Élet és Tudomány, 1977. július-december (32. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-01 / 26. szám
A minőséget kívánjuk fokozni ORTUTAY GYULA NYILATKOZATA A TIT KÜLDÖTTGYŰLÉSE ALKALMÁBÓL E napokban ötéves számvetésre és teendői megtanácskozására ül össze a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat VII. küldöttgyűlése. Ez alkalomból kérdeztük meg Ortutay Gyula akadémikust, Társulatunk elnökét a TIT-nek a szocialista közműveltség terjesztésében betöltött szerepéről és feladatairól, az ismeretterjesztés gondjairól és lehetőségeiről. — Miben látja Professzor Úr a legjelentősebb haladást a közművelődés területén s azon belül a TIT életében? — A közművelődés kérdéseivel az Országgyűlés Kulturális Bizottsága, s maga az Országgyűlés is behatóan foglalkozott. Ez önmagában is bizonyíthatja a közművelődés feladatainak jelentőségét. Társulatunk pedig közel másfél évszázada éppen a közművelődés alapvető feladatait tekinti legfőbb céljának. Eleinte, a múlt században még csupán a természettudományi műveltség terjesztését tartotta feladatának, majd a felszabadulás után hamarosan mind a természettudományi, a műszaki, s mellettük a társadalomtudományi és a történeti ismeretek terjesztése is feladataink körébe tartoznak. — Véleménye szerint melyek az elkövetkező néhány év legfontosabb társulati feladatai? — Lényegében Társulatunk feladatai az előttünk álló években sem változnak. Divatozó kifejezéssel élve: a mennyiségi mutatók hajszolása helyett a minőséget kívánjuk fokozni. — Tanácskozásokon és a sajtóban gyakran szó esik a tudományos kutatás és a tudományos ismeretterjesztés kapcsolatáról. Professzor Úr miként ítéli meg: e téren is előbbre léptünk? Hogy néven nevezzük a gyermeket: egyik-másik kutató lenézi a tudomány népszerűsítését, illetve a szakmai zsargonból nem tud vagy nem akar kibontakozni. Professzor Úr még egyetemistaként a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumában iker érdeklődéssel indult a kutatás és az ismeretterjesztés útján. Vajon nem valahol itt, még az oktatásban kellene a tudománnyal együtt, mintegy annak velejárójaként kialakítani egy közművelő értelmiségi tartást? — Gondolom, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumára itt nem érdemes emlékeztetnünk. Az egyszerre volt tudományos ismeretterjesztő munka, s ugyanakkor politikai, agitációs tevékenység is. S lényegében nehéz is lenne megválaszolnom: nem többet tanultunk-e a békési agrárproletároktól, mint amit mi ismeretekben átadtunk. Meggyőződésem: többet kaptunk tőlük politikai öntudatban, felelősségvállalásban. Pedig Erdei Ferenc például a 30-as évek gazdasági kríziseit s a magyar szegényparasztság helyzetét elemezte, jómagam Lúdas Matyit ismertettem elég világos célzatokkal. De hát az egészen más kor volt, más feladatokkal. Most valóban arra törekszünk, hogy a Társulat munkájába minél több szakembert, öregebbet is, fiatalokat is bevonjunk. Évekkel ezelőtt megróttuk azokat, akik az ismeretterjesztés feladataitól bizonyos „fölényes arisztokratizmussal” távolmaradtak. Ma már ilyen figyelmeztetésre egyre kevésbé van szükség: több mint 25 ezer főnyi tagságunk bőven elegendő feladataink ellátásához, s aki még ma sem érti meg Széchenyi István tanítását a „kiművelt emberfők” sokaságának nemzeti értékéről, vagy Bugát Pálnak és társainak a szabadságharchoz is kapcsolódó nemzeti „felvilágosító” munkájáról, azokra aligha lesz szükségünk. Magukról mondanak ítéletet, magukat fosztják meg a nevelés, a tanítás egyik maradandó, sajátos élményétől. — Professzor Úr, úgy is mint tudós, és úgy is mint közéleti ember, milyennek ítéli meg az oktatási és a közművelődési intézmények, különösen a TIT együttműködését? Kimerítettük-e ennek a lehetőségeit? — A lehetőségeket aligha meríthetnők ki: a fejlődésnek, javításnak mindig van egy újabb, magasabbra vivő lépcsőfoka. Egyébként az a meggyőződésem, hogy mind valamennyi főhatósággal, mind általában a különböző típusú közművelődési intézménnyel (MTESZ stb.) jó a kapcsolatunk. Jó a kapcsolatunk a Hazafias Népfront művelődéspolitikai testületeivel is, egészében minden kapcsolatunkra ez a megbízható, harmonikus együttműködés a jellemző. — Köszönjük a válaszokat. P OT