Élet és Tudomány, 1979. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-20 / 29. szám

gás nélkül le tudta nyelni, így kellett volna átvészel­nie a válságos időszakot. Szultán állapota e gon­doskodás ellenére is csak átmenetileg javult, majd újra romlani kezdett, és vesezsugorodás is fellépett. Utolsó napjaiban mozgása nagyon lelassult Fájdal­mas görcsei voltak, fájdal­1. Szultán betegsége kezde­tén 2. Körmei a rendesnél na­gyobbra nőttek 3. Az elefánttalp keresztmet­szete: 1. lökésgátló zsírpárna, 2. irha, 3. hámréteg, 4. sza­­ruréteg (az elfeketedett szé­lű bemélyedés egy elhanya­golt sérülés nyoma) 4. Két felső foga közt tenyér­nyinél kisebb rés van­­. Végül már nem bírt lábra állni (Kapocsy György felvé­telei) A mában a kifutó "homokját ette. Egyre inkább el­gyen­gül­ve már hónapok óta nem mert lefeküdni, való­színűleg attól való félelmé­ben, hogy nem tud majd felállni. De amitől tartott, az hamarosan mégiscsak bekövetkezett... Dr. Gráf Zoltán állatorvos (Fővárosi Állat- & Növénykert) MONDHATTA VOLNA SZEBBEN? SZERKESZTI: DR. KEMÉNY GÁBOR A június 22-i mondatot egy hetilapunk színikritiku­sa írta le: „M. Gy., a méregkeverő-mindenen-túl-lévő-okos-higgadt­­agglegény-filozófus Don Alfonsója a legigényesebb opera­színpadok kívánságait is kielégítő természetességével lép elénk.” Divatba jött az egynemű, ill. halmozott mondatré­szeknek kötőjellel való összekapcsolása. Két, olykor három elemű alkalmi összetételek keletkeznek ily mó­don. Az értekező próza hemzseg az érzelmi-gondolati töltéstől meg a cinikus-szatirikus attitűdtől. Egy újság­írót nemrégiben közművelődésünk ügye-gondja-felelős­­sége indított cikkírásra. Egy magára valamit is adó felszólaló pedig a világ minden kincséért sem kezdené másképpen a mondókáját, mint így: „Lenne egy kéré­­sem-kérdésem...” Az ilyen típusú „összetett szók” túl gyakori használata modorossá teheti stílusunkat, különösen a három vagy még több tagúaké. Egy nyolc elemű pedig már szinte paródiaként hat (noha a szer­ző föltehetőleg nem annak szánta). Azaz jobb lenne így, kevésbé „színesen”: a méregkeverő, mindenen túl levő, okos, higgadt agglegény-filozófus. Sőt még ez utóbbit is írhatnánk külön: agglegény filozófus, vagy­is olyan filozófus, aki történetesen agglegény. A név utáni vessző és határozott névelő egy pilla­natra megtévesztheti az olvasót, azt sugallva, hogy a méregkeverő stb. — mint értelmezői bővítmény — a mondat élén álló névre vonatkozik, azaz M. Gy. a mé­regkeverő, mindenen túl levő stb. agglegény filozófus, akinek Don Alfonsója stb. Pedig dehogyis akart ilyes­mit állítani a kritikus! ” Don Alfonso (az operának M. Gy.­-nek) méregkeverő stb. Don Alfonsója a fóg­­ta föl ezeket a jelzőket. Csakhogy fogalmazás közben összekeveredett a fejében (és sajnos a papíron is • •.) ez a két hasonló, de merőben eltérő jelentésű szószer­kezet: „M. Gy. méregkeverő stb. Don Alfonsója” és „M. Gy., a méregkeverő stb. Don Alfonso”. Aszerint kell választanunk közülük, hogy kiről is akarjuk azt mondani: így és így lép elénk. Ha a figuráról, akkor az első, ha a művészről, akkor a második változat a jó: M. Gy. (-nek) méregkeverő stb. Don Alfonsója a leg­igényesebb operaszínpadok kívánalmainak is eleget tevő természetességgel lép elénk, illetve: M- Gy., a méregkeverő stb. Don Alfonso a legigényesebb stb. (a név utáni értelmezőt — a világosabb tagolás végett — gondolatjelek közé is tehetjük). További lehetőségek: M. Gy. mint méregkeverő stb. Don Alfonso . .. (állapot­­határozói bővítménnyel; a mint kötőszó elé nem kell vessző, mert nem mellékmondatot, csak mondatrészt vezet be); M. Gy. a méregkeverő stb. Don Alfonso sze­repében . ..; stb. Lehet, hogy ezek a megoldások szoli­­dabbak, netán szürkébbek az eredetinél, de legalább azt mondják, amit mondani akarnak, s nem vezetik félre az olvasót. Ez is valami 1­50 Ft-os könyvutalványt nyert: ifj. Böröcz József (Bp., Batthyány u. 67., 1015), dr. Diósady Gáborné (Bp., Sallai Im­re u. 22 ., 1136), Herceg Edit (Bérces, Tabán út 8., 2687), Ke­­resztessy Attila (Hajdúböszörmény, Árpád u. 2., 4220), dr. Rudnyánszky Antal (Bp., Előd vezér u. 58., 1029). Még a tavasszal olvastam a sportújságban: „A nyugatnémet kupacsapatok közül a KEK-ben még játékban levő Düsseldorf nyújtott elfogadható teljesít­ményt az UEFA Kupában érdekelt, éppen a Honvéd kiverésével továbbjutott Duisburg otthonában aratott győzelemmel.” Beküldési határidő: július 25. Kérjük pályázóinkat, hogy megfejtésüket levelezőlapon írják meg (Bp., Pf. 47. 1428), s a címzés alatt tüntessék fel rovatunk nevét is. Az e heti mondatra érkezett pályázatokat és értékelésüket a 33. (au­gusztus 17-i) szám tartalmazza majd. »21

Next