Élet és Tudomány, 1963. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1963-07-07 / 27. szám
834 Amiről beszélnek... A híd első kábele már a helyén van Az eredeti Erzsébet-híd építésekor a hajók és a zajló jég útját többezer köbméter épületfából készült állványzat zavarta és ehhez még felhasználtak annyi acélanyagot is, amiből elkészülhetne egy Tisza-híd. Ma a toronydaruval felállított kapuzatok között drótkötelekből és dróthálóból álló két könnyű szerelőszőnyeg csüng. A szőnyegeken s az azok végében álló csörlőkön feltekercselve másfél kilométeres vontatókötelek vannak, ezekkel húzzák helyére a híd tartókábeleit, illetőleg annak egyes elemeket. A két — az északi és a déli — tartókábel egyenkint 61 sodronykötélből készül. Egynek-egynek az átmérője 54,5 mm és a súlya méterenként 17 kilogramm. A közepét kerek huzalokból, külső koszorúját különlegesen hengerelt — úgynevezett „z” profilú — szálakból fonták, így teljesen sima, nem hasonlít más „közönséges” drótkötelekhez. A gyártél kikerült egyenként 400 méter hosszú elemi kábeleket a Műegyetem előtt, a budai Duna-parton készítik elő a szereléshez. Elektromos kemencékben a helyszínen olvasztott fémmel erősítik az előregyártott kábelfejeket a drótkötél végére. Végleges hosszát is itt szabják ki s amikor mindezzel elkészültek, dobra tekercselik és a budai hídfőhöz szállítják. Ami ezután következik, különösen kényes nagy, pontosságot igényelő feladat. A budai és a pesti parton levő csörlőknek hajszálnyira egyező munkát kell végezniük, ezért rövidhullámú rádión és telefonon is állandó kapcsolatot tartanak fenn. Amikor pedig a kábelszálat rákapcsolták a vontatókötélre , az elindul a szőnyegen, szerelőbrigád kíséri az útján — természetesen megfelelő biztonsági intézkedésekkel, így sem mindennapi feladat a Duna felett lebegő hálón végighaladni a két part között. A brigád ügyel a vontatás zavartalanságára s nála is van egy rövid hullámú rádiókészülék. Ha valami fennakadás lenne, azonnal jelezheti. Az első elemi szálat — az úgynevezett iránykábelt — a közelmúltban függesztették fel ily módon a két hídfő között. Egyenlőre még nem a végleges helyére, hanem a kábeltartó tornyok — a pitonok — tetején levő görgősorokra. Sok különféle helyszíni megfigyelés és mérés következik ezután, néhány héten keresztül. Ellenőrizni kell az elméleti számításokat és a gyári méréseket. Hogyan hat a napsütés, a napi hőmérséklet változás a kábelekre ! Mlyen lesz az elkerülhetetlen alakváltozása, ami a kifeszítés, illetőleg felfüggesztés következménye ! A megfigyelések végén ez az első kábel már a helyére kerül s ehhez hozzámérve helyezik el a többit, akkor már akár naponta 2—3 kábelszálat is. A teljes kábelköteg átmérője 50 centiméter lesz s keresztmetszete hatszög alakú; 10 méterenkint egy-egy „bilincs” fogja egybe az elemi szálakat. Ezekre a helyekre illesztik majd később a vékonyabb függesztőkábeleket, amelyek a híd pályatestét tartják. Magyar Pál Főszerkesztő: Kocsis Ferenc A szerkesztő bizottság elnöke: Csűrös Zoltán A szerkesztő bizottság tagjai: Ács Miklós, Ákos Károly, Bruzsa László, Fáth János, Fényes Imre, Futó József, Haraszty Árpád, Haraszti István, Harsányi István, Jantsky Béla, Jánossy Andor, Kulin György, Makkai László, Marén Mihály, Matolcsi János, Mihalik Sándor, Németh Béla, Öveges József, Székely Sándor, Szlameniczky István, Tangl Harald, Tarján Rezső, Tasnádi Kubacska András, Vécsey Zoltán, Zách Alfréd. Kiadja: a Gondolat Könyv- Lapkiadó és Terjesztő Vállalat, Budapest, VIII., Bródy Sándor utca 16. Felelős kiadó: Havas Ernő, a Gondolat Kiadó igazgatója. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi, Budapesten a kerületi kézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj negyedévre 13,50 Ft. Külföldiek a „Kultúra** Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál (Budapest, 62. postafiók) vagy külföldi képviseleteinél és bizományosaiknál fizethetik elő. Szerkesztőség: Budapest, VII., Lenin körút 5. Telefon: 223-899. Kéziratokat nem őrzünk meg. 63.3226 Egyetemi Nyomda, Budapest