Élet és Tudomány, 1976. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-02 / 1. szám
Új, nagy jelentőségű kutatási eszközzel gyarapodott a hazai csillagászat. 1975-ben elkészült a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének legértékesebb műszere, a piszkéstetői obszervatórium Ritchey- Chrétien (ejtsd: ricsi-krétyien) rendszerű, 100 cm tükörátmérőjű teleszkópja. A műszer, a kupola, a melléképületek, valamint a műszerhez kapcsolódó segédberendezések összértéke körülbelül ötvenmillió forint. 1976-ban az új műszer teljes intenzitással bekapcsolódik a tudományos kutatásba. Dr. Szedi Bélával, az intézet igazgatójával folytatott beszélgetésünk alapján mutatjuk be olvasóinknak a jénai Zeiss- művek által készített új műszert és a vele kapcsolatos terveket, látni az egész Mátrát. Gyepszőnyeggel fedett melléképület csatlakozik hozzá. Nem messze tőlünk előbukkan a fák közül a Schmidt-teleszkóp 8 m átmérőjű kupolája, a szemközti mellékcsúcson kivehető az 50 cm-es, Cassegrain típusú Kezdőképünk. A piszkéstetői új teleszkóp kupolaépülete. Tervezték: Csontos Csaba és Dobozi Miklós (Középülettervező Vállalat, Budapest). Kivitelező: a Heves megyei Tanácsi építőipari vállalat Az ország harmadik legmagasabb hegycsúcsán, a 965 méter tengerszint feletti magasságú Piszkéstetőn gyönyörű épület áll. 22 méter magas, 10 méter átmérőjű hatalmas ezüst színű kupola borítja, amelynek körbefutó erkélyéről be .