Élet és Tudomány, 1959. január-június (14. évfolyam, 1-27. szám)
1959-01-04 / 1. szám
2 KÉRDEZZ — FELELEK Berényi László budapesti olvasóik kérdezi : Hogyan készül a papír? Nemes Andor, a Papíripari Kutatóintézet munkatársa válaszol: őshazájában, Kínában növényi rostokból, Európában eleinte foszlatott len- és kender-, majd pamutrongyokból készült a papír. E papírok fő alkotóeleme az anyagok cellulóztartalma. A növekvő keresletet egy új, hatalmas nyersanyagforrásból elégetették ki: a fából. A fa a papírgyártás szempontjából lnyegében két összetevőből épül fel: a cellulózból és a ligninből. Ma a papírgyártás alapanyagául használt cellulózt fából, a ligninnek — a fás anyagnak — a kioldásával szerzik. Fából megfelelő tisztító és fehérítő műveletekkel akár teljesen tiszta cellulóz is termelhető. A lignint nem tartalmazó papírokat nevezzük famentesnél; ezek a finomabb papírok. Ilyen az oscmány-, a cigaretta- és a rajzpapír. Az olcsóbb papírok — például az újságpapír — alapanyaga nem a cellulóz, hanem az úgynevezett facsiszola, amely a cellulózon kívül csaknem a összes eredeti lignint is tartalmazza. A ligtartalmazó (fás) papírok kevésbé sárgulnak és időúe-i törékennyé válnak. Fán kívül más növényeket is felhasználnak papírgyártásra, hiszen minden növénylak a váza cellulóz. A papír váza ugyancsak cellulóz: a cellulóz rostok közötti kötőerek adják a papír szilárdságát. A papírgyártáshoz az alapanyagot (cellulózt, facsiszolatot, szalmafőzetet vagy hulladékpapírt) különböző foszlató berendezésekben, vízzel erősen hígítva rostosítják. A papírpépből végtelen szitán végtelen lapot formálnak, a még benne levő vizet fűtött hengerek és nemezpárnák között kisajtolják és kiszárítják. Adalékanyagokkal a papírt egyéb tulajdonságokkal is felruházhatjuk. Az adalékanyagok közt a leggyakoribbak: a gyantaenyv, amelynek révén a papír íróképessé válik, és az ásványi töltőanyagok, főleg a finomra iszapolt kaolin, amellyel a papír áttetszőségét szüntetjük meg. Daday Elemér dési olvasónk kérdezi : Van-e más nyelvekben is alanyi és tárgyas igeragozási Hámori Antónia, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos kutatója válaszol : Az alanyi és a tárgyas igeragozás (látok, látsz, lát, látom, látod, látja) nyelvünknek egyik olyan sajátsága, amely megkülönbözteti a magyart az indogermán nyelvektől. E tulajdonságával azonban nem áll egyedül: e kétféle igeragozás finnugor eredetű, s az ugor nyelvek — a vogul és az osztják —valamint a mordvin és a szamojéd ma is használják. De megtalálható másutt is, például a sémi nyelvcsaládban, az eszkimóban, a baszkban és az algonkinban. Sőt egyes nyelvekben — a mordvinban és a héberben — jóval fejlettebb a tárgyas ragozás, mint nálunk. V ÍZUKÉPŰS hi Boldog új évet kívánunk Főszerkesztő: Csűrös Zoltán. Felelős szerkesztő: Kocsis Ferenc. A szerkesztő bizottság tagjai: Ákos Károly, Fényes Imre, Futó József, Haraszty Árpád, Haraszti István, Harsányi István, Jantsky Béla, Jánossy Andor, Kuli György, Makkai László, Marén Mihály, Mihalik Sándor, Németh Béla, Öveges József, Székely Sándor, Sziameniczky István, Tangl Harald, Tarján Rezső, Tasnádi Kubacska András, Vécsey Joltán, Zách Alfréd. Kiadja: a Gondolat Könyv, Lapkiadó és Terjesztő Vállalat, Budapest, VIII., Bródy Sándor utca 10. Felelős kiadó: a Gondolat Kiadó igazgatója. Szerkesztőség: Budapest, V., Rosenberg házaspár utca 15. Telefon: 314-715, 315-198. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi, Budapesten a kerületi kézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 4,50 Ft. Külföldön terjesztik a „Kultúra” Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat (Budapest, VI., Népköztársaság útja 21.) és külföldi képviseletei. 7565. Egyetemi Nyomda mélynyomása, Budapest. F.v.: Janka Gyula. Megjelent 165 000 példányban