Élet és Tudomány, 1956. július-november (11. évfolyam, 27-46. szám)

1956-08-15 / 33. szám

(Azok részére, akik a kérdéssel részletesebben akarnak foglalkozni, közöljük az eseményekre vonatkozó magyar nyelvű irodalmat is.) 1849. augusztus 23-án halt meg Maderspach Károly mérnök, a ruszka­­bányai hámor alapítója és társtulajdonosa, egy új rendszerű függőhíd feltalálója (szül. 1791-ben). A Maderspach-féle alsópályás hidak ún. íven függő hidak. Ennél a hídtípusnál a henger alakú öntöttvas csö­vekből álló tulajdonképpeni bordóívet — amelyre a pályaszerkezet fel volt függesztve — két végpontja között vízszintesen kifeszí­tett láncmerevítésű szalagvassal fogták meg, s nehogy az ív végpontjai elmozdulhassanak, az ívet az ellenfalakba horgonyozták. Ezzel az új, addig még nem alkalmazott, elrendezéssel el lehetett érni, hogy az ellenfalak — amelyek csak merőleges terhelést kaptak — kisebb költséggel épüljenek. Az első ilyen híd 1836-ban Lugoson, a Temes folyó fölött készült. Maderspach tragikus körül­mények között halt meg: abbeli bánatában, hogy feleségét az osztrákok nyilvánosan megvesszőzték, fejét egy ágyú csövébe dugta, és az ágyút elsütötte. — Totth R. : A karánsebesi régi Temes-híd (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye 1908. 1.1.). Vajda Pál: Magyar tudósok — magyar találmányok, Bp. 1965. 5.1. 1812. augusztus 25-én született Nyikolaj Nyikolajevics Zinyin orosz vegyész, a kazáni egyetemen az analitikus mechanika, majd a hid­rosztatika és hidrodinamika, s végül 1835-től a kémia tanára (megh. 1880-ban). 1842-ben fölfedezte az aromás, nitrovegyületek amino­­vegyületekké való átalakításának reakcióját. Majd közölte a nitro­­benzolnak (Zinyin elnevezése szerint: benzidam) aminovegyületté való átalakítását. A Zinyin által előállított benzidam azonos az indi­góból kivont anilinnak így sikerült szintetikus anilint nyernie. Zinyin rövidesen kimutatta, hogy reakciójának segítségével számos más nitrovegyület is átalakítható a megfelelő aminovegyületté. Abban az időben még senki sem sej­tette, hogy Zinyin eljárása alapja lesz egy hatalmas iparágnak. Ez volt az anilin Színezékipar kiindulópontja, s ebből alakult ki később a gyógyszeripar, illatszeripar, a robbanóanyagok ipara stb. — Kuznyecov B. G. : Orosz tudósok. Bp. 1950. 140—142. 1.; Élet és Tudomány, 1954. 9. sz. 1846. augusztus 27-én, számtalan nehézség leküzdése után, a tiszadobi szederkényi átvágás építésének megkezdésével, megindult a Tisza szabályozása Széchenyi István kezdeményezésére. A szabadságharc megakadályozta a munkálatok folytatását. Ezek csak 1856 után indultak meg újra, és az első világháború előtti években fejeződtek be. Abban az időben, amikor a Tisza-szabályozás kezdetét vette, a Tisza és mellékfolyóinak áradásai számtalan kisebb-nagyobb mocsarat, roppant nádasokat, vízzel telt ereket hagytak vissza. Ezek az ország­szerte elterjedt maláriának, a hideglelésnek voltak a fészkei. Az Alföld ilyen körül­mények közt gazdaságilag fejlődésképtelen volt. Nem fejlődhetett ki a termelés és a kereskedelem; utakat a víz miatt nem lehetett építeni. A Tiszavölgy ármentesítői hatalmas munkát végeztek: a töltések hossza 3300 km, az árvíz ellen védett és lecsa­polt terület a Tisza völgyén 4 443 000 hold. — Lipthay S.: Széchenyi István műszaki alkotásai. Bp. 1896. 71-103. I. iTi^&ntcrKyev­etetHjattyKostar 195­6. AUGUSZTUS 22—28 1065

Next