Élet és Tudomány, 1963. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1963-07-07 / 27. szám
A Szignál-adónak egyetlen, de fontos szerepe van: az, hogy szakadatlanul továbbítsa az űrhajós pulzusára vonatkozó információt. Az űrhajós visszatérése közben az űrhajó körül képződő ionizált réteg ideiglenesen gátolja a rövid- és ultrarövid hullámok terjedését. Ezért a visszatérés szakaszában az említett élettani adatokat nem is próbálják továbbítani, hanem a Vosztokba beépített regisztráló szerkezet jegyzi fel őket. Ha az űrhajós a Föld megközelítése során ejtőernyővel hagyja el a Vosztok fülkéjét, repülésének utolsó 3—4 km-én a ruhájában levő önálló miniatűr regisztráló berendezés rögzíti az EKG-görbét és a pulzusra vonatkozó adatokat. Valamennyi mérőműszerrel kapcsolatosan közös feladat, hogy kiküszöböljék az ember mozdulatai és az űrhajó rezgése okozta különféle torzulásokat és hamis jeleket. Az űrhajós mozgása nyomán ugyanis az izmok összehúzódása és elernyedése különféle járulékos adatokkal módosítja, „maszkolja” az érzékeny mérőfejek jelzéseit. Ezért a mérőfejek elhelyezésekor ügyelni kell rá, hogy az efféle ,,zaj”-hatások minél gyengébbek legyenek. Említettük már, hogy a pulzusszámról tájékoztató adatot folyamatosan közvetítik a Szignál-rádióadóval. Az összes többi élettani adatot az induláskor, az első kör folyamán és a visszatérés alatt 10 másodpercenként továbbítják (illetve az utóbbi szakaszban — mint már említettük — rögzítik), a repülés többi szakaszán pedig 30 másodpercenként regisztrálják. Mivel a telemetrikus rendszer adatainak java részét továbbító URH-adó csupán földi parancsra „hajlandó” az információt leadni, az adatokat előbb mágnesszalagra veszik, és a Vosztok rádióberendezése erről továbbítja gyorsított ütemben, amikor az űrhajó a Szovjetunió területe felett halad el. A PULZUS MÉRÉSE. Az űrhajós pulzusát, percenkénti szívveréseinek számát egy elektrokardiofónnak nevezett műszerrel határozzák meg, amely az EKG-görbe adott, ismétlődő elemeiből szűri ki a szívverésre vonatkozó információt. Ezt azután a Szignál rádióadó továbbítja 19.995 MHz frekvencián. Ez azért működik rövidhullámon, hogy akár a Föld túlsó oldaláról is folyamatosan tájékoztatást adhasson az űrhajós árveréséről, Földünk körül ugyanis csupán az ilyen rövidhullámok terjednek, és ez lehetővé teszi — viszonylag kis teljesítménnyel — az egész földgömb „áthidalását”. AZ EKG-GÖRBE FELVÉTELE. Azok az elektród-elvezetések, amelyek az elektrokardiogram felvételére a földi klinikai gyakorlatban használatosak, az űrhajósok számára alkalmatlanok. Rajtuk ugyanis úgy kell elhelyezni az EKG-elektródokat, hogy mozgásukban, munkájukban ne zavarják őket, és lehetőleg csak minimális izomtörejt engedjenek át. Az is fontos, hogy az elvezetések — és vele együtt az elektródok — számát a legcsekélyebbre csökkentsék. Hosszas kísérletezés után megállapították, hogy a legcélszerűbb elektród-elrendezés az, amelyet 2. ábránkon mutatunk be. Az MX elektródpár a mellkas középvonalában van, a váll, illetőleg a szegycsont magasságában, míg a TiS elektródpár a mellkas két oldalán, az 5. bordaközben. Az elektródok ezüstből készült 20 mm átmérőjű korongok, amelyeket klórozással megtisztítottak, és amelyek így akár tíz napig is min — -----:—771 i ------j—1 1-—r-7-1 den bőrfertőzésre-EKF ------------«■ Szignál —T I—Vevő -—szélye nélkül viselik-----------------------------------------------------------------------------hetek. Az elektród j ____ ____ ____ és a bőrfelület jobb eKG-1 —----1 fele- Tele- érintkezését egy dfz. i—,w-_j =|| ssrtcX »*'' \rikus rikus ra'° hói, fertőtlenítő \\ Pilóta reg. III, r. r anyagból stb. két—J~ “(egységei \ \ szült fertőtlenítő — 1 ------- pasztával segítik Pneumogrof jJ Lnr^^j C M----------------.......... éhre. A Vosztok típusú űrhajók élettani adatközvetítő rendszerének vázlatos felépítése KW