Élet és Tudomány, 1974, január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-03 / 18. szám
kutatásokban vesznek részt. Ezenkívül az egyetemen néhány, — részben a Magyar Tudományos Akadémia, részben a Művelődésügyi Minisztérium felügyelete alatt álló — szakosított kutatócsoport is alakult (a petrolkémiai, az analitikai, a szilikátkémiai és az elektrokémiai kutatócsoport), s ezek igen hasznosan egészítik ki az oktatás munkáját, egyúttal jó lehetőséget adnak, a diplomázó hallgatók, doktorjelöltek és aspiránsok számára a tanulmányaikhoz szükséges kutatások elvégzéséhez. Ehhez megvannak az egyetemen a kémiai tudomány legkorszerűbb nagy műszerei: elektronmikroszkóp, röntgen-diffraktométer, infravörös spektrométer, gázkromatográf stb. Vannak ipari folyamatokat kis méretben megvalósító reaktorok, kemencék, elválasztóberendezések, továbbá egy számítógépes csoport is működik. Mindez lehetővé teszi a korszerű, színvonalas kutatást. Ennek eredményei közül mutat be egyet alábbi cikkünk. MIMIME & IMIHMMTIMffiH Mint minden kenőolajnak, a belsőégésű motorok kenésére használt motorolajoknak is legfontosabb feladatuk, hogy csökkentsék a mozgó és súrlódó alkatrészek kopását. A kopás csökkentéséhez az szükséges, hogy megfelelő vastagságú kenőréteg, olajfilm alakuljon ki az egymáson elmozduló felületeken. E film vastagsága az olaj belső súrlódásával, viszkozitásával arányos. A kenőolajok viszkozitása viszont függ a hőmérséklettől, ennek növekedésével kisebb, csökkenésével nagyobb lesz. E változás mértéke (ezt rövidítve VT-nek nevezik) nagyon fontos jellemzője az olajnak. A motor hőmérséklete működése közben változik: előbb hideg, majd meleg; ennek megfelelően benne az olaj viszkozitása is más és más. Indításkor, valamint a gyakori leállásokra és indításokra kényszerítő városi, közlekedés közben a motorok hideg (vagy legalábbis nem teljesen meleg) üzemi állapotban vannak. Magas a motor hőmérséklete az autó legnagyobb teljesítményének elérésekor, például autóutakon. A két üzemi állapot közötti hőmérséklet-különbség 100—200 C- fokot is elérhet, s a kenőolajnak e két szélső esetben is maradéktalanul teljesítenie kell feladatát, tehát magas hőmérsékleten még elegendően nagy viszkozitásúnak kell lennie, alacsony hőmérsékleten pedig nem lehet túlságosan viszkózus. A kenőolajok viszkozitása és a hőmérséklet közötti összefüggés jellemzésére a gyakorlatban a viszkozitásindexet (VI) használják. A legjobb VT-jű természetes — adalékot nem tartalmazó — olajok viszkozitásindexét egyezményesen száznak veszik, s ehhez viszonyítják a gyakorlatban használatos kenőanyagok viszkozitási mutatóit. A korszerű motorolajoktól azonban száznál nagyobb Vl-t követelnek meg. A motorolajok e nemzetközileg elfogadott osztályozási rendszerének alapja tehát végeredményben a kenőolajnak a kenés szempontjából legfontosabb tulajdonsága, a viszkozitás.. Azokat az olajokat, amelyek egyaránt kielégítik a téli és a nyári üzemmenetnek megfelelő viszkozitási előírásokat, több fokozatú (multigrade) motorolajnak nevezik. Ezekkel a motort egész évben üzemeltethetjük, nincs szükség évszakos olajcserére. Egy- és több fokozatú Hazánkban túlnyomórészt egy évszakban alkalmazható, egyfokozatú olajokat 824