Élet és Tudomány, 1978. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
1978-10-27 / 43. szám
/IsfilN PEDIKÜRflLTflTflSSA) A nagyüzemi állattartó telepeken az állatokkal — például a szarvasmarhákkal — gyakran megesik, hogy az elégtelen kopás miatt csülkük rendellenesen nagyra növekszik. A csülök lefaragása — a „pedikűrözés” — ilyenkor mindig segít, s a békés háziállatok rendszerint ellenállás nélkül tűrik ezt a műveletet. Az állatkertben tartott állatok szintén kevesebbet mozognak, mint a természetben élők, s emiatt időnként ők is „pedikűrözésre” szorulnak. A vadállatok azonban nem egykönnyen vetik alá magukat e sebészeti beavatkozásnak! Erről a budapesti állatkert dolgozói is meggyőződhettek néhány évvel ezelőtt, amikor a zsiráftehenek először szorultak ilyen segítségre (erről lapunk is írt 1975. évi 2. számában. — A szerk.). Az etorfin előnyei A zsiráfbikák még vadabbak a teheneknél, még jobban ellenszegülnek, védekeznek, saját magukat és a közreműködő embereket egyaránt veszélybe sodorhatják. Hosszú végtagjaikkal minden irányban jól és pontosan rúgnak — a vadon élő zsiráfok nem egy oroszlánt tettek már így harcképtelenné. Állatkertünk Addisz II. nevű zsiráf bikájának palái már igencsak megnőttek mind a négy lábán, de éppen a várható nehézségek miatt sokáig halogattuk a „pedikűrözést”. Rajta ez a különben már szinte rutinszerű kalodás „műtét” nemigen látszott végrehajthatónak. Szerencsére az utóbbi években olyan altatószerek is készültek, amelyek ilyen célra is használhatók. Elhatároztuk, hogy Addisz II.-t az angol Immobilon nevű gyógyszerrel altatjuk el. Ez nemcsak altató, hanem fájdalomcsillapító is. Hatóanyaga egyike az ópiumban levő alkaloidoknak, az etorfin, rokon a morfiummal, de annál sokkal erősebb hatású vegyület. A hatáshoz szükséges néhány milligramm gyógyszert puskával lehet belőni az állat izomzatába. A morfiumhoz hasonlóan az etorfinnak is van sajátos ellenszere: ha ezt az alvó állat vénájába adják, egy percen belül felébred. Csak ennyi időre van szükség ugyanis az altatószer és az idegsejtek közötti kapcsolat feloldásához. Az állatot így — altatva, teljes mozdulatlanságban — jól és gyorsan lehet „pedikűrözni”, s utána egyszerű felébreszteni. A csodarece A zsiráfok gyógyszeres altatása azonban a számottevő előrehaladás ellenére sem tekinthető napjainkban teljesen kockázatmentesnek. Minden gyógyszeres altatás többé-kevésbé megterheli a szervezetet toxikus, mérgező mellékhatásai miatt. A mellékhatások különösen legyengült állatokon láthatók, vagy akkor, ha az altatószert túladagolják. Számottevően csökken a mérgezés kockázata az olyan altatókkal, amelyeknek hatását valamilyen ellenszerrel föl lehet függeszteni. De a zsiráfok körében az altatás fő kockázata az állatok bizonytalan vérnyomás-szabályozó mechanizmusában rejlik. Ennek a mechanizmusnak a feladata pedig amúgy sem könnyű, hiszen a zsiráf az egyik pillanatban öt méter magasan levő lombot legel, a másikban pedig — mondjuk — iszik. Micsoda értenia kell ahhoz, hogy a fejben a vérnyomás ilyen helyzetváltozások közben is rendes, azaz 120/70 higanymilliméter legyen. A feladathoz a zsiráfnak — a többi állatban is meglevő és jól ismert szabályozó mechanizmuson kívül — még egy különleges berendezése is van. Ez a koponya alapján található dús, hálószerűen lefutó, közepes átmérőjű artériák alkotta érgomolyag, csodarece a neve. Ez a tágulásával vagy az öszszehúzódásával tartja viszsza, illetőleg üöki hirtelen a keringésbe a fej helyzetváltozása okozta vérnyomásesésnek, illetőleg --növekedésnek a kiegyenlítődéséhez szükséges vérmennyiséget. Az agyvérzés veszélye A vérnyomás szabályozása és vele a csodarece működése szintén az agyvelőben levő központok irányítása alatt áll. Ez az ellenőrzés nem lehet tökéletes, mert a zsiráf az állatorvosok egybehangzó tapasztalatai szerint különleges helyzetekben nagyon hamar elájul. Altatáskor a vérnyomás-szabályozó központ csődöt mond, s ha az elaltatott zsiráf fejét nem tartják fel, a vérnyomás benne akár 240/180 higanymilliiméterre is fölemelkedhtt. Ez érrepedésre, agyvérzésre vezethet, ami könnyein az állat életébe kerül. Ráadásul a kérődző zsiráf bendőjében az erjedés során állandóan termelődnek a gázok, amelyek nagy része böfögéssel távozik. Ha az állat feje az altatás alatt a talajon nyugszik, a gázokkal együtt folyékony és szilárd bendőtartalmat is fel tud böfögni. ( Állatkerti l ÉLET / A zsiráfbikát Immobilont tartalmazó altató lövedékkel kábítottuk el 135.