Élelmezési Dolgozó, 1991 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1991-01-01 / 1. szám

Új kupa - régi győztes ismét as élen a debreceni Irinyi Hosszú évek óta kiemelt feladatnak tekintjük az élel­miszer-ipari tanintézeteink tanulóinak egészségvédelmé­vel a rendszeres testedzésbe való bekapcsolódással a sport és ezen belül kiemelten­­ a természetjárás és a labdajáté­kok népszerűsítését a ta­nulóifjúságunk körében. Ennek megnyilvánulása volt az, hogy­ az ÉDOSZ-hoz tartozó tanintézetek hagyomá­nyos kispályáslabdarúgó-ku­­páját az év december első he­tében rendeztük meg Debre­cenben. Az előző kupát, mely a ,,Pesti Barnabás” nevet visel­te, az előző évben végleg el­nyerte a debreceni „Irinyi Já­nos” Élelmiszer-ipari Szakkö­zépiskola és Szakmunkáskép­ző Intézet labdarúgócsapata Csermajorban, így a kiírás­nak megfelelően új kupa in­dult hódító útjára, mely a kupagyőztes „Irinyi János” néven vonul be az ifjúsági „sporttörténelembe'’. A kupasorozat küzdelmein a 14 tanintézetünkből 11 is­kolánk csapata vett részt Za­laegerszegtől Nyíregyházáig. Csupán 3 tanintézetünk nem tudott eljönni. Pedig a rész­vételi feltételek anyagi oldala nem kevés áldozatot kért a je­lentkező iskoláktól. No, de nem a kesergés, ha­nem az öröm és az elismerés végett ragadt tollat a „króni­kás”. Öröm és elismerés. Mi­lyen jó leírni ezeket a szava­kat. És mennyivel jobb át­érezni. A házigazda, a debreceni Irinyi János Élelmiszer-ipari Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet, most először rendezett ilyen jellegű sport­­vetélkedőt. Nem látszott meg rajtuk. Igaz, hogy különböző szakmai rendezvények meg­szervezéséből és lebonyolítá­sából jelesre vizsgáztak már eddig is. A helyi tantestület — élén Dániel Péterné igazgatónővel — remek szervezéssel és nagyszerű programmal segí­tette elő a kupa sikeres lebo­nyolítását. És ebben olyan se­gítőtársai voltak, mint az igaz­gatóhelyettesek, s az iskola szb-titkára, dr. Tóth Labonc József­né. S hogy a testnevelő tanár úrról, Kovács Gáborról ne is beszéljek, illetve írjak. Igazi sportember. Nagyszerű karmesterként vezényelte le a tornát. Kitűnő vendéglátás — „ud­variatlan” befejezés. Mármint az, hogy az általuk felajánlott kupát a hazaiak otthon­ tartot­ták. A kupa fennállása óta először most nyert hazai együttes otthon kupát. Lehet, hogy a debreceniek mégiscsak próféták lettek a saját hazájukban? Ezek sze­rint igen! A TORNA VÉGEREDMÉNYE: I. Irinyi János élip. tanin­­­­tézet,­ Debrecen, II. Pesti Barnabás élip. tan­intézet, Budapest III. Soós István élip. tan­intézet, Budapest. A torna legjobb játékosa: Dombi Tibor, Debrecen. A torna legjobb kapusa: Nyisztor János, Debrecen. A torna legtechnikásabb já­tékosa: Tóth József, Soós Ist­ván iskola. A torna gólkirálya: Holda Miklós, Bercsényi Miklós is­kola. Az ÉDOSZ és az FTC kü­lön díjat ajánlott fel a torna legjobb játékosainak és a­­leg­jobb edzőnek, az utóbbi Ko­vács Gábor lett. , Jóleső érzés volt Debrecen­ben szakszervezeti tisztségvi­selőnek lenni. Ebben oroszlán­­része volt szövetségünk Haj­­dú-Bihar megyei titkárának, Varga Istvánnénak. Irányítá­sával az ÉDOSZ-üzemek és szb-titkárai nagyszerű segítsé­get adtak a rendezvény során. Varga János Jogi tanácsadó Munkáltatói teendők tömeges e szükségessé . A tömeges elbocsátásnak azonban még akkor is vannak, lehetnek foglalkoztatási alter­natívái, amikor a piaci vagy a gazdálkodási kényszer a mun­kaerő-felhasználás csökkenté­sét teszi szükségessé. A töme­ges elbocsátás alternatívája le­het: — a munkaerő-feltétel kor­látozása vagy leállítása; — a korengedményes nyug­díjazás; — a részmunkaidős foglal­koztatás szélesebb körű alkal­mazása; — a rövidített munkaidő bevezetése; — a beszállító kapcsolatok kiváltása belső termeléssel; — túlórázás, vállalkozás jel­legű túlmunkák csökkentése. Természetesen ezek a mód­szerek nem mindig alkalmaz­hatók, illetve nem mindig cél­­ravezetőek. Lehetőségüket azonban minden esetben in­dokolt megvizsgálni. E vizsgá­latot szükséges is elvégezni azért, mert a dolgozók na­gyobb csoportja munkaviszo­nyának megszüntetése esetén ki kell kérni a szakszervezet (dolgozói érdekvédelmi szer­vezet) munkahelyi szervének a véleményét is, és a munkálta­tó és a szakszervezet egyezke­désében az elbocsátást mér­séklő intézkedéseknek nagy je­lentősége lehet. Fontos a dolgozók és a mun­kaerő-közvetítő, időben történő tájékoztatása is. Jogszabály is előírja, hogy a 10 fő feletti lét­számcsökkentéseket 3 hónap­pal, a 10 főt el nem érőket pe­dig 4 héttel az intézkedés megtétele előtt jelenteni kell a telephely szerint illetékes munkaerő-közvetítő szervnek, e dolgozók nevének, életkorá­nak, szakképzettségének meg­jelölésével. Nagyobb létszámot érintő el­bocsátás esetén az előzetes be­jelentés azért is célszerű, mert ennek alapján a területi mun­kaügyi szervek­­ más, a kör­zetben megvalósuló létszám­­csökkenésre is figyelemmel — kezdeményezhetik a terület kritikus körzetté nyilvánítását. (Ezt egyébként a munkahelyi helyi szakszervezet is kezde­ményezheti.) A munkáltatónak nemcsak kötelessége, de alapvető érde­ke is együttműködni a terüle­ti munkaügyi szervekkel (munkaügyi szolgáltatóirodá­­val, tanácsok munkaügyi rész­legeivel). Ennek révén ugyan­is pontos információkat kap­hat a dolgozók újbóli foglal­koztatását segítő támogatások­ról, például az átképzési, vál­lalkozási lehetőségekről. A munkanélkülivé válás meg­akadályozásában nagy szerep jut a munkaviszony megszün­tetése előtti, ún. preventív át­képzésnek, amit a Foglalkozta­tási Alapból anyagilag is lehet támogatni. Célszerű és méltá­nyos, ha az átképzéshez a munkáltató munkaidő-kedvez­ményt, helyiséget és egyéb fel­tételeket biztosít. Több száz fős elbocsátások esetén kívánatos, hogy a m­un­­káltató engedélyezze a mun­kaerő-közvetítő szerv kit­ele­­pülését a vállalathoz, mert ez megkönnyíti a dolgozók gyors, széles körű tájékoztatását, az egyéni elbeszélgetést a dolgo­zókkal jövőbeni foglalkoztatási lehetőségükről. A 10 főt elérő létszámcsök­kenés a munkajogi terminoló­gia szerint ún. szervezett mun­kaerő-átcsoportosítás esetén a munkáltatónak hozzá kell já­rulnia ahhoz, hogy dolgozói áthelyezéssel kerüljenek új munkahelyükre. A vállalat jogutód nélküli megszűnése esetén a felszámo­lási eljárás megindulásától a felszámoló (felszámolási biz­tos) gyakorolja a munkáltatói jogokat. Ö az általános mun­káltatói jogoktól eltérő jogosít­ványokkal nem rendelkezik, azaz a dolgozók elbocsátásánál a felmondási szabályokat al­kalmaznia kell, figyelembe kell vennie a felmondási kor­látozásokat, tilalmakat. •­ A vállalat felszámolásával értelemszerűen a vele munka­­viszonyban levő valamennyi dolgozó munkaviszonya is megszűnik, ideértve azokat is, akik a megszűnés időpontjá­ban felmondási tilalom alatt álltak. A munkáltatónak (fel­számolónak) a munkaerő-köz­vetítő szervvel együttműködve e dolgozók elhelyezkedését is meg kell próbálnia elősegíteni, és áthelyezni őket más mun­káltatókhoz. Ha azonban ez nem sikerül, akkor e dolgozók munkaviszonya a vállalat megszűnésével a nekik járó felmondási idő lejárta után megszűnik. Ezt a tényt mun­kakönyvükbe ennek megfele­lően kell bejegyezni, és szá­mukra a munkakönyvét meg­küldeni. A jogutód nélkül megszűnő munkáltató köteles 3 havi át­lagkeresetüknek megfelelő összeget fizetni azon dolgozói­nak, akik a megszűnéskor szü­lési és gyermekgondozási sza­badságukat vagy sorkatonai szolgálatukat töltik. Ez a térí­tés nem lehet kisebb, mint az aktuális minimális munkabér háromszorosa. A felmondási tilalom alatt álló dolgozók munkaviszonya csak a munkáltató jogutód nélküli megszüntetése esetén szűnik meg. Ha van jogutód, akkor e dolgozókat a jogutód­hoz át kell helyezni. Ha nem az egész vállalat, hanem csak egy részlege szűnik meg, ak­kor a felmondási tilalom alatt álló dolgozókat a vállalaton belül kell áthelyezni. Aforizmák A korlátozás ellenállást szül: nem könnyű hinnünk abban, ami látókörünkön kí­vül esik. (La Rochefoucauld) ★ Az ember nem tudná érté­kelni a nappal és a nyár szép­ségét, ha nem ismerné az éj­szakát és a telet. (Fielding) Amióta a fiatalság foglalko­zás lett, kissé lekezeljük a fiatalokat, mint a profik az amatőröket. (Jozef S. Kieciak) ★ Sziszifusz nem a munkába halt bele, hanem az unalom­ba. (Valeriu Butulescu) Bemutatkozik a Debreceni Dohánygyár A Debreceni Dohánygyár kézi munkával, mintegy 400 munkatermeiben több mint munkást foglalkoztatva. Szi- 100 éve kezdődött a terme- gorú dohányjövedéki szerve­lés. Pipa és­ cigaretta sodrü­­zetben ismerkedtek az embe­­rára alkalmas csomagolt be­­rek a gyári munka rendjével, hány készült, túlnyomórészt fegyelmével, módszereivel. Visszatekintve a gyár gaz­dasági fejlődéstörténetére, meghatározó jellemző a fo­gyasztói tömegízlés kielégíté­se. Ezt a feladatot kevés szá­mú termékkel, de a legna­gyobb dohánytömeg feldolgo­zásával­­ teljesítette. Hat évti­zeden át fő profilja a pipado­hánygyártás volt. Az 1950-es évektől a ciga­retta iránti kereslet rohamo­san növekedett, 1965-től a ci­garettagyártás extenzív bőví­tésére került sor. Az 1970-es évektől a filteres cigaretták gyártásának meg­kezdése a gyártmányszerkezet korszerűsítésének folyamatát indította el, cserére került a teljes cigarettagyártó géppark. Az országban elsőként való­sult meg a legkorszerűbb cel­­lulózacetát filterrúd gyártása. A dohányfeldolgozás és -gyártás során keletkező hul­ladékokat és mellékterméke­ket — az országban eddig egyetlen — dohányfólia-gyár­­tó üzemük hasznosítja. Alkatrészgyártó üzemük a dohányipar alkatrészellátásán túl nem dohányipari jellegű alkatrészgyártást is vállal. A gyári évi cigarettaterme­­lése a belföldi fogyasztás egy­negyede. Termékeik évek óta kiváló minőségben jutnak el fogyasztóikhoz. A Debreceni Dohánygyár viszonylag fejlett automatiká­­val, gépparkkal és szociális létesítményekkel rendelkező nagyüzem, amely napi három műszakos munkarendben gaz­daságilag eredményes, tömeg­­fogyasztási igények kielégíté­se mellett magasabb minőségi elvárásoknak is megfelelő termékek előállítására képes. Egészségvédelmi célból kor­szerűsödött a vállalat termék­struktúrája, bővült a filteres Symphonia cigaretta termék­­választéka, 1983-tól a kék Symphonia cigarettával. Első­ként alkalmazták hazánkban a füstszűrőn keresztül történő hígítást, az ún. ventillálást. A gyártmánycsalád új tagja, a sárga Symphónia 1935-ben került a közfogyasztásba, a főfüst kátrány- és nikotintar­talmának további csökkentése mellett. Gyártmányfejleszté­sük eredményeiként néhány egészségre kevésbé ártalmas tetszetős csomagolású cigaret­tával jelentek meg: Arany Symphónia, 100 mm-es piros Symphónia, Főnix, Hunnia. A közelmúltban új termék­kel jelentek meg a hazai pia­con Etűd márkanévvel, amely a világban közkedvelt blend típusnak megfelelő élvezeti értékű cigaretta, korszerű cso­magolásban. A vállalat életében forduló­pontot jelentett az 1986-os év, az R. J. Reynolds Tobacco Internationallal kötött licenc­szerződés aláírása a Camel cigaretta gyártásáról. 1988. év végén újabb színvonalas li­­cenctermékkel, a Winston ci­garettával bővült termékská­lájuk, egyelőre a belföldi pia­con. Gazdaságpolitikájuk közép­pontjában a kereskedelmi funkció áll, és ez ad indítta­tást a termelési, fejlesztési, beruházási tevékenységeikhez és mindazon intézkedéseikhez, amelyekkel elérhető termé­keik piaci sikere. X ÉLEL­MEZÉSI DOLGOZÓ AZ ÉDOSZ SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztőt SZOLLAK GYÖRGY Szerkesztőség: 1068 Budapest VI., Gorkij fasor 14. Telefon: 143-8718 Kiadja 4« törleszti! az ÉDOSZ Szövetsége 4 kiadásért felel: OH S/tfAfiVI­­.AS/.IO MiUMt 91—3671. Szikra Lapnyomda, Biilaof*s1 dr CNrtnfl«»* zo?(aQ ISSN 0230-265» .. ” :

Next