Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1957

Futó József: A Tisza

századfordulón jól­­rosszul befejező­dött. Elévülhetet­len érdeme ennek a kornak, hogy 4000 kilométer hosszú, 6,8 méter magas árvédelmi töltés­­rendszerrel 26 000 négyzetkilométer területet juttatott a mezőgazdaság­nak. Biztonságossá tették a Tisza menti falvak életét. Megszabadították a magyarságot a ma­láriától és a rossz ivóvíz okozta be­tegségektől is. Min­dezekkel olyan ál­­latokat végeztek, amellyel egyetlen európai ország sem büszkélkedhetik, a tengert kiszorító hol­landusokon kívül. A TISZA JÖVŐJE Mindezek a munkálatok azonban vé­delmi, vagyis passzív műveletek voltak. A következő lépés, hogy a Tisza vizét hasznosítsák, és az ember szolgálatába állítsák. Még nagyobb e cél jelentősége akkor, ha tudjuk, hogy a Tisza csapadék­ban legszegényebb területünkön folyik keresztül. Már régebben is foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy a Tisza vizével tetőzzenek. A 30-as években el is készí­tették a tervet, s 1937-ben megkezdték kivitelezését. De a munkálatok a háború miatt félbemaradtak. Újabban az egész Tisza hasznosítására nagyméretű úgynevezett komplex keret­tervet dolgoztak ki. A terv nemcsak az öntözést szolgálja. Megjavítják a hajózás esélyeit is a Felső-Tiszán, és majd villany­áramot is szolgáltat a tiszai erőmű a kör­nyező településeknek. A Tiszalöki vízmű és a hozzá kapcsolódó öntözőrendszer még nincsen teljesen ké­szen. A kezdeti eredmények azonban arra mutatnak, hogy az egykor vesze­delmes és rombolóerejű Tiszát népünk javára és életünk jobbátételére használ­hatjuk majd fel. mentesítő munka- Átkelőhely csónakokkal Zem­plénavánlast­aszakanyar. Háttérben a tokaji Nagyhegy 269

Next