Élet és Tudomány, 1979. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-19 / 3. szám
MÚZEUM SZERKESZTI: ÉRI ISTVÁN Országos intézményeink Hazánknak jelenleg több mint négyszázötven múzeuma van. Ez a szám folyvást nagyobbodik, időről időre új múzeumok alakulásáról szerezhetünk tudomást. Vajon hogy jön létre egy múzeum? — vetődhet fel a kérdés. S mindjárt utána egy másik: vajon egy-egy múzeumnak hol van a helye, mekkora a rangja az ország múzeumi hálózatában? Mostantól kezdve havonként egyszer e rovatunkban múzeumaink történetének néhány kérdésével és múzeumaink szervezetével, csoportosításával ismertetjük meg olvasóinkat. A múzeumok alapításának rendjét legutóbb az 1963. évi múzeumi törvény szabályozta, s egyúttal megállapította a múzeális intézmények kategóriáit, csoportjait is. Közülük a legfontosabb csoport az országos múzeumoké. Ezek „... sajátos gyűjtési körükben kimagasló, országos érdekű, területileg teljességre törekvő muzeális, gyűjteményt őrző, azt tudományosan feldolgozó és a népművelés szolgálatába állító tudományos intézetek”. Új országos múzeumot csak a Minisztertanács hozhat létre. Jelenleg tizenhárom országos múzeumunk van, mindegyik Budapesten. Ezekben találjuk a hétmilliós magyar múzeumi tárgygyűjtemény legnagyobb — és legértékesebb — részét, ezekben dolgozik a legtöbb muzeológus és restaurátor. A magyar múzeumok „szülőanyja” az 1802-ben alapított Magyar Nemzeti Múzeum (a térképen: 1). Gyűjteményeinek rohamos ütemű növekedése és a szakosodás igényei miatt a múlt század második felében önálló múzeumok szakadtak ki belőle. A Nemzeti Múzeum „gyermekeinek” tekinthetjük az 1870-ben önállósított Természettudományi Múzeumot (2), amely azonban részben máig társbérletben él a Nemzeti Múzeummal, annak ősi épületében; az 1872-ben létrejött Iparművészeti Múzeumot (3) és Néprajzi Múzeumot (4), az 1896-ban alapított Szépművészeti Múzeumot (5) — ez utóbbiból 1957-ben vált ki a Magyar Nemzeti Galéria (6). Az országos múzeumok egy másik csoportjának nincs ilyesfajta előzménye. Közülük az 1887-ben létrejött Budapesti Történeti Múzeum (7) a legidősebb. 1896-ban alapították a Mezőgazdasági Múzeumot (8) és a Közlekedési Múzeumot (9). Az 1909-ben alapított Petőfi Irodalmi Múzeum (10) eredetileg csak névadója emlékeit gyűjtötte és őrizte; tevékenységi köre a felszabadulás után bővült ki. A Hadtörténeti Múzeum (11) az 1918. évi polgári demokratikus forradalom napjaiban teremtődött meg. 1949-ben szinte minden előzmény nélkül alapították meg a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumot (12). Ellenben az 1974- ben létrejött Országos Műszaki Múzeumnak több évtizedes előkészítő- és gyűjtőmunka után jutott ez a rangos minősítés. E tizenharmadik országos múzeumunknak egyelőre nincs önálló — állandó kiállítások bemutatására alkalmas — épülete, csupán irodái és raktárai vannak a Lágymányoson. É. I. ÚJ KÖNYVEK Dosztojevszkij —• legenda és valóság (Európa, 1978. 332 old. 33 Ft) — TÍZ szovjet szerzőnek a legutóbbi esztendőkben született tartalmas tanulmányát válogatta élvezettel olvasható kötetbe Bakcsi György. Az írások együttesen — nem kis részben bőségesen sorjáztatott Dosztojevszkij-idézeteikkel — szinte teljes képet adnak a „fantasztikus realizmus” nagy alkotóművészéről: megismerhetjük belőlük egyéniségét, valóságkutató szenvedélyét, etikai és esztétikai nézeteit, kortársaihoz való viszonyát. (D. Gy.) Benedek István: A gyógyítás gyógyítása (Gondolat, 1978, 435 oldal, 50 Ft) — A könyv anyagának nagyobb részét három előző esszékötetéből válogatta a neves orvosszerző. E tanulmányok arról szólnak, hogy „az orvos is ember”, s ekképp lehetetlent, csodát nem várhatunk tőle. Szó esik a könyvben — többek között — Hippokratészről, Vesaliusról, Paracelsusról, Koch Róbertról, Pasteurről, Röntgenről, a himlőoltás és a császármetszés történetéről, a sarlatánokról, a telepátiáról, a házipatikáról, a gépkocsivezetők gyógyszerfogyasztásáról, a lélek orvosairól, a sztresszről, a tiltott műtétről, a bűnözésről és hamis romantikáról, s az alkoholról. (P. T.) Simai Mihály: Kölcsönös függőség és konfliktusok a világgazdaságban (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1978. 311 oldal, 58 Ft) — A Marx Károly Közgazdasági Egyetem professzorának újabb könyve a mai világgazdaság jelenségeit és sajátos képződményeit elemzi. E gazdaságra jellemző, hogy az interdependencia, a kölcsönös függőség irányzata erősödik. De ez a folyamat sajátos ellentmondásokkal megy végbe. Egyrészt mind többen felismerik szükségét, mégis egyre több ellene munkálkodó erő is megmozdul. Ugyanakkor az elébe gördített akadályok ellenére is, úgy látszik, törvényszerűen folytatódik. Útjait és módjait éppúgy taglalja a könyv, mint az előrevivő és a hátráltató tényezőket. A magyar népi demokrácia története (Kossuth, 1978. 387 oldal, 65 Ft) — Hamar sikert aratott az 1944-től 1962-ig terjedő történelmünket tárgyaló könyv. Szerzői Balogh Sándoron és Jakab Sándoron, a két szerkesztőn kívül Bírta István, Izsák Lajos, Korom Mihály és Simon Péter. Tömör és népszerű összefoglalásukban tizennyolc év politikai, gazdasági és társadalomtörténetét, valamint művelődési sajátosságait tárgyalják öszszefüggéseikben. Könyvük három nagyobb részre tagolódik: a felszabadulástól a szocialista forradalom győzelméig (1948) terjedő, politikai eseményekben gazdag történetre, ezután a szocializmus alapjainak lerakásáért vívott küzdelemre (beleértve a dogmatizmus és az úgynevezett személyi kultusz, illetőleg a revizionizmus keltette válság történetét 1956- ig), végül a néphatalom helyreállításától a szocialista alapok lerakásának befejezéséig (1962) tartó történetre. (N. F.) Károlyi Mihály levelezése I. 1905—1920. (Akadémiai Kiadó, 1978. 806 oldal + 76 fényképoldal, 180 Ft) — A Litván György szerkesztette kötetből nyomon követhetjük Károlyi Mihály teljes politikai pályáját. Látjuk mint a nagybirtokos érdekek védelmezőjét, majd a hatalomra jutott Tiszával való fokozatos szembekerülését, az ellenzék tömörítésére s a németbarát politikával való szakításra irányuló törekvéseit. A levelek felölelik a forradalmi időket s végül az emigráció első másfél évét. A leveleken kívül feljegyzések, memorandumok, programtervezetek olvashatók e kötetben. Ezeket életrajzi mutató, forrásmutató, időrendi áttekintés és gazdag képmelléklet egészíti ki. 91