Élet és Tudomány, 1979. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-05 / 1. szám
mélységből tör fel, s ásványi sótartalma 1300 mg/l körül van. A harmadik kutat a Nagyszállótól mintegy 80 méternyire 1942-ben mélyítették, a negyedik kút pedig — a Zsigmondy-kúttól körülbelül 50 méternyire — az elmúlt év tavaszán készült el. Ezek együttesen már bőven fedezik a meglevő fürdők és az új gyógyszálló vízszükségletét is. Az új szállodába a három régebbi kút vizét vezetik be. A Magda-forrás vizét az ivókutakhoz és az egyéb gyógyvizet kívánó vízkezelésekre használják, a másik két kútból töltik meg a szálló úszómedencéit, s ezekből kapják a vizet a zuhanyozók is. Noha a kutak különböző összetételű vizeket adnak, valamennyi budapesti hévíznek közös az eredete: a Budai-hegységben a kőzetek repedéseiben mélyre szivárgó hideg karsztvíz keveredik a még mélyebben fekvő kőzetekből a Föld hőjének hatására .,kiizzadt” vízzel, amely az Alföld felől, nagy mélységből áramlik fel. A források és termálkutak vizének a hőmérsékletét és összetételét nagyrészt a keveredés aránya szabja meg (lásd ábránkat). Az épület De nézzük meg, hogy milyen is ez a sokféle vízzel alv bőven ellátott fürdőszálló középső, nyolc emelet magas tömbjében a szálloda nyugati szárnyában a gyógyászati intézmények helyezkednek el a fürdőmedencékkel, a keleti szárny ad helyet az éttermeknek, a konyhának, a szórakozóhelyiségeknek és a gazdasági résznek. Ez az elrendezés jól szolgálja a vendégek zavartalan gyógyulását és pihenését: a fák sűrűjébe ágyazott gyógyászati épületszárnyat a szállodatömb teljesen elszigeteli a zajosabb étteremtől és szórakozóhelyiségektől. A szállodai tömbbe belépve egy nagy előcsarnokba jutunk. Ott van a recepció, s onnan indul három 12 személyes felvonó, előttük kényelmes székekben, fotelekben pihenve várakozhatnak a vendégek. A kilencszintes szálloda emeletein 154 kétágyas és 44 egyágyas szoba és nyolc lakosztály kapott helyet, ezekben összesen 368 ágy van. Minden szobához erkély tartozik pihenésre alkalmas bútorzattal, s minden emeleten van egy négyszemélyes napozó. Az épület tetején egy nagy közös napozóterasz is van, ennek egy részét gyep és virág borítja; a növényekkel, virágokkal való díszítés félmillió forintot tesz ki. A szállodatömb tartozéka még a földszinti csarnokból nyíló olvasóterem drinkbár és kártyaszoba, s ugyancsak a csarnokból érhetők el az utazási irodák (IBUSZ, MALÉV, Budapest Tourist) helyiségei. A gyógyászati intézményeket befogadó szárny alapterületre a legnagyobb. De kell is a hely, csak termálvizes medencéből négy van: az egyikben 38, a másikban 35, a tornáztatómedencében pedig 28—30 Celsius-fokos víz gőzölög; a negyedik medencét súlyfürdőnek rendezték be. Kádfürdő, iszapfürdő, úszómedence és szauna is van: a kádfürdőben elektroozmózissal fokozható a gyógyvíz hatása. Skót zuhanyt is vehet a vendég, ez alatt állva a hideg és a meleg vízsugár váltakozva zúdul rá. Fölszereltek fogínyzuhanyokat is. Háromféle — más-más hőmérsékletű — gyógyvíz között választhatnak az ivókúrázók. (E vizek hőmérsékletét az épület tetejére szerelt hűtőtornyokban szabályozzák, s nem hígítják hideg vízvezetéki vízzel, hogy ásványi sótartalmuk érintetlen maradjon.) A száraz kezelések helyiségei közül a két tornaterem foglalja el a legnagyobb helyet: ott egyénileg vagy csoportosan erőnléti (kondicionáló) tornát végezhetnek a szállóvendégek. A szívbetegek a súlyfürdőt helyettesítő száraz nyújtást kérhetik. Természetszerűen kézi és villanymasszázs is van, s a gyógyászati részt fölszerelték az elektroterápia minden eszközével: felkészültek a rövidhullámos kezelésre, a különféle besugárzásokra stb. A reumatológián kívül belgyógyászati, sőt fogtechnikával együtt fogászati rendelő is van a szállodában. A vizsgálatokat laboratóriumok és röntgenosztály segítik. Az épület harmadik részében a 220 személyes étterem a legnagyobb egység, ezt egy különterem és két konferenciaterem egészíti ki. Egészséges és beteg vendégek egyaránt megtalálják italukat a már említett 48 személyes ivóban (,,drinkbár”-ban), mert ott a szeszes italokon kívül tej és hazánk összes gyógyvize kapható. Nem hiányzik természetesen az eszpresszó és a mulató („night club”) sem, ahol a vendégek gyógyulásukat megünnepelhetik ... Talán furcsán hangzik: a mulató helyiségeit is fel akarják használni gyógyászati célra: nappal ott végeznék az igen hasznosnak bizonyult munkaterápiás kezeléseket. A több célú, igényes épületben sajátos feladat adódott, s ennek megfelelően több újszerű elgondolás valósult meg. Itt van mindjárt a gyógyvíz: a benne levő gyógyító hatású ásványi sók a legtöbb szerkezeti s építőanyagot megtámadják. A legnagyobb gondot a Sportuszoda melletti kúttól a szállóig vezető, körülbelül másfél kilométer hosszú vezeték anyagának a kiválasztása okozta. Úgy látszott, hogy csak külföldről szerezhetők be megfelelő, a sós víznek is ellenálló csövek. Az Öntödei Művekben újabban kifejlesztett KO—36 jelű acélcső azonban alkalmasnak bizonyult a fővezeték megépítésére, a kisebb átmérőjű vezetékek pedig hazai gyártású polietilén csövekből készültek. A gyógyvíz szulfáttartalma veszélyes a betonra, a szulfátok a betont viszonylag rövid idő alatt teljesen szétrághatják. Ezért a termálmedencék kerámia burkolatát műanyagfóliás szigetelésre epoxi gyantával ragasztott A budapesti hévis mélyfúrások földtani szelvénye: A) a margitszigeti II. kút; B) a Széchenyi fürdő I. kútja; C) a Széchenyi fürdő II. kútja; K) karsztvíz; M) mélységi - profundus - viz; al. alföldi eredetű forróviz; 1. törésvonal; 1. dolomit; 2. mészkő; 3. budai márga; 4 kiscelli agyag; 5. oligocén homokos agyag; 6. miocén agyag, agyagos kavics és konglomerátum; 7. pleisztocén és holocén üledék (Vende Aladár után) .