Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1959
Natter-Nád Miksa: Bőrgyulladást okozó növények
nak. Itt van igazán nagy hatása az időjárásnak ! — Először azt hitték, hogy a radarral mindent ki lehet fürkészni, de hamar jött a csalódás: megtörtént, hogy sűrű ködben látták ügyem a száz kilométer messze levő hadihajót, de nem látták a radar felett keringő repülőgépet. A köd nem engedte ki a radarhullámokat. Máskor pedig szerencsétlenség is történt, mert a felhőben elnyelődtek a radar rövid rádióhullámai, és nem mutatták az érkező repülőgépet. Amint látjuk, a rádióvétel és az időjárás között éppen elég kapcsolat van. Pontos kiderítésük azonban még sok tapasztalatot és kísérletet kíván. Érdemes tehát azzal szórakoznunk, hogy megismerjük rádióhallgatás közben ezeket a jelenségeket, de időjárási előrejelzések készítgetésével még nem érdemes a sokat szidott meteorológusok táborába önkéntesen belépni, bőrgyulladást okozó növények Gyakran előfordul, hogy egyik-másik dísznövényül termesztett Primula vagyis kankalinfaj átültetésével, kezelésével foglalkozó kertészek kezén bőrgyulladás keletkezik, sőt az érzékenyebb bőrűeknél a gyulladás néha a fekélyesedésig fokozódik. A gyulladást a növények levelein és szárán található apró, merev, kovasavtartalmuk miatt törékeny mirigyszőrök okozzák. Ezek a bőrbe fúródva letörnek és a törésen keresztül zöld vagy barnás váladék jut a bőrbe és ott olyasféle hatást vált ki, mint a „csaláncsípés” okozta égés. A nálunk honos kankalinféléken nincsenek ilyen gyulladást okozó mirigyszőrök, ellenben több hazai növényünk nedve szintén bőrgyulladást idéz elő. Ilyen a boglárkának több faja, különösen a réti boglárka, a torzsika vagy égetőfű és a tömör- vagy sebesítőfű. A mérges boglárka fajok friss állapotban egy illóolajszerű anyagot, az úgynevezett aneminolt tartalmaznak, amely a bőrön hólyagot húz és gyulladást okoz. A koldusok régen, hogy nagyobb szánalmat keltsenek maguk iránt vagy a jobbágyok, hogy a földesurak egymás között folytatott hadviseléséből kivonják magukat, lábukat meg az alkarjukat, esetleg a mellüket az említett boglárkák friss levelével bedörzsölték s ezáltal mesterséges fekélyeket idéztek elő testükön. Orbánéhoz hasonló gyulladást okoz a bőrön a lombos erdőkben, különösen a bükkösben elég gyakori foltos kontyvirág gyökerének és fiatal tavaszi hajtásának friss nedve, amelyben egy közelebbről nem ismert, mérges, oromnak nevezett anyag és egyes kutatók szerint kéksavat adó glikozida van. Ez a növény is az árizslásnak, a gyanús bőrbajok előidézésének fontos eszköze volt a többi mellett. A forró égöv alatt sokkal jelentékenyebb az olyan növények száma, amelyek veszedelmes gyulladást, erős égést okoznak, ha csak megérintik is. A csalánnak a trópusokon található fajai sokkal veszedelmesebbek a nálunk honos csalánoknál. A Himalája vidékén növő bokorcsalán — amelyet a növényország „kígyói”-nak neveznek — anélkül, hogy daganatot okozna napokig éget és napokig tartó magas lázat idéz elő. Az égő fájdalom mindannyiszor megismétlődik, valahányszor a megszúrt testrész megnedvesedik vagy vízbe kerül. Legveszedelmesebb a Timor szigetén előforduló csalánfaj. Szúrása, illetve csípése évekig nem szűnik meg, és nedves időben iszonyatos fájdalmat okoz. Ezért a bennszülöttek „ördöglevél”-nek is nevezik. Sokszor olyan nagyfokú gyulladást idéz elő, hogy a megszűrt testrészt le kell vágni, sőt halálos következménye is lehet a szúrással járó gyulladásnak. Óvatosságot kíván a liliomfélék családjába tartozó, a Földközi-tenger partvidékén honos tengeri hagyma. Jó hatású patkánymérget készítenek belőle, de kesztyűben kell dolgozni vele, különben felhólyagosodik a kéz bőre. 256