Élet és Tudomány, 1978. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

1978-10-27 / 43. szám

/IsfilN­ ­ PEDIKÜR­­flLTflTflSSA) A nagyüzemi állattartó telepeken az állatokkal — például a szarvasmarhák­kal — gyakran megesik, hogy az elégtelen kopás miatt csülkük rendellene­sen nagyra növekszik. A csülök lefaragása — a „pe­­dikűrözés” — ilyenkor min­dig segít, s a békés háziál­latok rendszerint ellenállás nélkül tűrik ezt a művele­tet. Az állatkertben tartott állatok szintén kevesebbet mozognak, mint a termé­szetben élők, s emiatt időnként ők is „pedikűrö­­zésre” szorulnak. A vadál­latok azonban nem egy­könnyen vetik alá magu­kat e sebészeti beavatko­zásnak! Erről a budapesti állatkert dolgozói is meg­győződhettek néhány évvel ezelőtt, amikor a zsiráfte­henek először szorultak ilyen segítségre (erről la­punk is írt 1975. évi 2. szá­mában. — A szerk.). Az etorfin előnyei A zsiráfbikák még va­dabbak a teheneknél, még jobban ellenszegülnek, vé­dekeznek, saját magukat és a közreműködő embe­reket egyaránt veszélybe sodorhatják. Hosszú vég­tagjaikkal minden irány­ban jól és pontosan rúg­nak — a vadon élő zsirá­fok nem egy oroszlánt tet­tek már így harcképtelen­né. Állatkertünk Addisz II. nevű zsiráf bikájának palái már igencsak megnőttek mind a négy lábán, de ép­pen a várható nehézségek miatt sokáig halogattuk a „pedikűrözést”. Rajta ez a különben már szinte ru­tinszerű kalodás „műtét” nemigen látszott végrehajt­­hatónak. Szerencsére az utóbbi években olyan alta­tószerek is készültek, ame­lyek ilyen célra is használ­hatók. Elhatároztuk, hogy Ad­disz II.-t az angol Immo­bilon nevű gyógyszerrel al­tatjuk el. Ez nemcsak al­tató, hanem fájdalomcsilla­pító is. Hatóanyaga egyike az ópiumban levő alkaloi­doknak, az etorfin, rokon a morfiummal, de annál sokkal erősebb hatású ve­­gyület. A hatáshoz szük­séges néhány milligramm gyógyszert puskával lehet belőni az állat izomzatába. A morfiumhoz hasonlóan az etorfinnak is van sajá­tos ellenszere: ha ezt az alvó állat vénájába adják, egy percen belül felébred. Csak ennyi időre van szük­ség ugyanis az altatószer és az idegsejtek közötti kapcsolat feloldásához. Az állatot így — altat­va, teljes mozdulatlanság­ban — jól és gyorsan le­het „pedikűrözni”, s utá­na egyszerű felébreszteni. A csodarece A zsiráfok gyógyszeres altatása azonban a számot­tevő előrehaladás ellenére sem tekinthető napjaink­ban teljesen kockázatmen­tesnek. Minden gyógysze­res altatás többé-kevésbé megterheli a szervezetet toxikus, mérgező mellék­hatásai miatt. A mellék­hatások különösen legyen­gült állatokon láthatók, vagy akkor, ha az altató­szert túladagolják. Számot­tevően csökken a mérge­zés kockázata az olyan al­tatókkal, amelyeknek ha­tását valamilyen­ ellenszer­rel föl lehet függeszteni. De a zsiráfok körében az altatás fő kockázata az ál­latok bizonytalan vérnyo­más-szabályozó mechaniz­musában rejlik. Ennek a mechanizmus­nak a feladata pedig amúgy sem könnyű, hiszen a zsiráf az egyik pillanat­ban öt méter magasan le­vő lombot legel, a másik­ban pedig — mondjuk — iszik. Micsoda értenia kell ahhoz, hogy a fejben a vér­nyomás ilyen helyzetválto­zások közben is rendes, az­az 120/70 higanymilliméter legyen. A feladathoz a zsi­ráfnak — a többi állatban is meglevő és jól ismert szabályozó mechanizmu­son kívül — még egy kü­lönleges berendezése is van. Ez a koponya alapján található dús, hálószerűen lefutó, közepes átmérőjű artériák alkotta érgomo­­lyag, csodarece a neve. Ez a tágulásával vagy az ösz­­szehúzódásával tartja visz­­sza, illetőleg ü­öki hirtelen a keringésbe a fej helyzet­­változása okozta vérnyo­másesésnek, illetőleg --nö­vekedésnek a kiegyenlítő­déséhez szükséges vér­mennyiséget. Az agyvérzés veszélye A vérnyomás szabályo­zása és vele a csodarece működése szintén az agy­velőben levő központok irányítása alatt áll. Ez az ellenőrzés nem lehet töké­letes, mert a zsiráf az ál­latorvosok egybehangzó ta­pasztalatai szerint különle­ges helyzetekben nagyon hamar elájul. Altatáskor a vérnyomás-szabályozó központ csődöt mond, s ha az elaltatott zsiráf fejét nem tartják fel, a vérnyo­más benne akár 240/180 hi­­ganymilliiméterre is föl­emelkedhtt. Ez érrepedés­re, agyvérzésre vezethet, ami könnyein az állat éle­tébe kerül. Ráadásul a kérődző zsi­ráf bendőjében az erjedés során állandóan termelőd­nek a gázok, amelyek nagy része böfögéssel távozik. Ha az állat feje az altatás alatt a talajon nyugszik, a gázokkal együtt folyé­kony és szilárd bendőtar­­talmat is fel tud böfögni. ( Állatkerti­­ l ÉLET / A zsiráfbikát Immobilont tar­talmazó altató lövedékkel kábítottuk el 135.

Next