Élet és Tudomány, 1972. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-05 / 18. szám

előbb érvényesíttetnie kell a diplomáját. Ehhez először érettségi vizsgát kell ten­nie. Az érettségire megkapta az enge­délyt, és a rosszindulatú vizsgabizottság kelletlenül ugyan, de kiadta az érettségi bizonyítványt. Az egyetem hajlandó lett volna a szi­gorlatok letétele után elfogadni a zürichi diplomát, de Trefort Ágost, az akkori kul­tuszminiszter ezt nem engedélyezte. Ami­kor Vilma kihallgatáson jelent meg ná­la, a miniszter kijelentette, hogy „a nők felforgatnák az államot, ha tudományos téren egyenjogúsítanák őket a férfiak­kal”. Vilma megütközve kérdezte: „Mi­csoda alapokon nyugszik az az állam, amelyet egynéhány intelligens nő felfor­gathatna? Szégyenleném, ha ilyen állam­nak volnék a gyermeke! Hogy a tudomá­nyosság több zűrzavart idézne elő, mint a tudatlanság, ennek élő cáfolata Svájc, ahol először nyíltak meg az egyetemek a női hallgatók előtt. Minél értelmeseb­bek a nők, annál üdvösebb lesz a befolyá­suk!” Trefort, akit régi barátság fűzött a Hu­gonnai családhoz, végül azt ajánlotta, hogy Vilma tegye le a bábavizsgát, így a bábaoklevél védelme alatt nyíltan dol­gozhat, és nem kerül kuruzsló hírébe. Vilma felháborodva hallgatta a minisz­tert. Aztán megkérdezte, hogy tudja-e Tre­fort, mi a bába dolga? Az, hogy elvágja a köldökzsinórt, és az újszülöttet meg a gyermekágyas asszonyt tisztán tartsa! Ezért pedig fölösleges volt hat és fél évig Zürichben tanulnia, és diplomát szerez­nie. De mert mindenáron gyógyítani akart, és a pénzre is szüksége volt (férje semmiféle állást sem volt hajlandó vál­lalni), letette a bábavizsgát. És az elő­kelő Hugonnai és Szilassy család újabb megbotránkozására kiszegezte az ősz ut­cai sivár bérház kapujára. Gróf Hugon­nai Vilma okleveles bába. Cikkek az egyenjogúságért Eleinte csak szülésekhez hívták, de ké­sőbb elterjedt a híre, hogy a bába név nagy tudású orvosnőt rejt, akihez biza­lommal fordulhatnak. Leginkább a kör­nyék szegényei keresték föl. Megté­pett sorsokat, lelki sebeket tártak fel így előtte, olyan őszintén, ahogy férfi orvos előtt sohasem szokták. Munkájáról pontos orvosi naplót veze­tett. Ennek egy része megmaradt. Fel­jegyzései megmutatják, hogy hány bete­get kezelt ingyen, gyakran gyógyszerre is ő adva a pénzt. Hugonnai Vilma egyik munkája A zürichi egyetemnek a szerző dedikációjával a diplomákat díszítő hártyapecsétje

Next