Élet és Tudomány, 1973. július-december (28. évfolyam, 27-52 szám)
1973-09-14 / 37. szám
Dr. Szent-Györgyi Albert 1893. szeptember 16-án született Budapesten, történelmi hírű erdélyi családból. Orvosi diplomáját 1917-ben a budapesti egyetemen szerezte. Már akkor a kutatómunka érdekelte. Meg akarta érteni az életet, de — mint életrajzában írja — nyomasztó volt számára az élettan bonyolultsága, ezért otthagyta a gyógyszerkutatás, a farmakológia kedvéért, azt remélve, hogy a gyógyszerek, lévén egyszerű anyagok, kevesebb gondot okoznak. Nem így történt, s ezért figyelme a bakteriológia felé fordult. Mivel a baktériumok is túlságosan bonyolultnak bizonyultak, a molekulákkal, ezek kémiai és fizikai-kémiai viselkedésével kezdett foglalkozni. Következő lépése az anyag még kisebb részecskéi: az elektronok felé vitte őt. Noha Szent-Györgyi gyakran azt állítja magáról, hogy mindig könynyebb munkaterületet keresett, valójában a megfigyelhető jelenségek okainak mélyebb megismerésére, a jelenségekben az anyagi világ általános törvényszerűségeinek a felkutatására vágyott. Újabban most ismét a bonyolultabb szövetekkel foglalkozik. Az első világháború alatt a magyar hadseregben szolgált. A háború után tizenkét évig Németországban, Hollandiában, Angliában és az Egyesült Államokban dolgozott. A tudományok doktora címet Cambridge-ben szerezte 1927-ben. 1932-ben hazatért Magyarországra, miután meghívást kapott a szegedi tudományegyetem Orvosi Vegytani Intézetének vezetésére. A nácizmus magyarországi terjeszkedésekor azonban hamarosan Hitler halállistájára került, mert tiltakozott a könyvégetés és zsidó barátainak üldözése ellen. A politika betört az egyetemre is, és ő részt vett a Hitler-ellenes illegális mozgalomban. 1947 óta az Egyesült Államokban él. Hiszi és vallja, hogy a tudományos eredmények csak akkor válnak hasznossá, ha az élszépítését, nem pedig a pusztítást szolgálják. Ebben a szellemben születtek az Egyesült Államokban nagy sikert aratott „majomkönyvei” is. Az idős humanista tudósnak mindig szívügye volt a fiatalok nevelése. Oktatási reformjavaslatai, tudománypolitikai cikkei, tanulmányai közismertek. Egy kicsit ezek folytatása a „From Crazy Ape to Man King” (Az esztelen emberszabásútól a teremtés koronájáig) című, négy kötetre tervezett könyvciklusa, amelyben bátor hangú békeharcos és humanista nézeteit összegezi. A tervek szerint a sorozat — mihelyt a záró kötet, a „The Man King” (A teremtés koronája) elkészül — hazánkban is megjelenik. A „The Crazy Ape" (Az esztelen emberszabású) és a „What next?!” (Kiút) című első és második kötet után — amelyeket az Egyesült Államokban már kiadtak — a szerző tavaly készült el „The Scientific Citizen” (A tudós polgár) című harmadik könyvével. Ez utóbbi még sehol sem jelent meg nyomtatásban, örülünk, hogy Szent-Györgyi professzor nyolcvanadik születésnapján ebből a munkájából, amelyben elsősorban a tudomány és az egyes ember szempontjából mély humánummal közelíti meg napjaink néhány alapvető problémáját, egy kisebb válogatást átnyújthatunk olvasóinknak. Szent-Györgyi átveszi a Nobel-díjat