Élet és Tudomány, 1979. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1979-07-20 / 29. szám
gás nélkül le tudta nyelni, így kellett volna átvészelnie a válságos időszakot. Szultán állapota e gondoskodás ellenére is csak átmenetileg javult, majd újra romlani kezdett, és vesezsugorodás is fellépett. Utolsó napjaiban mozgása nagyon lelassult Fájdalmas görcsei voltak, fájdal1. Szultán betegsége kezdetén 2. Körmei a rendesnél nagyobbra nőttek 3. Az elefánttalp keresztmetszete: 1. lökésgátló zsírpárna, 2. irha, 3. hámréteg, 4. szaruréteg (az elfeketedett szélű bemélyedés egy elhanyagolt sérülés nyoma) 4. Két felső foga közt tenyérnyinél kisebb rés van. Végül már nem bírt lábra állni (Kapocsy György felvételei) A mában a kifutó "homokját ette. Egyre inkább elgyengülve már hónapok óta nem mert lefeküdni, valószínűleg attól való félelmében, hogy nem tud majd felállni. De amitől tartott, az hamarosan mégiscsak bekövetkezett... Dr. Gráf Zoltán állatorvos (Fővárosi Állat- & Növénykert) MONDHATTA VOLNA SZEBBEN? SZERKESZTI: DR. KEMÉNY GÁBOR A június 22-i mondatot egy hetilapunk színikritikusa írta le: „M. Gy., a méregkeverő-mindenen-túl-lévő-okos-higgadtagglegény-filozófus Don Alfonsója a legigényesebb operaszínpadok kívánságait is kielégítő természetességével lép elénk.” Divatba jött az egynemű, ill. halmozott mondatrészeknek kötőjellel való összekapcsolása. Két, olykor három elemű alkalmi összetételek keletkeznek ily módon. Az értekező próza hemzseg az érzelmi-gondolati töltéstől meg a cinikus-szatirikus attitűdtől. Egy újságírót nemrégiben közművelődésünk ügye-gondja-felelőssége indított cikkírásra. Egy magára valamit is adó felszólaló pedig a világ minden kincséért sem kezdené másképpen a mondókáját, mint így: „Lenne egy kérésem-kérdésem...” Az ilyen típusú „összetett szók” túl gyakori használata modorossá teheti stílusunkat, különösen a három vagy még több tagúaké. Egy nyolc elemű pedig már szinte paródiaként hat (noha a szerző föltehetőleg nem annak szánta). Azaz jobb lenne így, kevésbé „színesen”: a méregkeverő, mindenen túl levő, okos, higgadt agglegény-filozófus. Sőt még ez utóbbit is írhatnánk külön: agglegény filozófus, vagyis olyan filozófus, aki történetesen agglegény. A név utáni vessző és határozott névelő egy pillanatra megtévesztheti az olvasót, azt sugallva, hogy a méregkeverő stb. — mint értelmezői bővítmény — a mondat élén álló névre vonatkozik, azaz M. Gy. a méregkeverő, mindenen túl levő stb. agglegény filozófus, akinek Don Alfonsója stb. Pedig dehogyis akart ilyesmit állítani a kritikus! ” Don Alfonso (az operának M. Gy.-nek) méregkeverő stb. Don Alfonsója a fógta föl ezeket a jelzőket. Csakhogy fogalmazás közben összekeveredett a fejében (és sajnos a papíron is • •.) ez a két hasonló, de merőben eltérő jelentésű szószerkezet: „M. Gy. méregkeverő stb. Don Alfonsója” és „M. Gy., a méregkeverő stb. Don Alfonso”. Aszerint kell választanunk közülük, hogy kiről is akarjuk azt mondani: így és így lép elénk. Ha a figuráról, akkor az első, ha a művészről, akkor a második változat a jó: M. Gy. (-nek) méregkeverő stb. Don Alfonsója a legigényesebb operaszínpadok kívánalmainak is eleget tevő természetességgel lép elénk, illetve: M- Gy., a méregkeverő stb. Don Alfonso a legigényesebb stb. (a név utáni értelmezőt — a világosabb tagolás végett — gondolatjelek közé is tehetjük). További lehetőségek: M. Gy. mint méregkeverő stb. Don Alfonso . .. (állapothatározói bővítménnyel; a mint kötőszó elé nem kell vessző, mert nem mellékmondatot, csak mondatrészt vezet be); M. Gy. a méregkeverő stb. Don Alfonso szerepében . ..; stb. Lehet, hogy ezek a megoldások szolidabbak, netán szürkébbek az eredetinél, de legalább azt mondják, amit mondani akarnak, s nem vezetik félre az olvasót. Ez is valami 150 Ft-os könyvutalványt nyert: ifj. Böröcz József (Bp., Batthyány u. 67., 1015), dr. Diósady Gáborné (Bp., Sallai Imre u. 22 ., 1136), Herceg Edit (Bérces, Tabán út 8., 2687), Keresztessy Attila (Hajdúböszörmény, Árpád u. 2., 4220), dr. Rudnyánszky Antal (Bp., Előd vezér u. 58., 1029). Még a tavasszal olvastam a sportújságban: „A nyugatnémet kupacsapatok közül a KEK-ben még játékban levő Düsseldorf nyújtott elfogadható teljesítményt az UEFA Kupában érdekelt, éppen a Honvéd kiverésével továbbjutott Duisburg otthonában aratott győzelemmel.” Beküldési határidő: július 25. Kérjük pályázóinkat, hogy megfejtésüket levelezőlapon írják meg (Bp., Pf. 47. 1428), s a címzés alatt tüntessék fel rovatunk nevét is. Az e heti mondatra érkezett pályázatokat és értékelésüket a 33. (augusztus 17-i) szám tartalmazza majd. »21