Élet és Tudomány, 1974. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-05 / 27. szám

CÍMKEPÜNJC: A Kurpie-vidék nép­művészete című cikkünkhöz (A Polkka Agenda Interpress felvétele) SZÁMUNK TARTALMA: 1251 A KALLÓI „ZENEBONA” Benczédi László 1256 Állatkerti élet: A PAPUCSCSŐRŰ GÓLYA Mödliriger Pál 1259 HELYÜNK A VILÁGEGYETEMBEN 1. Dr. Kulin György 1262 RESZÉLŐ KÉPEK: A KURPIE­­VIDÉK NÉPMŰVÉSZETE Anna Brom­arek 1268 A B-TÍPUSÚ MÁJGYULLADÁS VÍRUSA Dr. Hollós Irén 1271 FÉLREMAGYARAZOS Timár György 1272­­­J ÜDÜLŐTAJAK A TISZÁNÁL Antalffy Gyula 1279 A ROBOT 3. A TÁRGYAK AZONOSÍT­ÁSA Csató István 1282 NYELV ÉS ÉLET: A CSÖKKENÉS NEHÉZSÉGEI Dr. Sebestyén Árpád 1283 HAZUNK — KERTÜNK, A NÖVÉNYVÉDŐSZEREK ÉS A GYÜMÖLCSHULLÁS Surányi Dezső 1287 A TUDOMÁNY VILÁGA 1294 TV- ÉS RÁDIÓMŰSOR — TÁJÉKOZTATÓ 1296 KISLEXIKON — REJTVÉNY KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Az „Ezeregyéjszaka” világa 0 Helyünk a Világegyetemben 2. 0 Hogyan érezzük a szagot? 0 Szatmári utca Szentendrén 0 A szexualitásról a fogamzástól a felnőtté válásig 20. (f) A robot 4. 0 Félremagyará­­zás 0 Beszélgetés Lánczos Kornéllal 0 A tudomány világa 1250 KEDVES ÉLET ÉS TUDOMÁNY! Június 10-e és 15-e között hazánk­ban — de Európa sok más, velünk szomszédos országában is — egészen RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁS uralkodott. Hogy csupán néhány pél­dát említsünk: június 11-én a közép­­hőmérséklet Közép-Európában 4—8, helyenként 8—12 fokkal maradt a sok évi átlag alatt. Magyarországon 8—13 fokkal volt hidegebb annál, mint ami­lyen hőmérséklet június közepén ál­talában előfordul. A Bakony egyes vi­dékein hózáporokra került sor! 13-án Közép-Európa­­fölött hatalmas légör­vény (mérsékeltövi ciklon) helyezke­dett el. Ennek következtében süllyedt a hőmérséklet hazánkban közel 15 fokkal az évszázados átlag alá. Ilyen időjárás október második felére jel­lemző. 14-én Erdélyben ítéletidő tom­bolt­, a szél sebessége elérte az órán­kénti 120 kilométert, a hőmérséklet néhány óra leforgása alatt 18 C-fok­kal csökkent, és az erdőkben 30 centi­méter vastag hóréteg keletkezett! A múlt század nyolcvanas éved (az indonéziai Krakatoa vulkán 1883-ban lezajlott gigantikus kitörése) óta tud­juk, hogy a nagy tűzhányó-erupciók utáni években világszerte időjárási rendellenességek lépnek fel, elsősor­ban szokatlan lehűlési periódusokra kerül sor, amelyek néha csak napokig vagy hetekig, máskor azonban hóna­pokig, sőt évekig is tarthatnak. A sztratoszférába kerülő finom vulkáni szemcsék (üvegszerű, mikroszkopikus részecskék, az úgynevezett vulkáni por vagy hamu) egyfelől közvetlenül (Folytatás az 1266. oldalon)

Next