Élet és Tudomány, 1973. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-26 / 4. szám
A legtöbb nagyváros kialakulása, fejlődése során fokozatosan elszakadt környezetétől; az ember műve eltüntette a természet adta keretet. Budapest szépségének egyik legfőbb titka, hogy nagyjából még sértetlen a táji környezete. A Duna kockakövekkel határolt ágyában is erős nyomatékkal jelzi a természet központi jelenlétét, s ugyanilyen hatású a Budai-hegység belső övének nagy félköríve, melynek zárt amfiteátrumában meghitten ül a jobb parti városrész. A Hármashatár-hegytől a Szabadság-hegyig ívelő erdős hegykoszorú jellegzetes körvonala elsőrendű alkotóeleme a budapesti városképnek. A budai hegyvidék azonban nem csupán városképi szerepkörű, legalább anynyira jelentős az egészségvédelmi funkciója is a kétmilliós város körül. Az iparosodás állandó fokozódása, a gépjárműforgalom rohamos növekedése következtében a főváros levegőjében egyre több az egészségre ártalmas por, korom, füst és gáz; mind gyakrabban fordulnak elő a „szmogos” napok, amikor Budapest belső negyedeire rátelepszik a kártékony anyagokkal telített füstköd. A szennyezett levegő s a zajjal és feszültségekkel teli nagyvárosi légkör okozza a civilizációs betegségeket, az ellenük való védekezés viszont megnövelte e települések természeti környezetének az értékét. A magyar fővárost is igen komoly népegészségügyi szempontok késztetik arra, hogy nagy erőfeszítések árán is növelje tág környékén a zöldterületeket, mindjobban elősegítse lakossága tömegeinek kimenekülését a csendet ,a nyugalmat, a tiszta levegőt nyújtó természetbe. Budapest abban az előnyös helyzetben van, hogy közvetlen közelében lomberdővel borított középhegységek terülnek el, mindenekelőtt a Budai-hegység, amelynek révén mindmáig sikerült megőriznie a természettel való közvetlen kapcsolatát. .. egy darab Svájc.. A Budai-hegység a Dunántúli-középhegység északkeleti részének, a Dunazughegységnek a Gerecse és a Pilis közti tagja; északról a Vörösvári-völgy, nyugatról a Zsámbéki-medence, délről a Mezőföld, keletről pedig a Duna határolja. Ayőstengeri üledékekből, mészkőből, dolo- COA rintból és homokkőből álló tömegét a különböző földtörténeti kori kéregmozgások széttördelték, feldarabolták, árkokkal, medencékkel tagolt röghegységgé formálták. Ezek a lomberdővel fedett rögök a Dunától távolodva egyre magasabbak, s a főváros határán már kívül eső külső övezetben vannak a hegység legkiemelkedőbb csúcsai, az 558 méter magas Kutya-hegy és az 551 méteres Nagy Szénás. A fővárosra néző belső övezetnek a Hármashatár-hegytől a Hárs-hegyen át a Szabadság-hegyig nyújtózkodó vonulata patkó alakban fogja körül a hat budai kerületet. A bonyolult elágazásokkal szétterülő hegycsoportok a Duna felé menedékesen ereszkednek alá, végül a Gellérthegy dolomitszikla-tömbjében szinte szurdokfalas töréssel szakadnak le a folyam völgyére. A hegység alacsonyabb tetőit és lejtőit kertes parkos villanegyedek foglalják el, a Gellérthegy és a Vár-hegy pedig mindenestül beépült a városba. A Budai-hegységnek a főváros területére eső eme belső övezetét, a Hármashatár-hegyet (a belőle kiágazó s a Mátyás-hegyben, illetve a Rózsadombban végződő két rögsorozattal), a Hárs-hegyet, a Szabadság-hegy csoportját, végül a Gellérthegytől a Sas-hegyen át a Csíki-hegyekig hullámzó karsztos szirtek sorozatát emlegethetjük leszűkítve budai hegyvidékként.. A budapesti városkép kiformálásában a Szabadság-hegy sziluettjének van a legnagyobb szerepe. E hegycsoport hoszszú gerince a János-hegytől a Széchenyi hegyig szinte erkélyszerűen húzódik a főváros fölött, s a legelragadóbb kilátást nyújtja az alant elterülő metropolisra. Ez a nagyszerű karzat egy olyan hegység központi része, amelyben festői sziklacsúcsok, sasbércek váltakoznak tágas medencékkel, mély szurdokokkal, kanyargós völgyekkel. A Budai-hegység legvadregényesebb völgyei — a Zugliget, a Csillag-völgy, az Irhás-árok, a Harang-völgy, a Farkas-völgy — mind a Szabadság-hegy oldalába vésődnek bele, s olyan tájképeket formálnak, melyekben a középhegység szelíd bája helyenkint a magashegységek zordon fenségével párosul. „Az egész Zugliget, mellékvölgyeivel, a Csillag- és a Harang-völggyel egy darab Svájc a budai hegyek között, amely a főváros környékének legfestőibb része’’ 158