Élet és Tudomány, 1964. július-december (19. évfolyam, 27-51. szám)
1964-08-07 / 32. szám
cé pisti FELSZABADULÁS TÉR Amikor 1903. október 10-én, délelőtt felavatták az Erzsébet-hidat, ünnepi díszbe öltözték a pesti hídfő környékén emelt új bérpalotáit is. Ezen a napon nemcsak a híd megnyitása volt fővárosunk nagy eseménye, hanem az új városközpont felavatása is. A századforduló idején ugyanis lebontották a régi pesti Belváros középső, elavult részét, és helyére újat építettek, amelynek központjában a régi Apponyi teret (a mai Felszabaduás teret) alakították ki. Fővárosunknak ez a fiatal, de a második világháború idején súlyosan megrongált tere tehát mindössze hatvan éves. Hosszú ideig állványerdő borította épületeit, hogy a szétlőtt kőpillérek, burkolótéglák, kerámiadíszek sebeit orvosolhassák. Az új Erzsébet-híd megnyitásakor már ismét ünnepi köntösben fogadhatja látogatóit. Ha fiatal is a tér, környéke mégis régi település, Pest „legöregebb” része, hiszen a város magjának helyét az i. sz. I —III. században épült római erőd jelölte ki. (Értékes maradványai a hídfő mellett levő föld alatti múzeumban láthatók.) Sejtjük, hogy az erőd köré települt első középkori város falai a Felszabadulás tér keleti Az egykori Kígyó tér, jobbra a Kunz is Messmer-ház. A háttérben a híres Kígyó Patika, amelytől jobbra a Kígyó utca, balra a Sebestyén utca nyílott oldalán húzódhattak. Éppen a régi Erzsébet-híd építésekor eltűnt ódon utcahálózat és az egykori telekosztás jellege utal arra, hogy valamikor Pestet nagyjából a Petőfi Sándor utca, az Irányi utca és valamelyik északabbra fekvő, a Dunához vezető utca vonala határolta. Hogy ez mikor alakult át a mai Kiskörút vonalát követő nagyobb Belvárossá, azt nem tudjuk pontosan, de annyi bizonyos, hogy ez utóbbinak a falai — amelyek a Múzeum körút páratlan számú házainak hátsó telekhatárain ma is előbukkannak — már a török hódoltság idején megvoltak. Ezek között az újabb, nagyobb területet övező falak között új fővonalak képződtek. Az egyik észak—déli irányban a mai Kecskeméti utca, Károlyi utca és Petőfi Sándor utca vonalán a Kecskeméti kaput és a Bécsi kaput kötötte össze. A másik főutca keletről nyugatra, a Hatvani kaputól a ferences templomig vezetett. Ez az egykori Hatvani utca csak fele szélességű volt, mint utódja, a Kossuth Lajos utca. A két főútvonal találkozásánál alakult ki az új városközpont. A főutak mellé települtek a legfontosabb középületek és A Ferenciek tere és a Koronaherceg utca (a mai Petőfi Sándor utca) sarka 1906-ban. Jobboldalt a Kunz- és Mössmer-ház, tőle balra a Brudern-ház, amelynek átjárója a mai Petőfi Sándor utcába vezetett