednek, illetve miben kérik intézkedésemet”. Az idézetet a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat ifjúsági törvény végrehajtását szolgáló vállalati intézkedési tervéből vettük, amelyet Kurucz Józsefné dr. vezérigazgató állított össze, a mindenre kiterjedő, részletes gondoskodással, az 1984. decembertől 1986 decemberéig terjedő időszakra. A mindenre ráirányuló figyelmességet bizonyítja, hogy a vállalat gazdasági és politikai vezetése egyetértésben az ifjúsági bizottsággal, az intézkedési tervet a következők szem előtt tartásával készítette el: felületesség nélkül törődni a fiatalok szakmai, politikai képzésével, munka- és életkörülményeik javításával, támogatni az új generáció előrehaladását, ezáltal elősegíteni egy tenni vágyó törzsgárda kialakulását. Arra is világos választ kapunk, hogy miként vegyenek részt a fiatalok a termelésben és a vezetésben. Mindenekelőtt a gazdasági vezetőknek rendszeresen tájékoztatni kell a fiatalokat a gazdasági egységről. Biztosítani kell a fiatalok képviselőjének részvételét minden olyan fórumon, ahol a vállalat előtt álló feladatok tárgyalásra kerülnek. Ugyanakkor továbbra is kiemelten kell a vezetésnek foglalkozni az alkotó ifjúság pályázattal, konkrétabban: a pályamunkák, javaslatok sorsával és az értékelések eredményeiről a soron következő ifjúsági parlamenten be kell számolni. Az intézkedési terv alapos előkészítését bizonyítja az is, hogy figyelmeztet a fiatalok, szakmunkások egyéni versenymozgalmára gyáranként, s előírja, hogy meg kell rendezni a fiatal mérnökök és közgazdászok vetélkedőjét. Természetesen azt sem hagyja figyelmen kívül, hogy az ifjúság képzettségének és szakmai színvonalának növelése érdekében milyen alapvető, fontos feladatok vannak. Tanulságos ezek közül kiragadni néhányat. Elsődleges tennivalóként jelenik meg a nyolc általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők beiskolázása, a tanulmányaikat megkezdettek segítése. Ennek logikus folytatásaként jelenik meg a feladatokban a munkásfiatalok arányának növelése a felsőfokú iskolák előkészítő tanfolyamra való küldésével. Szorosan idetartozik a fiatal betanított munkások szakvizsgáztatásának égető kérdése. Részletesen foglalkozik még a tervezet a pályakezdő fiatalokkal, az élet- és munkakörülmények javítását szolgáló intézkedésekkel, a fiatalok közéleti aktivitásának fokozásával. Ez utóbbi azért is fontos, hogy a különböző szintű gazdasági vezetők vállaljanak propagandafeladatokat, hogy minél jobban megismerjék a fiatalok napi gondjait, problémáit, azaz segítséget adjanak a tudatformálásban és a nevelésben. Nem érdektelen megemlíteni még, hogy a vállalatuknál dolgozó fiatalok (természetesen az idősekkel együtt) megtalálják számításukat. K. J. Szabolcsi tudósítónktól: Takarékosabban A Nyíregyházi Konzervgyár erre az esztendőre is elkészítette takarékossági tervét. Ebben előirányozták, hogy a gőzfűtésről folyamatosan át kell térni az olcsóbb, meleg vizes fűtésre. Újabban már öt létesítményben olcsóbb a fűtés. Az intézkedési terv azt is előírta, hogy az energiaigényes berendezéseket ki kell cserélni. Már üzemel is néhány takarékos berendezés, néhány olcsó üzemeltetésű gép és berendezés szerelését mostanában végzik. Több brigád év elején vállalta, hogy a minimálisra csökkenti a gépek, berendezések üresjáratát. A vállalások zömének eleget is tettek. A konzervgyárban így sikerült jelentős anyagot és energiát megtakarítani. Gőzből 11 százalékkal, szénből egy százalékkal használtak fel kevesebbet. A gyár köztudottan vízigényes, így figyelemreméltó, hogy háromnegyed év alatt 18 százalékkal csökkent a víz felhasználása. A Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat háromnegyed év alatt anyagból és energiából hatmillió forint értékűt takarított meg. Elsősorban az alapanyagból, a dohányból sikerült jelentős mennyiségűt megtakarítani. Ezt főleg úgy érték el, hogy hasznosítottak szinte minden egyes dohánylevelet, csökkentették a selejtet. A karbantartási anyagokkal is takarékosan bántak a dohánygyárban. Új ízek Korpás pogácsa sütését kezdi meg rövidesen a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat. A gabonaforgalmi vállalattól kapott recept alapján először csak — piackutatási céllal — kisebb mennyiséget sütnek, majd ha az igények igazolják, az olcsó, ízletes pogácsából sokkal nagyobb mennyiséget lehet vásárolni Nyíregyházán, a Csemege ABC-jében. A korpás pogácsát nem csak diétázóknak ajánlják a szakemberek, hanem a korszerű táplálkozás egyik fontos terméke is a hamarosan pultra kerülő sütemény. Suba Nagyatád Nagy érdeklődéssel kísért külpolitikai fórum vezetője volt a Nagyatádi Konzervgyárban november közepén Szécsi Éva, a Magyar Rádió főmunkatársa. A nyugdíjasaink közül sokan eljöttek a már hagyományos találkozóra. Az egykori munkatársakat a gyár gazdasági és társadalmi vezetői fogadták. A megjelenteket Kaurics János szb-titkár köszöntötte, majd Jámbor László igazgató adott tájékoztatást a vállalat életéről. Ezt követte a berzencei népi együttes műsora, amelyet cigányzenekar kísért. A zenekarral együtt énekelték az ismert dalokat és fehér asztal mellett folytatódott a beszélgetés. Ünnepekre készülnek a Budapest Csokoládégyárban